Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-04-13 / 15. szám
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN-SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő: pálóczi Horváth Zoltán dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Kováts István dr., Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: !) korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Élö hit. Nánay Béla. — Vezérczikk: Emlékezés. P. — Krónika. Kényes helyzet. Veronika. Egyszerű temetés. A művészet nevében. — Táreza: Egy nap Veresegyházán. (j?hz.) — Könyvismertetés: A Herzogféle protestáns reálencziklopédia utolsó kötetei. Dr. Daxer György. — Belföld: Néhány szó az egyházunk alkotmányáról és szervezetéről alkotott I. törvényczikkröl. Göde Lajos. — Felsőbaranyai Kálvin-Szövetség. Baranyai Kálvinista. — A Kálvin-Szövetség felolvasó-ülése, (v.) — Szoeziális ügyek: A Szövetkezetek nagyhete. Kálvinista. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenet. — Hirdetések. Az Elet Könyvéből. Élö hit. „Mi haszna van, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek Búzaszem a „szalmalevélben". Jézusi lélek csendül ki a szavakból, melyeknek írója Jézusról Luther szerint „csak harangozni hallott". Mintha csak Krisztus beszéde hangzanék más szavakban, de összecsengő értelemben : „úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék mennyéi Atyátokat" (Mt. 5.i e ). A levél írójának tragédiája: félreértés ellen harczol ós félreértik. Benne látják azt, a mi ellen harczol nagy gyakorlati érzékkel és elevenen író tollal. Klaszszikus körülírást ad a hit fogalmához és nem szeretik, azon feltevésből, hogy harczol a hit ellen. Mi haszna van a hitnek, mely cselekedet nélkül való ? HQIÍ hit ez, a mely csak bölcselkedik, és csak elhiszi azt, a mit az okok világos lánczolata vesz körül. Ez a kényelmes hit, a mely egyszerűen hisz, elhisz, a mélységeket vizsgáló lélek meggyőződése nélkül, mert természetéhez tartozik, mindent elhinni. Mindez semmi, mindez nem igaz keresztyéni. Hiszen, mondja metsző éllel, az ördögök is hiszik, hogy egy az Isten. Mi haszna van annak az önző hitnek, a mely magából indul ki és magába tér vissza ? Hisz magáért, hisz azért, mert a hit hasznos és kellemes. Ad hitet, hogy cserébe kapjon üdvösséget. S ha úgy gondolja, hogy üdvössége biztosítva van, dehogy törődik mással. Hamisan értelmezi az irást: kiki magának áll vagy esik. Miért őrizné hát atyjafiát? Mit ér ez a hit, a melynek cselekedetei nincsenek, csak beszédje van? A melyik tud szépen beszélni az Üdvözítőről, a mely ki fáradhatatlan az Uram Uram emlegetésében, a mely azt hiszi, hogy eleget tesz azzal, hogy a Jézus nevében tanít. Cselekedete kimerül a tanácsadásban; a hozzáfordulónak csak beszédet ad ; a didergőnek azt ajánlja, hogy melegedjék meg, az éhezőnek, hogy lakjék jól. Ez a hit még csak nem is csengő érez, mert annyi értéke sincs, mint a hasznos dolgokra használható éreznek. Mit ér a hit, ha azt hirdeti, hogy a láthatatlant látja, de nem látja meg a földön a szükséget, a nyomort, a bűnt, csak áll, nézvén az égbe, mint az Úr után esengő tanítványok? Mit ér, ha mennyei szózatot hall, de bezárja füleit a földi jajszavak előtt és nem hallja, hogy a mezőket learató munkások elfogott bére égre kiált? (Jakab 5.4 .) Ez az üres fogalom, ez a terméketlen fügefa, ez a tőke nélkül való szőlővessző az önmagában meghalt hit; de nem a Krisztus által vett hit, a mely munkás, tevékeny erő, a melynek hegyeket is megmozgatni tudó energiája van. Hit, de nem a pogányok apostolának hite, a mely az Isteni kegyelem ajándéka és termi a szellem gyümölcseit (Clal. 5.1 2 ). Hit, de nem a szeretet forrásául szolgáló jánosi hit, Isten parancsainak megtartása. Nem is az első kéresztyének hite, mely a mikor öntudatossá lesz, rögtön ezt kérdezi: mit cselekedjünk, atyámfiai férfiak ? (Apóst. csel. 2.37 v ) A hit, az élő hit tettekben nyilvánul meg annál a kényszerítő törvénynél fogva, a mely a létet a megnyilvánulással összekapcsolja. Életről, létezésről csak annyiban lehet szó, a mennyiben ez megnyilvánul. A hit krisztusi életben, cselekedetekben nyilvánul meg, olyanokban, melyeknek iránya és tárgya nem az én, hanem azok, a kiket az Úr reánk bízott, s a melyeknek terjedelme: szolgálat mindeneknek. Búzaszem, súlyos szem a szalmalevélben. Búzaszem, a melyből az élet kenyere lesz, a melynek megtartása vagy elfeledóse Krisztus követőinek létkérdése. Holt hit