Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-06 / 14. szám

Nem szabad megfeledkeznem a Student Volunteer Band-ról, a misszionáriusoknak készülő diákok egyesületéről. Princeton mindig büszke volt arra, hogy az Evangélium hirdetőit az egész világ számára nevelte. Nagy misszionáriusok fényes sora került ki innen. Az előadótermek épületében van egy emléktábla. „Légy hű mindhalálig." „A kikre nem volt méltó a világ." Ezek a bibliai idézetek veszik körül a rávésett névsort, — azoknak a jelenkori mártíroknak neveit, kiknek Princeton volt az „alma matere-e. A legtöbb áldozatot Kína szedte ; ott is a boxerlázadás évei szerepelnek leggyakrabban a nevek mellett. S az utódok igyekeznek a hősök nyomdokaiba lépni. Közel harmincz jelenleg a misszionáriusjelöltek számá. Ezek külön egybegyűlnek hetenkint imaórára. Vasárnap reggelenkint pedig többi társukkal gyűlnek össze a misszió munkájára áldást imádkozni. Előre megszabott terv szeiint minden ilyen imaórának megvan a tárgya, Afrika, Korea, India és így tovább. Hogy imádságuk öntudatosabb legyen, felolvasnak néhány levelet, melyet épen az illető munkatéren működő régi princetoni „önkéntesek" küldtek. így elevenen szemük előtt állanak azok a viszonyok, nehézségek, problémák, melyekre a mennyei Atya hatalmas segítségét kérik. Es hiszik, hogy „a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az 0 nevében, 0 közöttük van" és a mit az 0 nevében kérnek, az megadatik nékik. Sajátságos, hogy olyan egyesülete, mely a mi „theológiai önképzőkörünknek" felelne meg, nincs az itteni diákságnak. Ennek okai megvannak az itteni theológusképzés természetében, de erről inkább más alkalommal. Legközelebb áll még az önképzőkör jellegéhez a „Debating Society", a vitatkozó egyesület, melynek czélja a tagok előadóképességét fejleszteni. Nagy buzgósággal vitatják itt pro és kontra a napi politikai kérdéseket : Helyes-e vagy nem, az amerikai hajók kivétele a Panama-csatorna vámja alól ? Mit várhat a nemzet az új elnök demokrata-rezsimjétől? Nagy egyetemek vagy kisebb college-ok elonyösebbek-e a nemzet kulturális haladásában ? stb. Ez az egyesület még meglehetősen új is és kevés vizet zavar. Az ifjúsági élet azok körül a központok körül forog, melyeket fennebb soroltam el. Különös benyomást tesz az emberre, Nagytiszteletű uram, mikor látja, hogy itt azok az elvek ós tényezők képezik a theológus élet magvát és alapját, a mikből egyesek úgy fáznak nálunk. Ha az amerikai protestantizmus sorvadó, tengődő plánta volna, a mienk pedig a nemzeti élet sava és mind az öt földrész világossága, akkor csakugyan jó volna félnünk mindentől, a mi megvan amabban és hiányzik a mienkből. Akkor ez a sok imádkozás, sok bibliaolvasás, sok „kül- és belmisszióskodás" a pusztulás csirája volna, a mi erőnk és virágzásunk magyarázatát pedig abban kereshetnék, hogy mi megőriztük magunkat mindeme veszedelmektől. Ha ... De hát kissé más a helyzet. Ismét hadd hangsúlyozzam, hogy nem tartom tökéletesnek az itteni diákéletet és hogy meg vagyok győződve, hogy tanulhatnának ezek a fiúk is a magyar diákságtól egyet-mást. Egyik hibájuk pl. az, hogy nem értékelik kellő módon azt, amijük van. Annyira hozzászoktak már ehhez a „pietista" lelki környezethez, hogy magától értedődőnek tekintik. Ebből a szempontból is javukra válnék, ha érettünk cserébe, néhányan egy évre átrándulnának pl. Sárospatakra. De hát nem a hibáikról akartam írni s azért le is teszem már a tollamat. Maradva igaz tisztelettel Princeton. Ifj. Victor János. A MI ÜGYÜNK. MEGHÍVÁS. Lapunk barátait és olvasóit az április hó 8-án, kedden este fél 8 órakor a Magyar Korona vendéglőben (Bejárat VII. ker., Dohány u. 20. szám alatt az udvarban balra; külön teremben) tartandó havi összejövetelünkre szeretettel meghívjuk. KÉRELEM. Kérjük lapunk hátralékban levő előfizetőit, hogy a hátralékos, valamint az április 1-én kezdődő új negyedre az előfizetés megújítására az előfizetési díjat beküldeni szíveskedjenek. Azokat, a kiknek a lapot már régen küldjük, kérjük, hogy az előfizetők sorába belép n i szíveskedjenek. Ha nem óhajtanának előfizetni, kérjük a lap visszaküldését. A felsőbaranyai Kálvin-Szövetség megalakulása. F. hó 2-án verőfenyes szép napon gyülekeztek össze a felsőbaranyai lelkészek, tanítók ós világi vezetőférfiak Sellyén arra az értekezletre és alakuló-gyűlésre, a melyről már mult számunkban emlékeztünk. Felejthetlen szép nap volt, a melyről most ez alkalommal, e töredékes tudósításban csak annyit, hogy úgy a tanítói és a lelkészi értekezlet megjelent tagjai, mint a jelenlévő vezető világi férfiak egyhangúan, lelkesedéssel megalakították a fe Lő baranyai Kálvin-Szövetséget, amelynek eddig is már 150 tagja van, közöttük egy alapító : dr. Narancsik József, a kerület orsz. képviselője. A lelkészértekezleten Nagy Imre esperes, a tanítóin Sütő Pál makróczi tanító elnökölt. Úgy a lelkészi értekezleten, mint a Szövetség alakuló-gyűlésén nagy érdeklődéssel és ügyszeretettel vett részt az egyházmegye gondnoka, Berikö Gyula is, a kit az esperessel együtt a szövetség díszelnökeivó választott a gyűlés. A szövetség elnökeivé Csikesz Sándor lelkész és Sütő Pál tanító választattak. Dr. Bernát István elnök és P. Horváth Zoltán dr. titkár akadályozva voltak a megjelenésben és így üdvözlőlevelük felolvasása után e lap szerkesztője szólott úgy a tanítói értekezleten, mint az ezt követő együttes alakuló gyűlésen néhány szót a Kálvin-Szövetség nagyszerű programmjáról és czéljairól, a mely íme ott abban a szép egyházmegyében egy táborba gyűjtötte a lelkészeket, tanítókat és buzgó világi férfiakat — egyházépítő, evangelizáló, szocziális, charitativ, szóval minden izükben egyházias belmisszió-mUnkák megindítására, az akczióképes, izmos kálvinista keresztyénség erőinek szép magyar népünk javára való értékesítésére. Az alakuló ülés végén