Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-10 / 10. szám

ez a specziális érdeme s ez emeli annak gyakorlati jelentőségét. A felállított elméletet magyar példákon mutatja be. Mitrovics könyvét hajdan elsőrangú s kiválóan jeles műnek találta! a szakkritika. Annak mondhatjuk most még inkább. Igazán olyan hézagpótló és szükséges könyv, a mely nélkül magyar prot. lelkész el nem lehet. Csak örvendhetünk, hogy ebben a nemben ilyen kitűnő könyvvel' rendelkezünk. A lelkész homiletikai ténykedésére ennél jobb könyvet nem találhat. Ez híven megmutatja a követendő helyes útat s a mellett egész a legújabb időkig a magyar prot. prédikátorokat is megismerteti erényeikkel és hibáikkal együtt. Tagadhatatlan, hogy szigorú biró a szerzője, de sohasem elfogult. Ítéletére bátran lehet támaszkodni. Nézetei egy nagy képzettségű, kiváló szakembernek az ész és tapasztalat útján jól megszűrt gondolatai s az egész könyv pompásan rendszerezett és előadott mű. Sajnálni lehet, hogy a tartalomjegyzéket nem részletezte a sajtó alá rendező. Itt csupán a paragrafusok czímei vannak közölve, sehol a rész, sehol a fejezet, pedig csak így lehet a könyvet mindjárt a tartalomjegyzékből a maga rendszerében áttekinteni. Átnézve a könyvet, látjuk, hogy a bevezetésen kivül két részből áll; az első rész a szónoki műalkotásról, a második a szónoki előadásról tárgyal. A könyv külső kiállítás tekintetében is dicséretreméltó s mindenképen disze lesz a lelkészi könyvtáraknak. Sz. BELFÖLD. Külföldi hangok a Presbiteri Szövetség magyarországi útjáról. VIII. Dr. Mathews könyvének befejezése. Századok katonai, szocziális és vallási konfliktusai megsebezték és elgyöngitették a magyar protestáns egyházat. Életéért küzdve, egyébre nem jutott ideje. Sok sebesülés, sok veszteség érte, mégis él s — miként Napoleon az austerlitzi csata alkonyán, e szózattal: „Van még idő újabb ütközetre" — harczra készül, ez esetben saját lanyhasága ellen. Az ébredezés jelei mutatkoznak. A fölolvasások, előadások, a lelkészekkel és másokkal folytatott eszmecserék meggyőztek arról, hogy a hívek élénk és mély érdeklődéssel viseltetnek egyházuk szelleme és szükségletei iránt. Kívánják, hogy talpra álljon az egyház s foglalkozzék a föllendült hitélet révén saját kebelében fölmerülő kérdésekkel, valamint a közélet szellemével is. Szerintük ez jobb szervezetet, kielégítőbb pénzügyi viszonyokat, a hívek nagyobb tevékenységét követeli, főleg pedig a lelkészek olyan evangelizáló munkaját, mely az egyház életének alapföltétele és végső czélja. Úgy vélekednek, hogy a lelkészek jobb anyagi helyzetének biztosításával, a kálvinista alapelvek erőteljesebb hirdetésével a mindennapi életben, az egyháznak az államtól való élesebb elválasztásával, a híveknek a társadalmi élet minden vonatkozásában megnyilvánuló magasabb erkölcsi fölfogása fejlesztésével, saját házatájának ilyetén rendezésével fölfegyverkezhetnék, hogy győzelmet szerezzen a Mindenség Urának. A magyar egyház ezen programmja méltó más egyházak figyelmére is. Tevékenységét kétségtelenül rokonszenves érdeklődéssel fogják kisérni a külföldön is. A kollégiumok látogatása közben tartott számos előadásainkon a református diákok nagy serege s a theológusok majdnem teljes számmal vettek részt, míg más helyeken az ifjúság missziói mozgalmával kapcsolatos külön előadások tartattak. A legőszintébben kívánjuk, hogy a mit ez alkalmakkor hallottak, a „jó talajba hullott mag"-hoz legyen hasonló sokak lelkében Míg egyházaink a hit alapelvei és az adminisztráczió tekintetében megegyeznek, vannak kérdések, a melyekben eltérnek egymástól. Épen a hasonlóságok és különbségek folytán szükség volna arra, hogy az egyházak tagjai kölcsönösen fokozott érdeklődéssel kisérjék egymás életét. Minél alaposabban ismerik most a delegáczió tagjai a magyar egyház történetét, küzdelmeit és szenvedéseit, jelen elhagyatottságát, annál buzgóbban és kitartóbban fognak imádkozni annak az örömnapnak mielőbb való hajnalhasadásáért, a midőn fölemelkedve a porból, más országokbeli testvéreivel kezet fog, annak a nagy kötelességnek a teljesítésére, hogy meghódítsuk Jézusnak a világot. Ezért keltett meghatottságot ősz lelkészeknek és tanároknak az a kijelentése, hogy habár sok javítani való akad egyházukban, a szenvedések éjszakája oszladozni kezd, mert arcczal a felé a Nap felé fordulnak, a melynek befolyása és vezetése egyedül képes arra, hogy a magyar protestáns egyház „a sötétben tévelygők világossága legyen". A nagybritánniai presbiteri egyházak delegátusai, kik fölkeresték Kelet-Európa református egyházait, mindig hálásak lesznek az egyházfő által nyújtott ama kedvezményért, hogy részt vehettek a konferencziákon és a testvéreikkel való együttlét egyéb alkalmain. A magyar egyház tagjainak és vezetőinek őszinte köszönetüket fejezik ki az ittlétük alatt irányukban tanúsított szívességért és biztosítják őket arról, hogy nem feledkeznek meg imájukba foglalni őket. Könyörögnek azért, hogy az egyházak hatalmas Ura ajándékozza meg őket a lélek erejével, hogy a saját és a hozzájuk tartozó országok népét elvezéreljék Annak a szolgálatára és dicsőítésére, a ki így szólt: „A föld minden része megemlékezik és keresi az Urat". Ford. Kolosváry Lajosné.