Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-10 / 10. szám

MISSZIÓÜGY. Képek a liverpooli diákgyűlésről. (Folytatás.) II. A jelen, mint a misszió döntő pillanata. A távol Kelet vallási változások küszöbén. Csak néhány mondat összevont fordítását közlöm. „A világközlekedés oly közeli érintkezésbe hozta a Nyugat erős czivilizáczióját a Kelet népeivel, hogy ezek ma kezdetleges hitük és erkölcsi kódexük feloszlásának estéjén állanak. Ennek a hitnek és erkölcsnek a világa elpusztul, eltűnik az erősebb czivilizáczió csapásai alatt, s ha most nein nyernek új erkölcsiséget, új hitet, mely életüket vezesse, új hatalmat, mely bűnös ösztönükön uralkodjék, utóbbi állapotuk rosszabb lesz, mint az első volt." A veterán államférfi, Okuma herczeg így írta le a helyzetet: „Japán ma olyan, mint egy tó, a melybe Kelet és Nyugat gondolatának száz csatornája vezet, s mivel összeolvadás még nem történt, zavarog, forr, hullámzik, bömböl. A régi vallás és erkölcs eltűnőben és még semmi sincs, a mi elfoglalta volna helyüket." „Húsz év előtt Japán tárva volt a keresztény misszió. számára. Ma már az új politikai helyzet, a keresztyén társadalom sebeinek megismerése bezárta az ajtók nagy részét. Japán művelt osztályai ma már agnosztikusok." „Tokio diákjai közt az agnoszticzizmus eredménye irtózatos,. Minden mástól eltekintve: az öngyilkosság valósággal ragadós közöttük. Kelet legtöbb vallásának alapját az ősök imádása képezi. S a tudomány bármit tesz vagy nem tesz, azt biztosan kimutatja, hogy a világ rendje nem időleges családi érdekekre van fektetve. A mi az ősök imádásával történt az új Japánban, egész biztosan be fog következni Kínában is. Japán vezeti a Keletet, — az emberiség több mint V4 részét, 400 millió embert — de hova? A hatalommal teljes egyetemes keresztyénségre a tudomány erős ösztöke; de a hit minden alacsonyabb formájára — halál." „Úgy látom, hogy harcz indul Kína lelkéért a keresztyénség és materiálizmus között." India, a hindú, sémita és perzsa törzsek különös vallási érzékük folytán sohase lehetnének vallástalanok vagy materiálisták; de a távol Kelet népeinek vallási ösztöne fejletlenebb. Képzeljünk el világhatalmat, egy fajt, a melynek a népessége több, mint Anglia. Kanada, Afrika, Délamerika, az Egyesült-Államok és az egész Európa népessége együttvéve s a mely 50 év alatt magáévá teszi a Nyugat teknikáját s elsősorban harcznemeit és a háborúviselés művészetét. S képzeljük el ezt a hatalmat a materiálizmus durva, „erő"-elméletétől vezettetve. Mit jelent ez a keresztyénségre nézve? S ha ez a hatalom keresztyénné lesz ugyanaz alatt az idő alatt szívének egész melegével, keleti természetének egész lelkesütségével, mit jelent ez a világra nézve ? Nos, itt a döntő pillanat! . Kína még nyitva van a keresztyén misszió előtt! Krisztus és az indiai nyugtalanság. India a maga szelíd, elmélődő, álmodozó jellemével minden testi gyötrelem felett hatalmasan diadalmaskodó, szenvedélyes hitével, úgy látszik a szíve lesz majd annak a nagy testnek, a Jézus Krisztus egyházának, a melyen a Nyugat népei talán az elme, Ázsia óriási tömegei pedig a karok szerepét fogják játszani. Az ország alakja is olyan mint a szív. De mai állapota nagyon zavart képet mutat. Napjainkban az egész végtelen birodalomban földrengésszerű változások indulnak. A reneszánsz, a reformáczió, a politikai forradalom s a szocziális küzdelem viharai végigzúgtak Európán is, mennydörgéssel, vérrel keverve, de mégis volt közöttük bizonyos időszak a pihenésre. Ugyanezek az áramok indulnak most meg Indiában, de egyszerre! A czivilizáczió rohamos átvétele és általánosítása s ezzel együtt a régi buddhista-hitrendszernek megdőlése és a vallási megújulás, a nemzeti öntudat felébredése s a függetlenségre való törekvés, a nők felszabadulása s a „cast-"ok évezredes épületének összeroppanása, mind egyszerre 1 A jelek már láthatók. Itt is, ott is nemzeti társulatok alakulnak, jellemző szenvedélyes tűzzel adva oda magukat népük ügyének. Nemzeti kollégiumok épülnek, a melyek eredményükkel túlszárnyalják az angol intézeteket. Európai egyetemeken oklevelet szerzett férfiak járnak faluról-falura, nem kérve semmit, csak a mi elesógükre elég s tanítanak mindenfelé Újságok, gúnyiratok születnek, nemzeti irodalom alakul, női klub-ok létesülnek, India ébred ! S ha egy néhány évtized alatt lezúg az önállósítás nagy viharja, Indiára nem ismer rá az, a ki csak mai gyermekkorában látta. És ez az egész ország várja a misszionáriusokat, a kik igazán a Lélek ereje által dolgoznak. „A mi egyházunk tormáit, épületeit, rendtartását nem szeretik, mert idegen és idegenszerű, de Jézus Krisztus már vonzza őket és India minden részén már 111a sokan vannak, a kik napoként olvassák az evangéliumot s megtalálják Jézusban éltük ihletőjét s ismeretlen tagjai a Láthatlan Egyháznak bár a látható még nem tudta összegyűjteni őket." Az egyik legnagyobb, még pogány hindu kollégium a bibliát állandóan ajánlja a tanulóknak. Jézus Krisztus hódít ott is, a hova a misszionárius még nem jutott el. De ezt a harmóniát felforgatással fenyegeti a közeli nagy változásoknak már is hallható zúgása; más részről pedig Indiában is megjelent már fanatikus misszionáriusaival a keresztyénség legrettenetesebb ellenfele, „a sivatag oroszlánja", az Izlám. Az Izlám, problémája. Ez az egyetlen vallás, a mely felsőbbséget és bírálati jogot igényel a keresztyénség felett, a mely Krisztus egyházához hasonlóan erős külmissziót fejt ki s a melyre a keresztyénség még csak befolyást sem tudott gyakorolni. A történelem folyamán csaknem mindig győzött, úgy a „keresztes vitézek", mint a kereszt apostolai felett, karddal vagy hittel. Diadalának titka nem ott van, hogy a meghódított népeket erőszakosan térítette át; sőt jobban szerette, ha „hitetlen ebek" maradtak, mert így több adót szedhetett tőlük; hanem ott, hogy a sivatag oroszlánja ivott a jeruzsálemi