Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-22 / 51. szám

a magyar fajnak egyik legéletrevalóbb típusát képezik. Kecskemét a híres magyar gazdaasszonyok ősi fészke, és azonkivül nagy számban vannak oly magas műveltségű nők is, kik a felállítandó intézetet ellenőrizni nemcsak elég buzgók, de minden tekintetben alkalmasak is. Ezek előrebocsátása után evégre rendelt külön bizottságunk felszólítani határozta a kecskeméti egyházközséget, hogy 1. hajlandó volna-e a létesítendő intézet számára alkalmas telket, esetleg épületet szerződés szerint átengedni; 2. kész volna-e és milyen arányban volna kész az intézet fenntartásához szerződésileg megállapítandó arányban hozzájárulni; 3. milyen módozat szerint kívánna az intézet kormányzásába befolyni. A kecskeméti egyház névszerinti szavazással egyhangúlag örömmel üdvözölte ezen kezdeményezést és nemcsak elvileg állott rá az egyházkerületi elnökség által proponált alapra, hanem mindjárt első határozatként a felállítandó intézet részére az úgynevezett Békésy-féle házat felajánlotta és kijelölte. Emellett az egyházközség igéretét bírjuk, hogy még ez évben feltett kérdéseinkre részletes nyilatkozatot is fogunk kapni, hogy ezen ügyet végleges elhatározás végett a tavaszi egyházkerületi közgyűlés elé terjeszthessük. Alapos a reményünk, hogy minden tényező közreműködésével sikerülni fog ezen annyira hézagot pótló intézményt az egyházkerületnek a kecskeméti egyházközséggel együtt és Kecskemét város hazafias támogatása mellett létesíteni és akkor egyházkerületünkben a jövő esztendőnek is meglesz a maga nagy sikere és eredménye; mert ha mindenki megteszi kötelességét, akkor alig lehet akadálya annak, hogy ez intézmény működését már legalább internátusi részében a jövő év őszével megkezdhesse. Kerületünkben, Istennek hála, olyan egyetértés uralkodik, hogy ezt fel kell használni alkotásokra. Igaz, hogy az általános helyzet felette súlyos, a belpolitikai áldatlan állapotnál csak a külpolitikai bizonytalanság nagyobb. Gazdasági és hitelviszonyaink végtelenül nyomottak ; társadalmi életünk is sok kívánni valót hagy hátra. De mindez ne csüggesszen bennünket; ereseit sub pondere palma. „Addig dolgozunk míg nappal vagyon, mert eljön az éjszaka és akkor nem dolgozhatunk többé." De nem végezhetem karácsonyi czikkemet anélkül, hogy szívemből ne kívánjak boldog ünnepeket és boldog új esztendőt mindazoknak, kik egyházunk építésén fáradoznak. Darányi Ignáez. A hitnek ereje. Evekkel ezelőtt történt. Egy tisztán világiakból álló társaságban a vallásról, annak erejéről, különösen pedig arról folyt a szó, vájjon az egyes keresztyén felekezetek társadalmi és politikai értéke és hatása között van-e valamelyes különbség, vagy nincs. Az utóbbi felfogást különösen egy, a tiszántúli vármegyékben régóta szerepet játszó előkelő család ivadéka vitatta, a kinek ősei, ha nem tévedünk, résztvettek még a Bocskay-féle harezokban is. Szerinte a vallás, mint az emberi társadalom alapja, nagy értékkel és fontossággal bír ugyan, de ezt a nézetet nem volt hajlandó kiterjeszteni tovább. Római katholikus és protestáns, mondotta, egyenlő értékű és azoknak az egykor hevesen vívott dogmatikus és theológiai harezoknak, melyek a protestánsok és római katholikusok között lefolytak, látható eredménye a mai társadalmakban nincs. E sorok írója az ellenkező véleményt vallotta. A vitában azonban győzni nem tudott. A többség az ellenkező nézet felé hajolt. Azután jöttek a munkának, a szerteágazó törekvéseknek, az utazásoknak és tapasztalatoknak gazdag évei. Bejártam Hollandiát, a mely hajdan oly kiváló szerepet játszott a magyar protestantizmus történetében. Láttam Skóczia fejlődését. Módomban volt Amerikában elmélyedni a mult törekvésein és elemezni a jelen eredményeit. A világ egykori fővárosában, a még mindig ragyogó Párisban összehasonlítást tehettem a régi hit hanyatló ereje és a modern istentagadó áramlatok fokozódó hatalma között. Következett végül modern művelődésünk bölcsője, a szép Olaszország, Róma, az ő nagy múltjával, szuggesztív erejével, azzal az ébresztő és ki nem törölhető hatással, melyet a nagy történelmi hagyományok a fogékony lelkekben gyújtanak. Mindaz, a mit láttam, tapasztaltam, vagyis átéltem, megerősítette bennem azt a tudatot, uralkodóvá tette azt a meggyőződést, hogy ama bizonyos egyedül maradt véleményem mégis csak helyes volt. A r. katholiczizmus eredményei mások, mint azok, melyeket a protestáns felfogás érlelt Nem vagyok theológus, dogmatikai vitákba bocsátkozni semmi szándékom, de az elém tárult eredmények eléggé meggyőzők arra nézve, hogy nézetem mellett megmaradjak. Azon népeknél, melyek ez alapon állanak, a kálvinizmusnak sikerült legalább bizonyos fokig az önnállóságnak, függetlenségnek, az igazságszeretetnek oly fokát érni el;

a melyhez ezek a népek előbb eljutni képtelenek voltak. Máshol — mondotta Knox Genfről beszélve — szintén hirdetik az Úrnak igéjét, de sehol máshol nem indidnak oly hűségesen utána. Ez a régi puritán ideál. Az a maroknyi csoport, mely Amerika partjain kiszállva, a rengeteg erdők között otthont alapított és egy nagy, virágzó birodalomnak csiráit szórta el, ugyanez alapokon állott, ugyanezen elveket vallotta. Cromwell katonáinak buzgalma, Bocskay és Bethlen vallásossága nélkül — hogy másokat ne említsek — a polgári szabadság elvesztette volna legönfeláldozóbb, legkitartóbb védelmezőit. A legújabb kor megteremtését a franczia forradalomnak tudjuk be. De a beavatottak előtt nem titok, hogy a francziák Angliából szedett eszméiket igyekeztek, bár sokszor szerencsétlenül, hazájukban megvalósítani. Az irányadó elvek, a legkáprázatosabb vívmányok, a mai gazdasági élet legjellemzőbb vonásai protestáns népekre vihetők vissza. Sőt elfogulatlan r. katholikus honfitársaim nyilatkozatait idézhetném arra nézve, hogy a protestantizmus hatása kimutatható a legutolsó magyar falu gazdasági és községi életében is.