Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-04 / 5. szám
községek 48-3°/ 0 -ában német a hitszónoklati nyelv. Egyedül a református és unitárius egyházak használják csekély kivétellel mindenütt a magyar hitszónoklati nyelvet. A református egyházban 2016 tisztán magyar nyelvű gyülekezet mellett csak 12 olyan gyülekezet van, a melyben a német és 5 olyan, a melyben a tót nyelv a fő. Az unitárius egyház mind a 114 gyülekezete tiszta magyar s más nyelvet a magyaron kívül sehol sem használ s így a tiszta magyarság terén föltétlenül az unitárius egyház áll az első helyen, a második helyen pedig a ref. egyház. A házassági pereket tanulmányozva, azt észleljük, hogy az 1909. évben is igen tekintélyes volt a felbontott házasságok száma és pedig 6294. Hogy az utolsó évek alakulását kellőleg megítélhessük, érdemes egy összeállítást közölnünk az utolsó tíz évben felbontott házasságokról. Ugyanis a felbontott házasságok száma volt: 1900-ban 2069 1901-ben 2459 1902-ben 2582 1903-ban 2841 1904-ben 3551 1905-ben 3561 1906-ban 3827 1907-ben 7054 1908-ban 6157 1009-ben 6294 Nyilvánvaló ez adatokból az 1907. évi XVII. t.-cz. hatása, mely tehermentesíteni kívánván a kir. Kúriát, megszüntette a házassági perek hivatali felülvizsgálatát, de egyúttal gyorsabbá és könnyebbé tévén az eljárást, nagy mértékben előmozdította a házassági kötelék felbontását is. A mi az 1909. évben elutasítással véget ért keresetek számát illeti, 465 volt, érvénytelenítő ítélet 40 esetben hozatott, ágytól és asztaltól való elválasztás 5 esetben történt, míg jogerős végzéssel 3230 házassági kereset ért véget. Csak a házassági kötelék megszüntetésével véget ért keresetekkel foglalkozva érdemlegesebben, megállapítható, hogy míg a férj 3738 esetben (59'4%) adta be a keresetet, addig a feleség által benyújtott keresetek száma az összeseknek 40 6%-át tette. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy gyakoribb azoknak az eseteknek száma, a midőn a bíróság a feleséget mondotta ki vétkesnek. Ezeknek az eseteknek aránya 1909-ben 57"5% volt, míg a férj vétkessége 40'0%-kan, mindkét félé 2'3%-ban állapíttatott meg, míg azoknak a kereseteknek száma, a midőn egyik fél vétkessége sern mondatott ki, 11 volt. Az 1909. évi adatok szintén arról tanúskodnak, hogy az eljárás az 1907. évi XVII. t.-cz. intézkedései folytán elég rövid tartalmú. Az eljárás egy évet sem kívánt meg a felbontott házasságok 75'1%-ában. Az eljárás mind gyorsabb lesz, a mi sok tekintetben azzal is összefügg, hogy folytonosan csökken azoknak a kereseteknek száma, a midőn a felek felebbezéssel élnek. Míg 1907-ben is az ügyek 60'3°/o-ban ítélkeztek a felebbviteli bíróságok, addig 1908-ban már csak 13'3% o t > 1909-ben pedig 4'6°/o"ot tett a szóban forgó arányszám. A házasságok felbontása a leggyakrabban és pedig 68'4%-ban a házassági törvény 77. §-ának a) pontja (hűtlen elhagyás) alapján következett be. Ezen kívül gyakrabban találkozunk még ok gyanánt a házastársi kötelességek súlyos megsértésével (80. §. a) pont), a hűtlen elhagyásnak a 77. § b) pontjában meghatározott eseteivel, az erkölcstelen élet megátalkodott folytatásával (80- §. e) pont) és végül a 80. §. a) és c) pontjaival együttesen. A mi pedig az érvénytelenített házasságokat illeti, az érvénytelenítés 17 esetben vérrokonság miatt következett be (ez ugyan elég furcsa a mai intézkedések mellett, mikor a papok kezében volt, alig történt meg) s ezenkívül 17-re rúgott azoknak az eseteknek száma, a midőn az érvénytelenné nyilvánítás okául az 54. §. e) és c) pontja szolgált, vagyis midőn az egyik házastél képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és ezt a másik fél nem tudta, illetve ha a nő a házasság megkötésekor mástól teherbe volt ejtve és ezt a férje előtt a házasság megkötésekor titkolta. A felbontott házasságok tartamát vizsgálva, a szokásos törvényszerűség ötlik szemünkbe vagyis legtöbb elválás a rövidebb ideig tartó házasságokra esik. Három évnél rövidebb tartamú volt ugyanis a felbontott házasságok 27'1 %-a, 5-10 évig tartott csak 24, 9°/o, míg 10 évnél hosszabb idő óta kötött házasság 34"0% volt a felbontottak közt. Érdekes megemlíteni, hogy nem kevesebb, mint 314 házasság akadt, a midőn már több mint 25 évi együttélés után következett be az elválás. A felbontott házasságoknak nagyobb hányada, mint az abszolút többsége vagyis 55'4°/o_ a > gyermektelen volt. Kiskorú gyermek 2315 házasságnál volt életben. Az életben lévő kiskorú gyermekek főként az anyánál helyeztettek el és pedig 1241 eset közül 1009 esetben. Az utóbbi esetben 109 házassági pörnél az ítélet kimondja, hogy a gyermekek részben az apánál, részben az anyánál helyezendők el. Gyermektartást 143, nőtartást 168 esetben állapítottak meg az ítéletek, mert a felek az eljárás gyorsítása czéljából a felmerülő, sokszor elég bonyolult vagyonjogi kérdéseket peren kívül intézik el egy külön perben. Személyi viszonyok tekintetében ezúttal is, mint eddig az őstermelők körében találkozunk legkevesebb elválással, míg leggyakoribb az elválás az értelmiség körében. Nemzetiség szerint leggyakoribb az elválás a magyar, legritkább a ruthén és tót anyanyelvűek közt. Felekezet szerint a felbontások alakulását illetőleg a következő kimutatás nyújt felvilágosítást: R. kath. G. kath. Ref. Ág. h. ev. G. kel. Unit. Izr. Egyéb volt százalékban Az 1909 évben elváltak közt 28'8 5*7 28'3 9"2 20'1 T2 6*5 0'2 Az 1909. évben 7-1 13-8 0-5 4-7 01 pök közt . . 47-6 11-3 14'9 Végül megemlítjük, hogy a városi élet különleges társadalmi, kulturális s erkölcsi viszonyainál fogva, a mint az adatok határozottan kifejezésre juttatják, az elválások a városi népesség körében sűrűbben fordulnak elő, mint a vidéken. (Folyt, köv.) Homola István.
