Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-17 / 46. szám

TÁRCZA. Bod Péter és munkái, I v A kálvinista theológusok és a külföldi iskolázás. Bod Péter érintett munkájának jelentőségét talán nem kell mutogatni. Egyházi szempontból már tárgyánál fogva is figyelmet érdemel. Szilágyi Sándor; a munkának Már most érhet az a munkálat, a mi ott tolla alól kikerül többet, érhet kevesebbet, annyi jelentősége minden esetre van, hogy írójának életkedvét mutatja. Kedvérzetünknek, vállalkozó szellemünknek mindig hévmérője a ezélirányos munka. Az élet ezt igazolja; filozófus és kevésbbé filozófus elmék megegyeztek abban, hogy az életkedv tért keres a munkára és a mikor Eötvös erről a témáról beszél, így szól: boldog, kinek czélja van és ereje annak elérésére. A NAGYKÖRÖS! TANÍTÓKÉPEZDE ÚJ ÉPÜLETE. kiadója, a melléje írott előszóban kiemeli, hogy „kiváló értékű", majd ismét arra irányozza a figyelmet, hogy „egyetlen, mely az üldöztetések történetét hazai nyelven tárgyalja". Egyéb tekintetben is van értéke: „velős magyarsággal van írva . . . akkor készült, mikor a XVII. század stílusa még nem alakult át". Mikor Bod Péter első munkálatáról vagyon szó azonban, a későbbi írónak és nagyhatású lelkésznek fejlődése szempontjából más vonja magára a figyelmet. A fiatal ember szűkös diákszobájában munkába merül. Bármint legyen is a dolog, ebből a szempontból, Bod Péter akkori kedélyi emóczióinak szempontjából a „Kősziklán épült ház ostromának" nagy jelentősége van. Mi fejeződik ki benne ? A fiatal ember tért keres a ezélirányos muukára, mert agyában és karjaiban erőt érez. Gyűjt, összehasonlít, formál, tanít; van czélja. Mintha máris sokkal messzibbre tekintene. Használni, erősíteni, küzdeni! Huszonhat éves korában az életerős ember felbuzduló lelkesedése alig lát akadályokat. Mikor munkálatának utolsó lapjain dolgozott, már