Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-08 / 36. szám

baranyai lelkészegyesület. E határozatot az 0. R. L. E. választmányi gyűlésén nem fogadták el, hanem a 2400 korona alapfizetés és korpótlék mellett foglaltak állást. Ez azonban ma már túlhaladott álláspont, mert a jelekből arra lehet következtetni, hogy a korpótlék kérdése a köz.el jövőben megoldatik. Elnök, magáévá téve a korpótlék kérdésében Sütő Kálmán indítványát, azt kimerítően ismertette; míg Borsos István, drávaszerdahelyi lelkész, azt javasolta, hogy e tárgyban ne csupán az 0. R. L. E. elé, hanem az egyházmegyei közgyűlés útján a kerülethez is terjesszék fel az egyházmegyei lelkészegyesiilet határozati javaslatát. A gyűlés az elnök indítványát elfogadva, teljes egészében leendő elfogadás végett az egyházmegyei gyűlés elé is felterjeszteni határozta. A Kálvineum javára a lelkészek részéről adandó 100 — 100 korona alapítvánnyal kapcsolatban Borsos István azt fejtegette, hogy bár erkölcsi kötelessége lenne minden lelkésznek a szép czél megvalósításáért áldozni, mégsem kényszerítheti senki az illetőket, még az egyházmegye sem, hogy ezt az áldozatot meghozzák, ha akaratuk nincs reá ; de igenis, az egyházmegyei közgyűlésnek joga van kötelezni a lelkészeket arra, hogy a Kálvineum javára évi 5 korona adományt juttassanak. Preczedens erre a theológiai konviktus és a körösi tanítóképző intézet részére évenkint minden lelkész által befizetett járulék. Hogy mennyiben illetékes az egyházmegyei közgyűlés egy ily kötelező határozatot hozni, s ha hozna is, a felsőbb egyházi hatóság jóváhagyását megnyerné-e? — pro et contra hosszasan vitatták; míg végül abban állapodtak meg, hogy az egyházmegyei közgyűlés mondja ki, hogy erkölcsileg megkívánja minden lelkésztől, a ki a Kálvineum javára nem szándékozik 100 koronás alapítványt tenni, hogy legalább évenkint 5 koronával járuljon liozzá e nemes czél előbbreviteléhez. A lelkészegyesületi pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése után az elnök megemlékezett Kiss Ferencznek, a Kálvineum javára adományt kérő szép leveléről, melyet a felsőbaranyai ref. lelkésztestület szép tőkével rendelkező gyám intézetéhez küldött s a melyben mindössze egy morzsát kér a lelkészárvák számára, oly módon, hogy a jogos gyámintézeti tagok özvegyeit illető összeget akként osszák szét, mintha egy özveggyel több volna s ennek az egy, a valóságban nem létező özvegynek a részét adják a Kálvineum javára. Hogy mint fog e tárgyban határozni a gyámintézeti bizottság, az a jövő kérdése még, de meg vagyunk arról győződve, hogy a Kálvineum nemes czéljait és a közel jövőben áldást osztó jótéteményét a bizottságnak minden tagja szívén viseli. Az egyházmegye közgyűlése augusztus hó 27-én folyt le Nagy Imre esperes és Benkö Gyula gondnok elnökletével. Az esperes imája után Benkö Gyula gondnok megnyitó beszédében megemlékezett Iványos Soma nagyharsányi lelkész, egyházmegyei tanácsbirónak és egyházker. világi főjegyzőjének, tanácsbi rajának, a külsősomogyi egyházmegye gondnokának, dr. Vécsey Tamásnak elhunytáról, majd áttért az örvendetes események felsorolására, a melyek közül a legkimagaslóbb dr. Baksay Sándor püspökünk kettős jubileuma és királyi kitüntetése. Kétszeres ebben a felsőbaranyai egyházmegye öröme, mert hiszen itt, a mi egyházmegyénkben látta meg püspökünk a napvilágot : innen indult ki tiszta fénnyel tündöklő szép pályája, a melyre az egész magyar nemzet büszke örömmel tekint. Áldott legyen az isteni gondviselés, a mely adott néki hosszú életet a munkálkodásra. Áldás kisérje életének további folyását is ! A másik örvendetes tény az egyházmegye világi főjegyzőjének: Hardy Sándornak előléptetése. Az e felett való örömben az egyházmegyei gyűlés minden tagja részt vesz, mert az igazi érdemet érte itt a kitüntetés. Végül még egy örvendetes eseményről emlékezett meg, arról, hogy Dencsháza politikai község a saját pénztárából 200 koronát adományozott a Kálvineum javára. Az elnöki megnyitó után Mándy Samu országgyűl. képviselő megemlékezvén a lelkészi fizetésrendezéssel kapcsolatban arról a merényletről, a mely épen ez ügynek lelkes előmozdítója: gróf Tisza István ellen intéztetett, javasolta, hogy a gyűlés bízza meg az elnökséget azzal, hogy Tisza Istvánt meleg hangon üdvözölje. A javaslatot egyhangúlag elfogadta a gyűlés. A gyűlés további lefolyása a szokott sorrendben történt. Következett az esperes évi jelentése; a lelkész-és tanítóválasztások bejelentése és megerősítése. A segédlelkészek kirendeléséről szóló javaslat tárgyalásakor Borsos István drávaszerdahelyi lelkész kifogásolta, hogy bár egyházmegyénk a legtöbbet áldoz a theológiára, mégis a káplánelhelyezésnél mellőzik. A kerületi közgyűlésen e végett újabban ismét közrejárnak. Majd a segélykérvények, bizottságok jelentései következtek. Az egyházmegyei ösztöndíjat Hegedűs Zoltán és Horváth Antal, a „Dányi Gábor emlékezete" ösztöndíjból egy részt Nagy Ákos theológus, kapták. Ezzel kapcsolatban kell megemlékeznünk egy újabb 400 koronás alapítványról is, melyet Sógor Endre sámodi lelkész tett. Majd egyházmegyei tisztviselők és kerületi képviselők választattak. Egyházmegyei főjegyzővé ifj. Morvay Ferencz, egyházmegyei aljegyzővé dr. Fejes János szolgabíró, egyházmegyei közpénztárossá Szalay Ferencz szaporczai, nyugdíjkezelővé Józan Sándor katádfai lelkészt, pótszámvevővé Boesor László terehegyi lelkészt választották meg. A tanügyi bizottság jelentése kapcsán a siklósvidéki kör körlelkészéül Máthé Ákost, az orinányvidéki kör körlelkészéül Kulifay Eleket választották meg. Kerületi képviselőül Józan Sándort és Varga Nagy Istvánt küldötték ki. A délután folyamán egyéb kisebb ügyek kerültek tárgyalásra. A közgyűlés első napján este 8 órakor nagyszámú közönség jelenlétében a harkányi fürdő nagytermében a „Kálvineum" javára dr. Fejes János szolgabíró, egy-