Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-08 / 36. szám

házmegyei aljegyző: „Társadalmi fejlődés és a vallás" czímén érdekes szabad előadást tartott, a melyben azt fejtegette, hogy a társadalmi fejlődés folytán a jövőben milyen helyet fog elfoglalni a vallás. 28-án az egyházmegyei fegyelmi és közigazgatási biróság tartotta üléseit. Ipacsfa. Tóth Kálmán. KÜLFÖLD. Svá/cz. Új hitvallás. Michaud Jenő dr., a berni egyetem egyik róm. katholikus theológiai tanára, a következő új hitvallást ajánlja elfogadásra: Hiszek egy Istenben, a ki kezdet, bölcseség és szeretet; a ki Atya, Fiú és Szentlélek ; teremtő, megváltó és megszentelő; a ki szól hozzánk a természet által, melyet teremtett; a világegyetem által, a melyet igazgat; a kegyelem által, a melyet osztogat; a próféták és evangélisták által, a kiket inspirált; a szentek által,a kiket folyton támaszt. Hiszem, hogy Isten az emberiség megváltására bölcseségében egyesült Jézus emberi természetével, egyesült olyan tökéletes és csodálatos egyesüléssel, hogy Jézus Krisztus igazi ember és egyúttal igazi Isten, mindazonáltal benne az emberi természet nem változott isteni természetté, hanem Jézus isteni módon kinyilvánította Istent az embereknek, a ki valósággal ő benne él. Hiszem, hogy Jézus Krisztus szenvedett és valósággal meghalt az emberek megváltására ; hiszem, hogy ő benne legyőzetett a halál az élet által, a mint ő benne a bűnt legyőzte az életszentség; hiszem, hogy feltámadt az örök életre; hiszem, hogy az égben, a hol megdicsőülve él, előkészíti a tökéletes szentség és örök boldogság helyét mindazok számára, a kik már ebben az életben egyesültek ő vele. Hiszem, hogy a Jézus Krisztussal és az ő éltető Lelkével való egyesülésünk, melyet megpecsétel a keresztség és megerősít a szentségekkel való kegyes élés, a mi bűneink megbocsátásának záloga és eszköz arra nézve, hogy erényekben és életszentségben folyton növekedjünk. Hiszem, hogy Jézus Krisztus egyetemes egyházat alapított, mely az ő tanításának, parancsolatainak és üdveszközeinek letéteményese és a mely egyháznak mindenki tagja, a ki őt hiven követi; hiszem, hogy ez az egyház egyr

az ő dogmáiban, jóllehet különféle a külső formákra nézve; hiszem, hogy ez az egyház folyton tökéletesítendő a szerint, a mint az igazság és éltető szentség Lelke jobban és jobban megnyilvánul mibennünk. — Nevezett liberális róm. katholikus tanár az ő új hitvallását ezekkel a szavakkal zárja le : Dicsőség legyen Istennek, a ki bennünket teremtett 1 Dicsőség legyen Istennek, a ki bennünket a bűntől megváltott 1 Dicsőség legyen Istennek, a ki üdvösségre és örök boldogságra hitt bennünket és aki bennünket megszentel! Megjegyzendő, hogy a fenti hitvallás dr. Michaud egyik legújabban megjelent művében látott napvilágot, melynek czíme: „Krisztus lényeges tanításai." Németország. Mit ér a vallás? A mannheimi elemi iskola hitoktatója, Emiéin, azt követelte mindkét rendbeli növendékeitől, hogy írásban adjanak feleletet erre a kérdésre : Mi a vallás értéke? A gyermekek már nyolcz éven keresztül hallgatták a hitoktató előadásait. Az adott válaszok egyrészt a gyermeklélek őszinteségéről tesznek tanúságot, másrészt azonban szinte megdöbbentő hitetlenséget árulnak el. Mindezek a válaszok egyszersmind hű tükrét mutatják annak a környezetnek, melyben ezek a gyermekek élnek és növekednek. A fiú-növendékek közül 66-an így kezdték feladatukat: Alapjában véve a vallásnak semmi értéke sincs. Ötvennyolczan majdnem mind egyformán fejtegették a tárgyat, mintha csak egymáséról írták volna le a dolgozatot. Hogy miért nem ér a vallás alapjában véve semmit, ezt így indokolták: mert nem hoz semmi hasznot a konyhára. Huszonöt fiú elismeri azonban, hogy némi értéke mégis van, de csak akkor, ha az ember már megöregedett, vagy ha az embert csapások érik vagy ha az ember hónától távol, idegen országban él. Csak 13-an gondolkodtak úgy, hogy a vallásnak azért van értéke, mert az Istentől származik és az égbe, Istenhez vezet. Tizenegy fiú a népek nyomorából arra következtet, hogy a vallás dőreség, csak hitegeti az embereket mindenféle alaptalan ígérgetésekkel, a túlvilági boldogsággal, mint kárpótlással a földi szenvedésekért. A .vallás vigasza semmit se ér. A leánynövendékek azonban nem ilyen radikálisok következtetéseikben. NegyvenkJencz közül csak kettő állítja azt, hogy a vallás mitse ér. A többiek mind elismerik, hogy igen hasznos, ha az ember szükségben van, vagy ha betegségben szenved. Húsz leány meg azon a nézeten van, hogy a vallás csak társadalmi illem és megszokás. Ha egyszer a társadalom kiküszöböli, senki se gondol reá többé, akárcsak valami divatját mult dologra. Ázsia. Antitrinitárius kongresszus. Wendte lelkész, a ki az amerikai nagy liberális keresztyén kongresszusokat rendezi, nem régiben Keleten nagy utazásokat tett. Felkereste a nagy muftit is, a ki a palesztinai mohamedánok feje ós a ki Jeruzsálemben lakik az Olajfák hegyén, igen egyszerű lakásban. A nagy mufti igen barátságos mosollyal fogadta a híres amerikai unitárius lelkészt és mindjárt kávéval és czigarettával kínálta meg. Wendte előadta — tolmács segítségével — az unitáriánizmus alaptanítását, melynél fogva az az izlám-valláshoz hasonlít, minthogy csak az egy személyű, örök Istenről szól. Előadta azután tervét, hogy valamelyik nagy vallásos városban, Jeruzsálemben, vagy Delhiben világkongreszszust szándékozik rendezni a tiszta monotheizmus terjesztésére. Ezen a kongresszuson képviselve volnának a mohammedánok, a zsidók, a buddhisták, a theozofisták, a balaisták, unitáriusok, a keresztyén univerzalisták stb. Semmi se fogja megzavarni a tárgyalás menetét — mondá