Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-21 / 3. szám

Öhler, Schmidt, Kaitenbusch, Nösgen, Müller K., s a r. kath. Möhler és Döllinger műve.) Csak azt kell folyton szem előtt tartanunk, hogy itt olyan történeti anyaggal van dolgunk, a mellyel benső személyes viszonyban is vagyunk. A szimbolika tanulmányozásához a hitvallások (symbolumok) ismerete szükséges. Minden theológusnak legyen hitvallásgyűjteménye s ő maga legyen benne járatos (a lutheri gyűjtemény — latin és német nyelven — Müller I. T. s a reformátust Niemeyer és Müller Károly adta ki). A polemika a szimbolikának valamely részegyház szolgálatában gyakorlati alkalmazása más egyházakkal vagy szektákkal ellentétben. De besorozható a gyakorlati theológiába is s akkor kiegészítésül mellétehető az irénika. (L. Hase [magyarul is megjelent] s a szerző, az ellentáborból Bellarmin ós Perrone műveit.) (A patristika, mint az egyházi atyák életének és iratainak történeti előadása, bő anyagánál fogva külön önálló tudományágnak ki nem fejlődhetett. Legfeljebb őskeresztyén irodalomtörténetként tárgyalhatjuk. L. Migne patrológiáját 1844 óta s az egyházi atyák Krüger—Harnack-féle kiadását.) Az egyház fejlődésének egésze mellett történetének egyes fontosabb alkotó részeit külön is tárgyalják. így nyerjük a mellérendelt külön diszcziplinákat. (Folyt, köv.) BELFÖLD. Zsigmondy Jenő beiktatása. A bányai ev. egyházkerület folyó hó 17-én iktatta be ünnepélyesen dr. Zsigmondy Jenő udvari tanácsost, a Zsilinszky Mihály lemondása folytán megüresedett egyházkerületi felügyelői székbe. A beiktatás rendkívüli egyházkerületi közgyűlés keretében történt és résztvettek benne az összes evangélikus és református egyházi főhatóságok képviselői. A magyarhoni evangélikus egyetemes egyház nevében megjelent báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő; a magyarországi református egyház egyetemes konventjét és az öt református egyházkerületet dr. Antal Gábor püspök és gróf Degenfeld József főgondnok, mint konventi elnökök vezetése mellett dr. Baksa Lajos konventi előadó, dr. Antal Géza orsz. képviselő, báró Kemény Árpád, az erdélyi református egyházkerület főgondnoka, Petri Elek, Németh István, Radácsi György, Szalay László egyházkerületi főjegyzők, Mády Lajos esperes, Sárközy Aurél, Konkoly-Thege József, dr. Kovácsy Sándor képviselték. Az evangélikus egyházkerületek képviseletében megjelentek: dr. Baltik Frigyes, Gyurátz Ferencz, Geduly Henrik püspökök, valamint Laszkáry Gyula, Szentiványi Árpád, Véssey Sándor felügyelők. Az eperjesi jogakadémiát dr. Mikler Károly képviselte és jelen volt számos főiskola és tanintézet kiküldötte is. Az ünnepély istentisztelettel kezdődött a Deák-téri templomban, a hol Veress József esperes mondott ünnepi beszédet. Az ünneplők ezután a díszterembe vonultak, a hol Scholtz Gusztáv püspök, egyházi elnök, üdvözölte a kerület képviselőit és az egybegyűlt vendégeket. A világi elnöki széket Földváry Elemér, rangban legidősebb esperességi felügyelő foglalta el, a ki néhány üdvözlő szó után beszámolt az egyházkerületi felügyelői választás eredményéről, a mely szerint az egyházközségek és autonóm intézetek bizalma csaknem egyhangúlag dr. Zsigmondy Jenő udvari tanácsosban és egytemes egyházi főjegyzőben összepontosult. Dr. Szelényi Aladár világi főjegyző, a közgyűlés formai megalakulására vonatkozólag tett jelentést, majd báró Podmaniczky Géza vezetésével küldöttség ment dr. Zsigmondy Jenőért. A megjelent és lelkes éljenzéssel fogadott felügyelőhöz, a hivatali eskü letétele után, Scholtz Gusztáv püspök intézett szép üdvözlő beszédet. Beszédében hivatkozott a Zsigmondyak családi tradiczióira, a melyek az új felügyelőt is már liatal korában az egyház szolgálatába állították. Foglalkozott az új fülügyelő eddigi, országosan elismert nagy érdemeivel és meleg szeretetébe ajánlotta mindazokat az ügyeket és érdekeket, a melyek az egyházban, különösen a jelenben felmerültek. így többek között az 1848: XX. t.-cz. és az ev. egyetemi fakultás ügyét is. Dr. Zsigmondy Jenő feleletében mindenekelőtt megköszönte a csaknem egyhangúlag benne összpontosult bizalmat; majd rámutatott hivatalának nagy kötelességeire, a melyek teljesítéséhez erőt és ösztönzést ad neki az iránta megnyilvánult bizalom és munkatársainak támogatása. Ezután azokról az elvekről nyilatkozott, a melyeket felügyelői állásában irányadókul fog tekinteni. Mindenekelőtt az egyháznak az 1848: XX. t.-cz. alapján való jogos követelését és az egyháznak azt a közjogi állását fogja szem előtt tartani, a mely a felekezetek között való teljes jogegyenlőség és viszonosság alapján az egyházat megilleti. Nem hagyhatja — úgymond — szó nélkül az 1848: XX. t.-cz. 3. szakaszát, a mely a felekezetek szükségleteinek fedezését állami feladatnak jelenti ki. Elismeri az ország pénzügyi nehézségeit és az eddig elért sikereket, de még igen távol van az az időpont, hogy az egyház igényei kielégítve lennének. Ezután áttért az egyház önkormányzati hatáskörében teljesítendő feladatokra, a melyek között első helyen áll az evangélium igazságainak elhintése a hívek lelkébe. Ez a lelkészek feladata, a kiktől önfeláldozó tevékenységet várunk és akkor kötelességünknek fogjuk tartani, hogy őket az anyagi gondok alól felmentsük. Reméli, hogy az ez irányban ismételten kapott kormányigéretek végrevalahára megvalósulnak. Majd az egyházi iskolaügyekről szólt. Végül nagy munkájában a kerület összességének támogatását kérte. Az új felügyelő beszédét perczekig tartó éljenzés kisérte. Ezután báró Prónay Dezső, a magyarhoni evangélikus egyetemes egyház felügyelője szólalt fel. Az egyházszervezet történetének érintése után rámutatott a ma-