Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-14 / 2. szám

Ötvenötödik évfolyam. 2-ik szám. Budapest, 1912. január 14. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., Kövér Lajos-u. 15/B., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Sebestyén Jenő. Dr. Tari Imre. — Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: „A megnyílt szemíí ember szózata." Andrássy Kálmán. — Vezérczikk: A debreczeni egyetem és a kálvinista jelleg. II. Sebestyén Jenő. — Tárcza: Rövid tanulmányi kalauz hittanhallgatók részére. Dr. Tschackert Pál.—Dr. Szlávik Mátyás. — Belföld: Külföldi hangok a Presbiteri Szövetség magyarországi útjáról. I. Három millió hívőből álló egyház. Hanna B. R.—Kolozsváry Lajosné. — Nekrolog. Zalaegerszegi Szalay Gyula. B. 1. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Hir detések. Az Élet Könyvéből. „A megnyílt szemű ember szózata." IV. Mózes 24.15-17. Ama látások között, melyek a mi vallásos lelkünk előtt, az isteni kegyelemnek és váltságnak, mintegy nyomjelzői az ó-szövetség lapjain, Bálámnak, Beór fiának megnyilatkozása egyike a legérdekesebb látásoknak. Mintha háromezer éves sírboltból hallana lelkünk csodálatos hangot csodálatos látásról, csodálatos nyelven. „A megnyílt szemű ember szózata" . . . Elgondolkodom e felett. Hány millió ember él a keresztyénség milliói között, a kik nem beszélnek úgy, nem látnak úgy, nem éreznek úgy a gondviselő Isten ós az ő csodálatos útai felől, mint ez a több mint háromezer évvel ezelőtt látó ember! Hány millió van közöttünk, a kiknek lelke előtt ma sem villant még fel az a Csillag, a kit Bálám, a Beór tia, mintegy másfélezer esztendővel előre látott! „A lélek mindeneket vizsgál, még az Isten mélységeit is!" Ha lélekkel vizsgáljuk azt az ős profécziát, már a nyelvezete is sokat magyaráz. Igaz, „hogy különbségek vannak az isteni erőknek ajándékaiban is, de egy az Isten, ki mindazokat mindenekben cselekszi. Mindeneknek adatik pedig a lélek nyilvánvaló ajándéka, haszonra". Bálámnak adatott a jövöbelátás ajándéka.- Annyi azonban köztapasztalati tény, hogy képességeink vannak és képességeink fejleszthetők, kellő gyakorlat útján. A megnyílt szemű ember nyitogatja előbb szemeit, némelyik sok esztendőn át; csak arra a czélra is, hogy mint egyszerű mesterember biztosan lássa az egyenes és görbe vonalakat s azok összhangzó elhelyezésének módját. Hát ha még több akar lenni, művész, p. o. rajzolásban, festésben, a színek hangulatában, a vonalak és szinek közé az eleven erő elhelyezésében. Mennyit kell nyitogatnia a szemét, hogy lásson! Aztán a hallás képessége . . . „Annak szózata ez, a ki hallja Istennek beszédét." A hallóképességet is sokáig kell gyakorolni, nemcsak a zenésznek, hanem még — az állatnak is. A hangok — dolgokat jelentenek, de csak a figyelő lélek előtt. Figyelem a lélek füle. Olvasunk angyalok énekéről s angyalok énekét hallgató szeutekről. Ezek mind a figyelem, a gyakorlat útjai. „Szólj, Uram, — jól hallja a te szolgád!" Ki kire, vagy mire hallgat szívesen, figyelmesen, állhatatosan, az fogja hallani, hallgatni, annak a hangnak lesz szolgája. És így vanak többi tehetségeink is; fejlődésre, erőre, haszonra adattak. A próféták, a látó és halló lelkek, minden időben kiválóbb tehetségek voltak. Ma is beszélnek csodagyermekekről, zsenikről, a kik oly dolgokat látnak, hallanak, melyeket mások nem vesznek észre. Honnan tud hosszú számsorokat a csodaszámláló ? Hát, bizonyosan látja és csak elolvassa! Honnan veszi a zeneköltő a hangjegysorokat? Hát bizonyosan látja, mint egy a hanghul" lámokra rögzítve és csak lejegyzi ! És így tovább. így látja Bálám, Jákob Csillagát, Izrael királyi pálczáját, a kit a velevándorlók ezrei nem láttak, mert .. . mert nem oda néztek, a Magasságos szent Ígéretére, előre, hanem hátra, a húsos-fazekakhoz! És ez a mai idő ? ... És ezek a mai emberek ? . . . És a minden idők emberei? ... A száma nélkül való hatások, vonzások között minden ember lelke oda van kötve egy és más dologhoz. Azt mondjuk: szereti, arra vágyik. „A hol szívetek, ott a kincsetek!" Örökigaz ez is, mint a többi! A kiket a Csillag vonz, — annak fényét látják ! Ködön, napfényen, jelenen, jövőn, az örökkévalóságon át!... Andrássy Kálmán.