Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-24 / 12. szám

Itt érdekesen, saját énjét és felfogását is tükröztetve tárgyalja a kiváló dogmatikusok műveit minden irányban, egészen Kaftanig. Csak a maga idejében nagy feltűnést keltett Lang Henrikkel nem foglalkozik. Csodáljuk, hogy ez kikerülte a figyelmét. Mindössze azt látjuk, hogy a magyar rovatban czím szerint megemlíti a magyarra for­dított dogmatikáját. Harnackot is csak épen megemlíti. Látszik, hogy újabb dogmatikai irodalom feldolgozásához a szerzőnek már nem volt ideje. Itt érezzük leginkább művének töredékes voltát. A mű ilyen töredékes alakjában is értékes terméke protestáns egyházi irodalmunknak. Sajnáljuk, hogy a magyar protestáns hittani irodalmat eleitől kezdve máig az egyes korszakok végén csak katalogizálta s nem ismerteti, annál kevésbé méltatja. De ez az irodalmi összeállítás is dicséretreméltó. Az egész mű a szerző alapos készültségének, szakképzettségének és nagy ké­pességének kétségenkivül szép jele s nevét ezzel a tudo­mányban még inkább megörökítette. Sz. BELFÖLD. Külföldi hangok a Presbiteri Szövetség magyarországi útjáról. X. A bizottság magyarországi útja. — írta: Knight György A. F. perthi lelkész. — Európa keleti részében, a túristák útvonalától kissé távol, két ország fekszik. Az egyik Csehország, melynek termékeny földjét annyiszor öntözte vér, "hogy Európa vérpadjának nevezték sokáig. A másik Magyarország a fejlődő királyság, melynek szabadságharczára, nagy fiaira, Széchenyire, Kossuthra, Deákra még ma is emlékeznek a brit nemzet tagjai. Mindkét országnak vannak refor­mátus egyházai. De a míg Cseh- és Morvaország pro­testáns egyháza még csak küzd és a nemzetnek mindössze 2%"a tartozik hozzá s alig van több 96 templomuknál és 7 imaházuknál, addig a magyar protestáns egyház 2062 egyházközséget számlál, ugyanennyi lelkésszel és két milliónál több hívővel. Ennek a nagy magyar presbiteri egyháznak a láto­gatására indult a mult év szeptember havában a bizott­ság, a melyben 23 lelkész, 6 presbiter és 7 nő vett részt, kik átszelve a kontinenst, Magyarországon 1350 angol mértföldnél nagyobb útat tettek meg. A Skót Egyesült Szabad Egyház delegátusai között volt a mo­derátor, dr. Wells, az exmoderátor, dr. Young, 7 lelkész és 4 presbiter. A Skót Államegyház 4 lelkészt küldött ki és egy presbiteri, Polwarth lordot. Egy-egy lelkész képviselte a Régi Kivált Egyházat, a Walesi Presbiteri Egyházat és a Skót Presbiteri Egyházat. Angolország Presbiteri Egyházát vezetőnk, dr. Mathews, a Presbiteri Szövetség főtitkára és egy presbiter képviselte. Az Ir Presbiteri Egyház moderátorára, dr. Macmillanra, egyik exmoderátorra és 4 lelkészre bízta képviseletét. Kanada egy lelkészt küldött, Genf két képviselőt .... Minden különbözőségünk mellett is éreztük, hogy megvalósítjuk a Presbiteri Szövetség jelszavát: „Unum corpus in Christo". Bécsben töltvén egy éjszakát, a legjobb kilátások­kal érkeztünk Magyarországra. A magyar kormány egy kényelmes vasúti kocsit bocsátott díjtalanul a rendelkezé­sünkre a reánk váró 14 napi folytonos utazásra. Habár az idő rendkívül meleg volt, teljes kényelemmel utaz­tunk Pápára, a hol a meglátogatandó öt theológiai intézet legelsője van. A pályaudvaron előkelő küldöttség várt, a melynek tagjai között volt... Antal Géza dr., theológiai tanár, országgy. képviselő, Németh I. theol. tanár és sok mások. A város kocsijain bámulattal láttuk a tanintézetek nagy terjedelmét és . . . szépségét. Olyan országban, a hol a róm. kath. egyház örökös ellenfél, a protestáns egyház kénytelen saját iskoláit, kollégiumait fentartani és megvédeni. Az elemi iskolának 250, a gimnáziumnak 650 tanulója és 20 tanára, a felsőbb leányiskolának 150 tanulója és 15 tanítója, a tanítónőképzőnek 118 hallga­tója van és a theológiai intézetben, mely 1531-ben ala­píttatott, 50 hallgató és 6 theológiai tanár van. A leány­intézetben 120 a bentlakó növendékek száma. A bejárókkal együtt 130-nál több zsidó leány is nyer tanítást a protes­táns iskolában. A könyvtár 40,000 könyvből áll, köztük egy gael biblia is. Minden évben ezer új könyvvel bővül. Zöld füzérekkel és virágokkal díszített teremben várt az ebéd, a hol a tanítónőképző fehérruhás leányai szolgáltak föl. Érdekes beszédek hangzottak el... A pol­gármester — maga is róm. kath. — a város nevében üdvözölt minket. Megjegyzendő, hogy a 22,000 lélekből álló város lakosságának több, mint fele róm. kath. A püs­pök kiemelte, hogy sok kötelék fűzi össze Magyarorszá­got és Nagybritánniát. Hangsúlyozta, hogy ez az erős kötelék Krisztus evangéliumának a vértanúk vérével megpecsételt közös öröksége. Az ebédet követő gyűlésen a kollégium rektora megemlítette, hogy egyházuk törté­nete vérrel íratott és a harcz még ma is folyik. Mindent elkövetnek náluk, hogy meggátolják a róm. kath. egy­házból való kiválást és Róma nem szünteti be a protes­táns egyházak ellen támadásait. Bevallotta, hogy a hit­élet nem olyan, a milyennek lennie kellene. Túlságos mértékben a múltban élnek. Túlságos mértékben tá­maszkodnak a kálvinista formákra. Szükségük van felsőbb mozgató erőre. A régi magyar egyházat újjá élesztő lelki folyamat azoknak a lelkészeknek köszön­hető, a kiknek az Egyesült Szabad Egyház ösztön­díja theológus korukban módot nyújtott arra, hogy Skótország theológiai intézeteiben tanfolyamot hallgat­hassanak. A magunk részéről kifejeztük rokonszenvünket testvéreink iránt a hosszú harczok miatt, melyeket egy­részt a törökökkel, majd a r. kath. Ausztriával vívtak, oly harczok miatt, melyek kötve tartották erejüket és távol tartották őket a nyugati hitélet folyamától. Buzdí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom