Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-25 / 8. szám

Ötvenötödik évfolyam. 8-ik szám-Budapest, 1912. február 25. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., Kövér Lajos-ti. 15/B., a liová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. Dr. Tari Imre. Sebestyén Jenő. Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvébői: Jézus a XX. században. V. J. — Vezérczikk: A nemzetiségi egyházak hazafisága. H I. — Iskolaügy: Vázlatok a svájczi nevelés köréből. Somogyi Géza. — Tárcza : Rövid tanulmányi kalauz hittanhallgatók, részére. Dr. Tschackert Pál—Dr. Szlávik Mátyás. — Belföld : Külföldi hangok a Presbiteri Szövetség magyarországi átjárói. VII. A magyarországi ref. egyházzal folytatott konferenczia nchány benyomása. Hanna R. fK.—Kolosváry Lajosné. — Misszióügy: A M. Ev. Ker. Diákszövetség konfereneziája. Exspectator. —Külföld: Svájcz, Németország. Belgium. Dr. T. 1. — Irodalom. Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Az Élet Könyvéből. Jézus a XX. században. III. Jézus ebben a világban. „Jézus pedig monda nekik : Avagy bőjtölhet-e a vőlegény násznépe, a mig velük van a vőlegény? A meddig a vőlegény velük vau, nem böjtölhetnek." Márk 2.1

9

. Jézus lelke nagy erővel tapad az erre a földre a csodás isteni hatalommal hirtelen eljövő istenországára. Épen azért ennek a világnak közművelődési életberendezésével s annak maradandó értékével nem foglalkozik. De ebből nem a világmegvetés és életmegtagadás eszményét alkotja meg. Nem is adja magát aszkéta életre. Az istenországára vonatkozó reménységet korával együtt örökségül kapta. 0 csupán annak a magasabb alakját fogadta el és azt is megnemesítette. Az istenországa várásának és eljövetelének olyan magas vallási és erkölcsi előföltételeit mutatta föl, melyek, a kortörténeti keretből kiszabadítva, örök értékkel bírnak. Az új hitéletnek és az új erkölcsiségnek megalkotója lesz. Az Istenben, mint Atyában való személyes szellemi élet új eszményét hirdeti és új valóságát éli. A minden szertartási formaságtól, hagyományos törvényrendszertől, szőrszálhasogató theológizálástól és nemzeti korlátozástól szabad vallást, az istengyermeki életet hirdeti és éli. Ebből kifolyólag a jobb igazságosságnak, az istengyermeki hitéletből folyó istengyermeki erkölcsi életnek a hirdetője. Az istengyermeki életnek embertestvéri érzésben és munkában való megnyilatkozását követeli és mutatja. Belemegy az emberi élet adott formáiba s beleviszi azokba az istengyermeki élet benső melységét és külső tevékenységét. Társadalmi erkölcstant nem ad, hanem az embernek embertestvérével való viszonyát az isteni szempont alá helyezi és erkölcsileg kimélyíti. Az embernek Istenével ós embertestvérével való viszonyára a legmagasabb eszményt, az istengyermekiséget hirdeti szóban és adja életében. Ebben a világításban értjük meg a világmegtagadással szemben való magatartását is. A hagyományos törvénymegtartókkal, az életmegvető, önsanyargató keresztelő Jánossal, a kegyes bőjtölőkkel szemben az Istenben örvendező életet hirdeti és gyakorolja tanítványaival együtt. Idillikus képpel a lakodalmas ház öröméhez hasonlítja életüket. A vőlegényhez hasonlítja magát s a násznéphez tanítványait és követőit. A vőlegény násznépe pedig nem böjtöl, hanem szeret, örül és él. A kegyesség és az erkölcsösség nem kegyességi gyakorlatokban, hanem az életnek rendeltetésszerű élésében áll. Az élet feladata nem az életről való lemondás, hanem az isteni akarat szerint való élet. Az isteni élet örömdala zendül meg Jézus szívében s ajakán. Mikor halálos nagy harczát vívja, akkor is kiragyog belőle az örökkévaló élet hősi ereje. A jézusi élet tehát nem az élet megüresítése, hanem annak betöltése. Nem üres, hanem teli élet. Nem az emberi élet megtagadása, hanem annak isteni stílusú kifejlesztése. Nem egy nagy negatívum, hanem egy nagy pozitívum. Az Istennel teljes ember. Ebből, mint középpontból meg tudjuk vonni a XX. század közművelődési és erkölcsi életébe futó sugarakat is. Ebből a jézusi személyes erkölcsiségből és erkölcstanból kiindulva meg tudjuk alkotni a XX. szászadbeli keresztyén társadalmi erkölcstan sugárkévéjét is. Ez Schopenhauer, Wagner és a buddhizmus-kedvelők dicséretének és Nietzsche megvető ítéletének, de egyben Tolsztoj művelődésundorának is a czáfolata. Jézus a XX. századnak az istengyermeki személyes élet nagy örökségét és óriási feladatát adta. Szelleme pedig azt követeli tőlünk, hogy ezzel az élettel a mai társadalmi életnek olyan kifejlesztésére igyekezzün