Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

bízást kértem a nyugati osztálytól, valamint saját mode­rátorunktól. . . . Mind a prágai, mind a budapesti konferenczia czéljául tűzte ki, hogy mind Csehország, mind Magyar­ország ref. egyházainak külső és belső helyzetét meg­ismerjék, másrészt pedig, hogy beszámoljanak az angol egyházak tapasztalatairól, eljárásáról és felfogásáról, hogy ekként segítségére legyenek a kontinensen élő hitsorsosaiknak. A megállapított terv szerint az előadások felváltva tartattak: Prágában csehül és angolul, Budapesten pedig magyarul és angolul. Azok a férfiak, a kik hosszabb vagy rövidebb ideig Nagybritanniában tanultak, kölcsönö­sen lefordították az előadások szövegét, hogy a gyűléseken résztvevők megérthessék azokat. . . . Sohasem fogadtak látogatókat nagyobb vendég­szeretettel, mint a milyennel a magyar testvérek fogadták a küldötteket. A 11 nap tartamára, a mig az utazás tartott, a magyar kormány külön vasúti-kocsit bocsátott rendelkezésünkre. A prágai és budapesti gyűlések közötti időtt ... a magyar testvéregyház öt theológiájának meg­látogatása töltötte be. Miután ezek elég távol vannak egymástól, a küldöttek majdnem az egész országot be­utazták. Eszmecsere folyt a látogatók és több szakmabeli vezető közt és a szövetség tagjainak alkalmuk nyilt a tanuló ifjúsággal is érintkezésbe lépni. Ezek az intézmények egészségesek és erőteljesek, jóberendezésűek és képzett tanerőkkel vannak ellátva. S a mi különösen felkeltette a küldöttek figyelmét és érdeklődését az, hogy a fiatalság között sokan vannak, a kik a lelkészi pályára vállalkoznak. Bizonyos, hogy a magyar egyház mitsem tanulhat nyugati testvéreitől ab­ban a tekintetben, hogy magasabb műveltséget és tudást nyújtson ifjainak és leányainak. Emlékezetes utazásunk közben az egyházi intézete­ken kívül meglátogattuk a Tátra hegyvidéket, a Kárpátok legmagasabb csúcsait, a mely ma a vagyonos magyar osztály kellemes üdülő helye és azon kívül Komáromot, Antal G. püspök otthonát, majd Szatmárt, Észak-Magyar­ország egyik városát, a melynek erős kálvinista egyházát egyik előadónk, Kováts dr. vezeti, mint lelkész. Itt folyt le a delegátusok leglelkesebb fogadtatása, mert az indóháznál a városnak csaknem egész közönsége fogadott bennünket a polgármesterrel élükön. Nagy-Britannia nagyon kedvelt Ausztriában is, Magyarországon azonban úgy tekintik, mint a szabad állam mintaképét és miután a szabadság szeretete a kálvinista egyház tagjainak egyik legerősebb tulajdona, a brit egyház kép­viselői mindenütt szívesen látottak. Az első látogatást esemény számba vették, a mit fogadó estélyekkel ós lakomákkal kell megünnepelni. Különösen szívesen fogadták a Skót Egyesült Sza­bad Egyház tagjait, miután a presbiteri családnak ez az ága részesült abban a szerencsében, hogy a többinél többet tehetett a kontinens egyházainak szolgálatában. A budapesti zsidó misszió, a mely az 1839-i skót egyház „tudakozódó missziója" alapján létesült . . . Magyarorszá­gon a szellemi átalakulás elismert középpontja. Ez volt az oka annak, hogy a skót egyház elküldte moderátorát, dr. Wells-et, exmoderátorát, dr. Joung-ot, kiváló tagjait, Simpson jogtanácsosát és Paulin Dávidot hót más kép­viselővel együtt. ... A presbiteri skót egyház egyéb osztályai is küldtek képviselőt. Írország presbiteri egyházát hét lel­kész képviselte, közöttük a moderátor, dr. Mc. Millan és az egyik exmoderátor, dr. Murphy .. . Az angol presbiteri egyházat két tag képviselte. Tiszteletreméltó főtitkára, dr. Mathews nagyobb ismeret­ségnek örvendezett a meglátogatott egyházakban, mint a többi tagok . . . Wales kálvinista methodista egyházának egy dele­gátusa mellett a svájczi egyház két tagja is résztvett a gyűléseken. Nagybritánniából és Írországból nyolcz hölgy csatlakozott a küldöttséghez, kik a budapesti hölgyekkel együtt megtárgyalták a nők missziói munkáját. A magyar egyháznak mind számbeli, mind műkö­dési ereje szinte kijelentésszerűleg hatott a szövetség tagjaira. 2000-nél több egyháza van. Közvetlenül a szövetség konferencziája előtt folyt le a ref. lelkészek egyesületének közgyűlése, melyre a szövetség tagjai is hivatalosak voltak. Otthonosan érez­tük ott magunkat, mert a tárgyalás komolysága és ele­vensége nagyon hasonlított a mi közgyűléseink hangu­latához. Mind a cseh, mind a magyar egyház hitvallása a helvét hitvallás és a nép oktatására a heidelbergi kátét használják. Az egyház öt kerületre oszlik. Habár a szu­peryitendensek püspöki minőségben felügyeletet gyako­rolnak a kerületek felett és a gyűléseken elnökölnek, hivataloskodásukban hiányzik a r. kath. püspökök ural­kodó jellege. Komoly meggyőződés jellemzi Magyarország pro­testantizmusát. Csehország és Magyarország egyházai szükségszerüleg harczos egyházak voltak. Sok támadást szenvedtek a jezsuiták és a mozlim vallás részéről. Ez magyarázza meg a nemzet vallási felfogásának határo­zottságát és melegségét. A rituálizmusnak semmi jele, ennélfogva istentisz­teletüket a legnagyobb egyszerűség jellemzi. Templo­maikban nincsenek sem festett ablakok, sem szobrok. Ülve énekelnek, mint a presbiteriánusok Angliában s hajdan atyáink és nemcsak az imát hallgatják meg állva, hanem az Isten szavát is a legnagyobb tisztelet jeléül. Egyházi zenéjük nagyon hatásos. A mélabús hangok emlékeztetnek a skótországi felvidék népdalaira és kife­jezik mintegy azt a sok küzdelmet, a melyen át a nem­zet jelen állapotáig eljutott. Ford. Kolosváry Lajosné. A nagygerezsdi pótegyesség. Megemlékeztünk már arról a szándékról, hogy a nagygerezsdi egyesség egy pót-egyességgel egészíttessék ki, a vitás ügyek birói elintézésére. Említettük azt is, hogy az evang. egyháznak e czélból kiküldött bizottsága nem járult hozzá a dr. Sztehlo Kornél egyetemes ügyész által készített pót-egyesség tervezethez, hanem vissza­adta azt átdolgozás végett. A tervezetet Sztehlo át is dolgozta és az új terve­zetet a kiküldött bizottság legközelebb elfogadta s elhatározta annak az egyetemes gyűlés elé való fel­terjesztését. Az új tervezetet, az Evang. Örállóból átvéve, itt közöljük s megvitatására felhívjuk olvasóinkat. A nagygerezsdi pótegyesség, mely egyrészt a magyarhoni református egyház egye­temes konventje és másrészt a magyarhoni ág. hitv. evang. egyházak között a két testvéregyházat közösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom