Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

érdeklő ügyekre kiküldött bizottság által 1900. évi márcz. 6-án megállapított és a ref. egyház konventjének 1900. évi jegyzőkönyve 71. pont, az ág. hitv. evang. egyház 1901. évi jegyzőkönyve 69. pont szerint jóváhagyott ú. n. nagygerezsdi egyesség kiegészítése tárgyában a következőkben állapíttatott meg: 1. §. A nagygerezsdi egyesség szabályozott viszonyokból eredő és ezen szabályok alkalmazásánál előforduló közigazgatási vitás kérdések elintézése választott közös bíróság elé utaltalik. Az egyesség 5. §-ának utolsó bekezdésében szabályozott eljárás és elintézési mód érintetlenül marad. 2. §. Ezen közös választott bíróság azokban az ügyekben dönt, a melyeket mindkét evang. egyetemes egyház főhatósága, vagy azok egyike eléje viszi. A nagygerezsdi egyesség 12. §. a) betű harmadik bekezdése oda módosíttatik, hogy az illetékes fellebbviteli hatóság határozatát az érdekeltek kérelmére bármelyik egyetemes főhatóság a választott bíróság elé viheti. 3. §. A közös bíróság birái évről-évre választatnak, még pedig 3 egyházi és 3 világi, összesen 6 birót a reformátusok konventje, ugyanennyi és ily minőségű birót pedig az ág. hitv. ev. egyetemes közgyűlés választ. A választott bíróság elnökei a protestáns közös bizottság mindenkori elnökei. Ezek felváltva elnökölnek egy év tartamára. Mindegyik főhatóság a közös választott bíróság mellé hat évre egy-egy jegyzőt is választ5 a kik szavazati joggal nem .bírnak. A jegyzők esetről esetre az elnök által az ügyek előadásával megbízhatók. A megválasztás alkalmával a törvényszéki birák, illetve jegyzők a részükre megállapított esküt is leteszik. 4. §. A választott bíróság a hozzáutalt ügyeket az elnökből, 4 bíróból, melyek közül 2 világi és 2 egyházi és egy jegyzőből álló tanácsban intézi el. A bírákat felerészben a ref., másik felerészben az ág. hitv. evang. birákból az elnök hívja be. A megjelenésben akadályozott bíró helyébe csakis saját egyházába való biró hívható be. Ezen korlátozás a jegyzőkre ki nem terjed. Az érdekelt biró az ügyben el nem járhat. 5. §. A választott bíróság a hozzá vitt ügyet hatáskör hiánya miatt el nem utasíthatja. 6. §. A választott biróság elnöke a hozzáérkezett ügyeket átvizsgálja, esetleg az általa kijelölt előadóval átvizsgáltatja és ha azt tapasztalja, hogy az iratok kellően felszerelve nincsenek, mindenekelőtt a hiányzó iratok beszerzése iránt intézkedik. 7. §. Ha az elnök az ügyet előadásra érettnek találja, az ügy szóbeli tárgyalására szóbeli határnapot tűz, a melyre a 4. § szerint alakult biróság tagjai, egy jegyző, mindkét egyetemes hatóság és az érdekelt felek is, illetve azok képviselői kellő időben meghívandók. A felek jogosítva vannak a tárgyaláson magukat ügyvéd által képviseltetni. Elmaradásuk az ügy elmaradását és az ítélethozatalt meg nem akadályozza. 8. §. A szóbeli tárgyaláson az elnöktől megbízott előadó szóval ismerteti az ügyet. Az előadás befejezése után a megjelent ügyfelek, illetve azok képviselői észrevételeiket megtehetik. A tárgyalás menetéről jegyzőkönyvet kell vezetni. 9. §. Az ügy előadása és az esetleges felszólalások megtörténte után a biróság tanácskozásra visszavonul és lehetőleg nyomban meghozza az ítéletet, a mely ha az érdekelt felek csak egyike is jelen van, nyílt ülésben kihirdetendő és az egyházi főhatóságoknak, valamint az érdekelt feleknek kézbesítendő. 10. §. Ha a választott biróság bizonyítást tart szükségesnek, az ítélet meghozatala előtt a bizonyításfelvételt rendeli el. A választott biróság jogosítva van a tanukat a biróság előtti megjelenésre megidézni, ha azonban czélszerűbbnek mutatkozik a tanuknak lakóhelyükön való meghallgatása, vagy birói szemlére van szükség, a biróság két tagját, a kiknek egyike reform., a másik evang., küldi ki a helyszínére a bizonyítás felvétele végett és megkeresi a panaszos fél egyházhelyi hatóságát, hogy a kiküldötteknek a tagok előállítása és a szemle tárgyának megtekinthetése tárgyában segítségükre legyen. 11. §. A választott biróság állapítja meg az eljárási költségeket és azokban a vesztes felet marasztalja. Joga van azonban méltányosságból a perköltségeket kölcsönösen megszüntetni, a mely esetben azok a két egyház főhatóságai által egyenlő felerészben viselendők. 12. §. A választott biróság ítélete ellen nincs helye jogorvoslatnak. 13. §. Az ítélet végrehajtásától az elmarasztalt fél főhatósága köteles gondoskodni. MISSZIÓÜGY. Képek a liverpooli diákgyűlésről. (Folytatás.) Minden nagy terem az emberek tömegére való igényt fejez ki. Minden nagy terem mögött ott áll egy hatalmasság, számot tartva sokak hódolatára. A templomoktól elkezdve, az egyetemek, múzeumok, színházak termein át, le egész a korcsmák és kávéházakig — mind tudjuk a fejedelemség nevét, a ki ott szokta összegyűjteni alattvalóit. Az üres elhagyott terem pedig a bukott fejedelem továbbra is fentartott igényét jelenti — vagy azt, hogy a dicső, igaz, hódító királyt elűzte valaki a trónusáról s helyébe állított valami szürke, unalmas, haszontalan bálványképei, a mi még arra sem képes, hogy érdekes legyen az emberek előtt. Oh hány protestáns templom kongó belseje mondja el ezt az utóbbi történetet! A liverpooli „Philharmonic Hall" nagyszerű, merész ívei a művészet hatalmát hirdetik. A tetőzetet ragyogó koszorúval fogja körül száz és száz apró villamos lámpa s nappali fénnyel borítja az emeletes karzatok s a földszint számtalan padsorát. Mintha kiáltana: „Boruljatok le a Zene hatalma előtt!" S ez a terem hat napon át zsúfolásig telve volt ifjú diákokkal, férfiakkal, nőkkel