Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

(Schweizer az egyház kormányzatán és szolgálatán, Hanns Cl. szellemesen a 8 P.-n [prédikátor, pap, pásztor], Moll az egyház pszikhológiáján s végül Achelis az egyház tulajdonságain [egység, szentség, egyetemesség] építi fel a gyakorlati theológia tananyagát.) E tevékenységek (vallásfelekezetek szerint is) különbözőképen osztályozhatók. Knoke felosztása a következő : Az egyház megalapítja önmagát: a misszió elmélete s a katekhetika; az egyház építi önmagát (homiletika, liturgika és theológia pastoralis); kormányozza önmagát (az egyházszervezetről és egyházkormányzatról szóló tan). De bármint osztályozzuk is e részeket, az bizonyos, hogy egyikük nélkül sem lehetünk el s hogy ma belőlük kitelik a gyakorlati theológia szilárd anyaga. (Az egész gyakorlati theológia tananyagát egységesen magában foglaló irodalomból 1. Nitzsch, Zezschtvitz, Oesterzee, Harnack, Hering és Vinet s elméleti oldaláról Ravasz L. művét. L. még Clemen „Quellenbuch" ós „Studien zur praktischen Theologie" cz. i. v. irodalmi vállalatát). A gyakorlati theológia egyes tanszakai. 20. Elméletek ama tevékenységekről, a melyekkel az egyház a maga benső életét nyilvánosan kifejezi: liturgika és homiletika. 1. A liturgika a nyilvános istentisztelet elmélete. Neve a görög Xfutoupfía-ból ered (Luk. 1. 25.) s nyilvános cselekvést jelent (XSITÓC, publicus). (Azokról a szilárdan megalapozott cselekvésekről van itt szó, a melyekben Istenünkhöz való viszonyunk s annak megfelelő érzelmeink jutnak kifejezésre.) E tudomány állapit meg bizonyos, szilárd rendet az üdvnek a gyülekezettel való közlésére s a gyülekezet részéről való befogadására nézve. Itt tehát a gyülekezeti istentisztelet állandó alkotó részeivel van dolgunk s még más olyan szertartásos cselekvényekkel, a melyek a gyülekezet tagjainak az egyházhoz való tartózkodását juttatják kifejezésre. Az állandó alkotórészek a közének (egyházi ének), a kötött imák, bibliaolvasás (perikopák. lectionarium, szabadon választott textusok) s a szakramentumok kiosztása (a keresztelés és az úrvacsora rendje). A külön szertartási cselekvények, ú. m. a lelkészavatás (ordinatio), konfirmáczió, esketés, temetés számára a liturgika szintén rendet állapít meg. Ugyanígy megállapítja az egyházi évet, valamint gondja van arra is, hogy a templom épülete és berendezése megfeleljen az evangéliumi istentisztelet eszméjének. A liturgiái érzék a német tartományi egyházak sok községében a nyilvános istentisztelet raczionálista ellaposítása óta még mindig nagyon alacsony fokon áll. habár legalább papiroson, sokat javítottak az újabb agendák. Annál szükségesebb, hogy jövendő lelkészeink szert tegyenek liturgiái érzékre. Már a diák lásson ehhez komolyan hozzá, úgy hogy résztvesz a nyilvános istentiszteletben és foglalkozik a kultusz s az egyházi szokások történetével. Miután a lutheri liturgika sok alkotó részében a r. katholikusoktól van átvéve, tanulmányait a római kultuszra is ki kell majd terjesztenie s a kettőnek összehasonlítása útján jutnia alapos ítéletre. Az egyesült prot. egyházak, főleg a porosz ev. tartomány egyház, átvették a lutheri liturgia egyes főrészeit. Nagyon különbözők az ev. egyházakban a nézetek a lelkész liturgikus oltári énekét illetőleg. A lutheri liturgiában quasi kötelező. (Magyarországon is nagyon változó a gyakorlat a különböző nyelvű egyházközségekben és kerületekben.) A göttingai egyetemnek külön „liturgikai szemináriuma" van. A gyülekezeti ének fejlesztését természetesen nem győzzük eléggé sürgősen ajánlani. (A liturgika általános és különös részre oszlik. Az első az egyházi szertartások alapelveiről s utóbbi azoknak az istentisztelet körében való alkalmazásáról szól. Történetében, mely Krisztus és az apostolok intézkedéseinek figyelembe vételével a zsinagógai istentiszteletből fejlődött ki, a Schleiermacher előtti előkészítő és utáni rendszeresítő korszak között tehetünk különbséget. Gazdag irodalmából 1. Schöberlein, Steinmeyer, Gass, Henke, Achelis, Krauss, Rietschel, a r. kath. Fluck s a magyarban: Tóth M., Hörk és CsiJcy L. műveit ós Mitrovics Gyula dolgozatait.) (Folyt, köv.) BELFÖLD. Külföldi hangok a Presbiteri Szövetség magyarországi útjáról. VI. Csehország és Magyarország református egyházai. írta: dr. Campbell Róbert v. kanadai lelkész a „Presbyterian Record"-ba. Minthogy nagy a bevándorlás Ausztriából és Magyarországból Kanadába s miután egyházunk feladata gondoskodni ezeknek az idegeneknek a lelki szükségletei kielégítéséről, nem lehet érdektelen ránk nézve megismerkedni azoknak az egyházaknak az életével, a honnan a bevándorlók valók. A ref. egyházak Presbiteri Szövetségének keleti osztálya hivatalos látogatást tett szeptember hóban Csehország és Magyarország ref. egyházaiban . . . ezek kívánsága folytán. 1907-ben a Szövetség küldöttsége meglátogatta a cseh és morva testvéreket és ez az érintkezésük a nyugati hitsorsosokkal annyira hasznos és kellemes volt, hogy általános óhaj volt a látogatás megismétlése . . . A magyar kálvinista egyház is kifejezte azt a kívánságát, hogy hasonló szerencsében részesüljön. Ennek megfelelőleg elhatározták, hogy szeptember hó 7-én Prágában tartanak gyűlést, szeptember 20 és 21-én pedig Budapesten egy másikat. Mathews dr., a Szövetség főtitkára, a mikor hallotta, hogy ez időtájt a kontinensen leszek, felvetette azt az eszmét, nem volna-e illő, hogy csatlakozzam a keleti osztály küldötteihez a kanadai presbiteri egyház képviselője gyanánt? Egyezett úti-programommal így meg-