Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-18 / 7. szám
Népiskolák. 1905-ben 4362 „iskolakerület" és 3443 iskolaközség volt, a népiskolában összesen 8805 osztálylyal, 11,183 tanítóval (6990 férfi, 4139 nő) és 502,211 növendékkel (250,151 fiú, 252,063 leány), vagyis egy tanítóra 45 növendékkel. A mulasztások az egész éven át 10'4 százalék kimentett, 1'4 százalék ki nem mentett mulasztásra emelkedtek; az utóbbiak a helyi rendőrhatóságnak adattak át, s a szülők megbírságoltalak. Magasabb (Sekundár) vagy továbbképző városi iskolák. Ezen iskolákból 1905-ben 906 volt, 1794 tanítóval (köztük 249 nő) és 46,904 növendékkel (25,076 fiú, 21,828 leány). Altalános ismétlő (continuation) iskolák. A jelzett évben 2300 kötelező ismétlő iskola volt, 38,065 fiúval és csak 62 leánnyal; 160 ismétlő iskolában önkéntes látogatók voltak 2647 fiú és 377 leány. Az ismétlő iskolákhoz számíttatnak a katonai íijonczok számára rendezett tanfolyamok is; ezeket 5987 egyén látogatta. Mindezen iskolák, jellegükre nézve, általánosak voltak és semmi értelemben sem szakszerűek. Szakszerű ismétlő iskolák. 1905 ben 271 ipari és rajziskola volt, 11,290 fiú és 1802 leánnyal; 85 kereskedelmi iskola, 2804 fiú és 490 leánnyal; 7 földmívesiskola, 160 növendékkel; 418 iskola, a háztartási ismeretek és gyakorlat számára, 10,547 leánynövendékkel. Mindezen szakszerű ismétlő iskolák, jellegükre nézve, elemi vagy népiskoláknak tekintettek. Szakszerű középiskolák. Ezen csoport nagy változatosságot tüntet fel. Volt 6 technikai iskola, 1995 tanulóval és 121 tanítóval; 11 iparművészeti és rajziskola, 1031 tanulóval; 8 vegyes kereskedelmi iskola, 2724 tanulóval ; 70 órás- és gépésziskola, 995 tanulóval; 7 szövő-iskola (Textil-Sch.), 342 tanulóval; 4 famunkás iskola, 276 tanulóval; 27 kereskedelmi középiskola, 3471 tanulóval; 22 mezei gazdasági iskola, 750 tanulóval; 37 háztartási iskola nők számára, 4959 tanulóval. Tanítóképző-intézetek. 1905-ben Svájczban tanítók képzésére 30 nyilvános tanítóképző-intézet volt, 2208 tanulóval (1447 fiú, 751 leány) és 13 magántanítóképző, 692 tanulóval (259 fi, 433 leány); összesen 2900 tanuló. Középiskolák (Secondary Sch.). 1. A magasabb intézetekre előkészítők. Svájcznak 1905-ben 43 klasszikai és oly modern középiskolája volt, melyek a tanulót a tudás magasabb székhelyei számára készítették elő, 7295 tanulóval. Az ilynemű iskolák csekély száma a svájczi nép választásának tudható be, a mely inkább kész tanulói szállókat (hostilrics) egy középponti középiskolával kapcsolatban fenntartani, mint új iskolákat állítani. Nehéz a tanítók pontos számát megállapítani, azon oknál fogva, hogy azok közül sokan a városi felsőbb népiskolában (Sekundár-Schulen) is vannak alkalmazva. 2. Nem előkészítők magasabb intézetekbe. Ilyen van 27, 2879 tanulóval. Összevéve a szakszerű és középiskolai jellegű intézeteket, úgy találjuk, hogy a középiskola fejezet alatt összesen 23,466 tanuló készül oly tanulmányokra, melyek az elemi (nép-)iskolai fokon túl esnek. Magasabb intézetek. Svájcznak van egy műegyeteme Zürichben (fönntartva a szövetségi kormány által), 2204 tanulóval, kik közül 522 idegen; 5 kántoni egyeteme, a szokásos négy karral és két kántoni egyeteme, csak három karral. Ezen 8 egyetemen és 1 műegyetemen a tanulók száma 9880; ezek közül 1502 nő és 3647 idegen; az idegenek között 1361 nő,nagy részben orosz. Magániskolák és gyámintézetek. Svájcznak 1905-ben 214 magániskolája (nagy részben elemi) volt, 9187 tanulóval és 463 tanítóval. Ezen adat azonban nem teljes, mivel 15 iskoláról a jelentés hiányzik. Van 66 javító (reform) iskola, 2239 javítás alatti egyénnel; 17 iskolája hiányos érzékszervű gyermekek számára, 752 növendékkel; 22 iskolája fogyatékos elméjű gyermekek számára, 831 növendékkel; 9 árvaháza, 510 árvával; 3 magánmisszió iskolája, 196 tanulóval. Kiadás a nevelésre. Az államok vagy kántónok 1905-ben 30.224,365 frankot, a községek 30.334,260-t, a szövetségi kormány 5.510,065-t adott ki s így a nyilvános nevelésre kiadott összeg 66.168,690 frk. A szövetségi kiadások részleteiben a következők : a szövetségi műegyetemre 1.400,965 frank; szakiskolákra (fiú és leány) 1.363,935 frank ; mezőgazdasági iskolákra 265,180 frank ; kereskedelmi iskolákra 495,815 frank ; segélypénzek azon községek számára, melyek elemi iskoláikat saját erejükből a törvény által előirt színvonalra emelni nem képesek: 2.084,120 frank. Mindezen összegek folyó kiadásokra fordíttattak. Ezeken kívül 1905-ben több kántonban épületekre 2.031,260 frank fordíttatott. Az előző adatok dr. Huber „Jahrbuch des Unterrichtswesen in der Schweiz im Jahre 1905" vétettek. Későbbi kimutatásokból (1906-ra) kitűnik, hogy Svájcz nevelésügyi Összes kiadásai az utóbbi évben 69.200,000 frankra emelkedtek. Ezen összegből a községekre 33.500,000 frank, az államokra vagy kántonokra 30.000,000 frank, a szövetségi kormányon 5.700,000 frank esik. A népnevelés szükséglete 45.450,000 frank, a középiskoláké 5.500,000 frank, a szak- és ismétlő-iskoláké 7.400,000 frk, a felsőbb iskoláké 5,700,000 frank volt. Az iskolaügyek vezetése, a fogyatkozásokban szenvédők iskolái, javító- és egyéb intézetek az összes kiadások hátralevő részét vagyis 5.150,000 frankot vettek igénybe (L. Report of the Com. of Ed. Washington. 1908.). (Folyt, köv.) Somogyi Géza, nyug. tan. kép. igazgató.