Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
OTESTANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7, sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Elet Könyvéből: A rendíthetetlen dolgok. V. J. — Vezérozikk: A dunamelléki ref. egyházkerület tanácskozási szabályzatának és ügyrendjéuek tervezete. B. P. I. — Könyvismertetés: A külföldi theol. irodalom legújabb termékei. Dr. D. Gy. — Belföld: Ifjúsági törekvések és a konvent. Eőri Szabó Dezső. — Az ország 1909. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. Homola István. — Külföld: Németországi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Régiség: Vallásügyi vonatkozások Nagy Sámuel bécsi ágens leveleiben. Molnár János. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. A rendíthetetlen dolgok. „«.. Kinek szava akkor megrendítette a földet, most pedig Ígéretet tesz, mondván : Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is. Az a „még egyszer" pedig jelenti az állhatatlan dolgoknak, mint teremtményeknek megváltozását, hogy a rendithetetlen dolgok maradjanak meg." Zsid. 12.2 0 .2 7 . Pár nappal ezelőtt egy csendes éjszakán megrendült a magyar föld. A földdel együtt megrendült az emberi építmények sokasága. Megrendültek a magánosok palotái, kunyhói és bérházai. Megrendültek a közgazdasági, közrendi, közjóléti és közoktatási intézmények épületei, a művészet csarnokai és a hit templomai. A közművelődésnek milliókat érő javai pusztultak el. És megrendült sok ezer, sőt millió embernek a lelke, szervezete és élete. A pusztító földrengés rettenetes szava megrázA ű rővel hirdeti azt a leverő igazságot, hogy végső pi i a természet fölötte áll a művelődésnek s magána z embernek is. Itt áll a világegyetemben az ember Testi és lelki erejével meghódítja a szép, hasznos, de veszedelmes természetet. Évezredes hódításának hatalmas eredménye az emberi polgárosodás és művelődés. A természet fölött így épül a kultura s e két világtényezővel él és halad az ember. Azonban végzetes nagy esetekben felülkerül a sok ponton meghódított természet ősereje s elpusztítja a rajta épült művelődést és rengeteg mészárlást visz végbe az a fölött országló emberen. Az ilyen nagy katasztrófák alkalmával érezi az ember a maga végtelen kicsinységét az elemek óriási hatalmával szemben. Az ember kicsinységének leverő igéit hirdeti ez a legutóbbi földrengés is. A levertségből való felocsudás után azonban újra talpra áll az élni és haladni akaró ember s művelődésalkotó hatalmával újra építi a művelődés temetőit. De a világtörténet nemcsak természeti, hanem művelődési katasztrófákat is hoz magával. A kiélt művelődés nagy történelmi földrengés közben összeomlik és embermillióknak, művelődéshordozó tényezőknek, nemzeteknek, fajoknak, birodalmaknak temetőjévé lesz. Itt rendül csak meg igazán a magában elbizakodott ember. Látja, hogy pillanatnyi buborék a világtörténelem hánykódó oczeánján. S a világtörténelem árja tovább hullámzik az emberiség életének megváltozott új korszakaiban. És az ember semmi egyéb, mint ennek a két nagyhatalomnak, a természetnek és a történelemnek gyermeke, ura és áldozata? Az Új-Szövetség azt hirdeti, hogy a természeti és a történelmi élet egy-egy nagy ítélettétel, értékmegítélés, értékkiválasztás a természet ós történelem örök Urának háztartásában. Az Új-Szövetséget olyan földön írták, a hol a földrengések ismeretesek voltak, a hol a természeti katasztrófák leverő hatalmát gyakorta érezték. És az Új-Szövetséget olyan emberek írták, a kik egy világtörténelmi katasztrófa, egy művelődési átalakulás levegőjében éltek. S maga az Új-Szövetség által rajzolt új világhatalom, a keresztyénség maga is egy nagy világtörténelmi földrengést idézett elő. Sőt maga az Új-Szövetség is ennek a világtörténelmi földrengésnek óriási értékű eredménye. Az apostoli levélíró szerint Isten megrázza nemcsak a földet, hanem az eget is. Mindezzel azonban csak „az állhatatlan dolgok" tűnnek el vagy változnak meg, „hogy a rendíthetetlen dolgok maradjanak meg". A természeti és történelmi élet nagy földrengései csak a megrendíthető vagy állhatatlan dolgokat pusztítják el, de a rendíthetetlen dolgok a nagy szerencsétlenségek a rengeteg válságok földrengéseiből
