Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-16 / 29. szám

is romlatlanul kerülnek ki. Mint századokkal daczoló nagy keleli templomok magaslanak az ég felé. Lehull róluk a rázkódások következtében némi cserép, vakolat, de a lehullott törmelék felett diadalmasan áll égbesuhanó tornyával az erős templom. Rendíthetetlen dolog gyanánt áll hitünk előtt az örök isteni igazság. Rendíthetetlenül országol a világegyetem fölött a természet és történelem nagy Istene, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja s a mi Atyánk. Atyai védelme alatt rendíthetetlenül marad, sőt végtelenül fejlődik az istengyermeki személyiség, a jézusi élet bennünk és közöttünk. Ezzel az istengyermeki személyiséggel állunk bele a természetbe és a történelembe. Ezzel viseljük el a természeti és a történelmi világítélet nagy földrengéseit-Ezzel építjük tovább a romok fölött a kultura óriási épületét s még inkább a krisztusi kulturának és az istenországának rendíthetetlen örök templomát! V. J. A dunamelléki ref. egyházkerület tanácskozási szabályzatának és ügyrendjének tervezete. Ennek a szabályrendeletnek szövegét a legutóbbi egyházkerületi közgyűlés állapította meg és leküldte az egyházmegyékhez közgyűléseiken való tárgyalás czéljából. A felérkezett vélemények alapján a jövő ker. közgyűlés fog ebben az ügyben véglegesen határozni és az új ügyrend már f. é. november hó 1-én a javaslat szerint életbe is lép. Ismét egy új szabályrendelet! — mondják sokan. És valóban, minden zsinat után megindul az új szabályrendeletek áradata. Nem kis dolog teljes tájékozottsággal bírni ezeknek mezején. Itt a dunamelléki egyházkerületben még sokszor visszaidézzük majd Istenben boldogult Dányi Gábor felsőbaranyai esperes emlékét, a kinek olyan bámulatos jártassága volt, nemcsak az egyháztörvények és szabályrendeletek, hanem az egyházat és iskolát érdeklő állami törvények és miniszteri rendeletek tömkelegében is. Ez az új szabályrendelettervezet tehát a közgyűlési tanácskozási és az ügykezelési rendre vonatkozik. Mint a jegyzetben is jelezve van, a tervezet nagyobb része lényegtelen változtatással a régi szabályzatból van átvéve. Én itt e rövid ismertetés keretében csak a tervezet néhány új részletére óhajtok egy-két megjegyzést tenni. Az egyházi törvény nem rendelkezik részletesen sem az egyházkerületi, sem az egyházmegyei közgyűlés megalakulására nézve; nem határozza meg ugyanis a megjelent tagok azon minimális számát, a mely a megalakuláshoz szükséges. Ez természetes is; hiszen mily különböző nagyságú kerületek és megyék vannak! Csak a konventre és zsinatra nézve tartalmaz e tekintetben a törvény kategorikus rendelkezést. Az új szabályzattervezet négy olyan esetet sorol fel, a melyben a ker. közgyűlés meg nem alakulhat: a) ha öt egyházmegyéből egy közgyűlési tag nincs jelen, b) ha az összes egyházmegyék esperesei és lelkészképviselői hiányzanak, c) ha az összes gondnokok és világi képviselők vannak távol és végül, ha az elnökségen kiviil legalább 20 tag nincs jelen. Én azt hiszem : elég lenne az utolsó pont, az előbbi három csak felesleges kazuisztika. A mi egyházi törvényünk nem ismer a ker. közgyűlésen egyházmegyénként való szavazást, mint az evangélikusoké: a lelkészek és világiak megkülönböztetése pedig kellemetlen reminiszczencziákat (Sinai—Domokos) idéz fel minden ok nélkül. Elég tehát erre nézve ennyi: ha a jogosult tagok közül 20 jelen van, a közgyűlés megalakul. A tervezet szól arról is, bár nem logikus sorrendben, hogy mily esetben folyik a tanácskozás zárt ajtók mögött. (50. §.) A tervezet 5. §-a arról szól, hogy a püspök évi jelentése legalább nyolcz nappal előbb nyomtatásban a közgyűlés tagjaihoz megküldendő. Az evang. testvéreknél ez általános szokás. Náluk sok „esperességben" is van előre nyomatott esperesi jelentés. Ez a jelentés a gyűlés tárgyainak gerincze. Nem lévén nálunk igazgatótanács, az elnökileg elintézendő ügyek száma évről évre növekszik. A püspöki jelentésben és az erre hozott határozatokban lehetne elintézni ezeket. De azt a sokféle élettelen statisztikát is ebben kellene feldolgozni. Egy teljes áttekinthető képet kell adni a püspöki jelentésnek az egész egyházkerületi egyházi-iskolái életről. A püspöki jelentésnek alapjául természetesen az esperesi jelentések szolgálnak. Az ocularis visitatio és az alapos reformra szoruló esperesi kérdőpontok alapján nagy gonddal szerkesztett jelentéseket nem sokkal az esperesi visitatio megtörténte után kellene a püspöki hivatalhoz beküldeni. Mert nem helyes dolog az, hogy ezeket a jelentéseket a püspöki hivatal most csak az egyházmegyei jegyzőkönyvekből, sokszor csak kevéssel a közgyűlés előtt kapja kezéhez. Az előzőleg beküldött esperesi jelentések közvetlenebbek és bizalmasabbak is lehetnek, mint a mostaniak. Azt nagyon helyeslem, hogy az így nagy körültekintéssel megszerkesztett püspöki jelentések az egyházaknak és ezek presbytereinek is megküldetnek. Felhangzott az ellenvetés: úgy sem olvassák! De még ha így volna is, hozzá kell szoktatnunk és nevelnünk őket arra, hogy elolvassák, hogy igazán érdeklődjenek egyházunk ügyei iránt. Erre nézve hathatós nevelőeszköz a püspöki jelentés is ; mert íme látják egyházunk dolgait, nemcsak abban a szűk körben, a melyben élnek, hanem legalább is úgy, a hogyan ezek egy kerület körében lefolynak. Egyáltalában nagy baj az, hogy mi nem nagyon tájékoztatjuk híveinket az Isten nagyságos dolgai felől; nem vezetgetjük őket fel a magaslatokra. Innen azok a nagyon is alantos, kicsinyes felfogások és vélemények a keresztyénség méltóságát és erejét, dicsőségét illetőleg! A püspöki jelentéssel szorosan összefügg a tervezet azon részlete, a mely az állandó püspöki titkári állás