Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

azoknak az anglikán lelkészeknek a számára, a kik a római egyházba legutóbb áttértek. És ez ellen vajmi keveset tesznek a hivatott közegek, úgyhogy a ritualista mozgalom nagy lépésekkel halad előre. A mostani kormányelnök a legutóbbi években olyan anglikán püspököket nevezett ki, a kik mind a ritualista irány emberei. Természetes dolog, hogy az ily módon hatalomra jutott főpapok egyházkerületük legjobb javadalmú állásait olyan papjaiknak adják, a kik szintén ennek az iránynak szolgálatában állanak. Ez legjobban sérti az úgynevezett evangéliumi irányzatot, mely a mult század első felében kiváló szerepet játszott. Jelenleg Anglia püspökei között egy sincs, a ki ennek az irányzatnak hódol. Az alsó papság azonban erősen vádolja a kormányelnököt, hogy a püspöki székek betöltésénél őket szándékosan mellőzi. A miniszterelnök és barátai meg azt vetik ellen, hogy jelenleg .az evangéliumi irány emberei között nincsenek olyan kiváló egyéniségek, a kik főpapi állásra valók lennének. Tényleg azonban az látszik, hogy annak a pártnak ereje nagyon aláhanyatlott és nincsen az újabb nemzedékben erősödése. Ez nagy baj a protestantizmusra nézve. Az anglikán papok, ha jó alkalmuk nyilik, egymásután szökdösnek át a római egyházba. A legutóbb kinevezett 17 biboros között három angol nyelvű szerepel : dr. Bourne, westminsteri érsek, dr- Farley, yorki érsek és dr. O'Connel, bostoni érsek. A két utóbbi ír származású, ellenben dr. Bourne egy londoni postahivatalnok fia, a ki a római egyházba lépett át. Az a hír járja, hogy a birmingham-i és liverpool-i püspökök nemsokára érseki rangra emelkednek. Loyue biboros nemrégiben nagy beszédet mondott Sheffield-ben és ama reményének adott kifejezést, hogy nemsokára eljön az idő, a mikor Angolország az Úr kertjében a legszebb helyet fogja elfoglalni. A bíboros egy kissé elszámította magát, az azonban bizonyos, hogy a római egyház folyton erősödik, híveinek száma is gyarapodik, a hitélet emelkedik, a r. katholikus iskolák gyarapodnak. Róma erősen hiszi, hogy Angliában belátható időben gyökeres változások történnek, azért állítja majd a liverpool-i és birmingham-i anglikán püspökökkel szembe az új róm. katholikus érsekeket ugyanazokban a városokban. Dr. T. I. IRODALOM. A Protestáns Szemle f. évi 9-ik füzete, dr. Szöts Farkas titkár szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg: I. Czikkek. Nemzet és társadalom. Tisza István gróf. A reformáczió évszázados ünnepei hazánkban. (II.) Fayr Sándor. Valláspszikhológiai kérdések. Várnai Sándor. II. Belföldi szemle. A szabadkőművesség önleleplezése. Dr. V. F. III. Külföldi szemle. Külföldi egyházi élet. —p —f. IV. Irodalmi szemle. Szegedi Gergely énekeskönyve. Dr. Váradi F. Dr. Serédi Lajos : A filozófia története. Dr. Sz. Ő. Koller István: Darwin élete, tana és hatása. — Nietzsche bölcselete. Dr. Szelényi Ödön. Schleiermacher, der Philosoph des Glaubens. Dr. Sz. Ö. Tsehaekert P.: Die Entstehung der lutherischen und der reformierten Kirchenlehre. Sz. M. Vasárnap délután. Imák és elmélkedések. Ez alatt a czím alatt foglalta össze Ágoston Sándor kórógyi ref. lelkész a folyó évben havi folyóirat alakjában megjelent vasárnap délutáni imáit és elmélkedéseit egy kötetbe. A csinosan kiállított s fűzve 4, vászonkötésben 5 K-ért kapható kötet ismertetésére még visszatérünk. A szerző értesíti .eddigi előfizetőit, liogy a második kötet kiadását, miután hosszabb külföldi útra készül, egyelőre megszünteti. Az Orsz. Reform. Tanáregyesület Évkönyve az 1911/12. tanévre. Tizedik évfolyam. Szerkesztette: S. Szabó József egyesületi főjegyző. A kötet, a központi igazgatóság és az egyesületi tagok névsorán kivül az idei, marosvásárhelyi közgyűlés aktáit foglalja magában. Mellékletül adja S. Szabó Józsefnek a gimnáziumi vallástanítási terv revíziójára és Fogarasi Albertnek az erdélyi reformátusok régi tanári értekezleteire vonatkozó dolgozatait. Végül pedig betűsoros tárgymutatót ad az évkönyv I—X. évfolyamához. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A szilvásváradi ref. gyülekezet Hubay Mihály fóti segédlelkészt, — az abosi ev. gyülekezet pedig Krcsméry József nyíregyházi káplánt választotta meg lelkipásztorául. — Krcsméry választása különben érdekes módon történt. Az abosi gyülekezetben ugyanis ez már a második papválasztás volt, mert az első választásnál 160 szavazó közül egy sem szavazott. Ugyanígy történt a második választásnál is. Az elnök, Szentiványi József, a 140 abosi választó közül egyet sem bírt rávenni a szavazásra. Csupán a szomszédos leányegyházak 20 szavazója közül összesen 17 szavazott s így Krcsméry József nyíregyházi káplánt választották meg segédlelkésszé. Az abosiak azért tartózkodtak a szavazástól, mert az esperes a négy pályázó között az ő jelöltjüket nem jelölte. Királyi kitüntetés. Lévay Józsefet, a kiváló aggköltőt, a tiszáninneni ref. egyházkerület tanácsbiráját a király a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. Clark Ferencz 15udapesten. Clark Ferencz amerikai ref. lelkész, a Keresztyén Világszövetség elnöke, nov. 16-án Budapestre érkezett. Clark tíz napot tölt Magyarországon, itt szerzett tapasztalatairól könyvet szándékozik írni. A Bethánia Egylet ebből az alkalomból e hó 17-én este 7 órakor szeretetvendégséget rendezett a Lónyayutczai főgimnázium dísztermében. Vasárnap délelőtt 10 órakor a budai ref. templomban tartott istentisztelet keretében Clark beszédet intézett a hívekhez; vasárnap este 6 órakor pedig a Bethánia Egylet vallásos-estélyt rendezett a Kálvin-téri templomban, a melyen ismét Clark Ferencz tartott előadást „A bizony ságtevő keresztyénség" czímén. Az illusztris vendég e héten több vidéki városba látogatott el (Debreczen, Szatmár, Pécs stb.), a hol ugyancsak előadásokat tartott. Útján dr. Szabó Aladár lelkész kísérte, a ki angol nyelvű beszédeit tolmácsolta. Bánffy-emlékünnepély. Az erdélyi ref. egyházkerület, folyó hó 18—20. napjain tartott közgyűlése alkalmával, folyó hó 18-án nagyszabású kegyeletes ünnepélyen adózott néhai kiváló főgondnoka: báró Bánffy Dezső emlékezetének. Az ünnepélyre meghívta a kerület a Bánffycsaládon kivül a testvér ref. egyházkerületeket, az evang. és az unitárius egyházakat, az erdélyi r. kath. statust, a kormányt és a kolozsvári megyei-, városi- és katonai