Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

hatóságokat, a melyek mindnyájan képviseltették is magu­kat. A ref. egyetemes konventet dr. Antal Gábor püspök és dr. BaJcsa Lajos konventi előadó, a dnnamelléki kerü­letet Petri Elek főjegyző, Takács József aljegyző és Hamar István theol. tanár, a dunántúli kerületet dr. Antal Gábor püspök, a tiszántúli kerületet Sass Béla és Sulyok István tanácsbírák, az egyet, evang. egyházat Bohus Pál és Korhely József, az unitárius egyházat Ferencz József püspök'és társai, a kormányt és Kolozs­inegyét Dósa Elek alispán képviselte, s képviseltették magukat ezeken kivül még a város, a katonai hatóságok és a kolozsvári tud. egyetem is. Jelen voltak az ünnepé­lyen a boldogult özvegye és Dóra leánya, valamint a családnak többi tagja is. A gyászünnepély a Magyar­utczai templomban folyt le, a hova testületileg vonultak át a theol. fakultás díszterméből a közgyűlés és küldött­ségek tagjai. Invokáczió és gyülekezeti ének után Jancsó Lajos esperes mondott imádságot. Ezután a theológiai dalkör adott elő egy szép gyászéneket. Az emlékbeszédet dr. Kenessey Béla püspök tartotta, Példab. 22:29 alap­ján és mélyreható lélektani elemzéssel mutatta fel Bánffy Dezső nagy egyéniségét úgy az egyéni, mint a politikai és az egyházi közélet terén. Az ünnepélyt a püspök imád­sága, áldása és a gyülekezet közéneke rekesztette be. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése f. hó 18—20. napjain folyt le Kolozsváron, Zeyk Dániel fő­gondnok elnöklete alatt. A közgyűlést dr. Kenessey Béla imádsága vezette be. Utánna Zeyk Dániel főgondnok mondott rövid megnyitó-beszédet, a melyben kegyelettel emlékezett meg néhai báró Bánffy Dezsőről s azt az óhajtását fejezte ki, hogy emlékezetét példája követésé­vel örökítse meg a kerületi gyűlés. A gyűlés alkotó tagjai­nak számbavétele után Péter Károly titkár és dr. Kálmán János az igazgató-tanácsnak a Báüffy-emlékünnepélyre, a főgondnoki állás betöltésére és a bizottsági tagok és tanárok választására vonatkozó javaslatait terjesztették elő, a melyekhez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult. Délelőtt 11 órakor a Bánffy-gyászünnepélyt tartották meg. Délután a püspöki jelentést tárgyalták le és a főgond­nok- és tanárválasztásokat ejtették meg. A főgondnoki állásra egyhangúlag báró Kemény Árpád főispánt válasz­tották meg, a ki a 20-iki gyűlés előtt tette le hivatali eskü­jét és foglalta el szép beszéddel főgondnoki székét. Nov. 19-én a kerület új lelkipásztorait szentelték fel. A 20-iki gyűlésen tudomásul vették az igazgató-tanács jelentéseit s elhatározták, hogy akczíót indítanak a kolozsvári theol. fakultásnak egyetemi fakultási rangra emelése érde­kében. A tiszántúli ref. egyházkerület folyó hó 22-én kezdte meg közgyűlését Debreczenben. A gyűlés, a melyről a jövő héten referálunk részletesebben, elfogadta a debreczeni egyetem ügyében a főiskolai igazgató-ta­nács által elébe terjesztett javaslatot és a bölcsészeti szak egyetemes történeti tanszékére Pokoly Józsefet, a kolozsvári ref. theol. fakultás tanárát választotta meg. Temploinszentelések. Erdélyben, Alsózsuk község­ben a szabadságharcz alatt kipusztult a magyarság s a megmaradt 15 magyar család az oláh tengerben nem tudta templomát újra építeni. Az erdélyi mágnások végre összefogtak és gróf Teleki Géza és családja vezetése alatt az elnémult harangokat újra megszólaltatták. Nov. 12-én szentelték fel az új református templomot. A köz­ség ünnepi színt öltött és reggel négylovas díszhintón érkezett a községbe Kenessey Béla dr. ref. püspök, vala­mint a környékbeli papok. Az ünnepély délelőtt 10 óra­kor kezdődött. Bartók Benedek bonczhidai ref. pap előbb beszéddel üdvözölte a püspököt és átnyújtotta neki a templomkulcsot. Ezután Kenessy püspök az átvett kulcs­csal kinyitotta a templomot és gyönyörű beszédet mon­dott, a melyben a templomemelés jelentőségét méltatta. Ezután urvacsoraosztás volt. Az egész ünnepély jelentő­ségét azonban különösen emelte az, hogy a közönség sorai­ban ott volt Erdélynek úgyszólván egész református arisziokrácziája, a Teleki, Bethlen, Bánffy és Toldalaghy grófi családok nagy számban. Délben gróf Teleki Géza ünnepi ebédet adott, a melyen több magas szárnyalású felköszöntő hangzott el. Kenessey püspök a házigazdát és feleségét éltette. Gróf Teleki Géza figyelemreméltó válaszában hangsúlyozta, hogy nem érdemel elisme­rést, mert hiszen neki kora gyermekkorától kezdve neveltetése olyan volt, hogy az a vallásosság és ma­gyar nemzeti eszme iránti érzékét ós rajongását lelké­ben nemcsak felébresztette, hanem meg is szilárdította és ezzel a szent családi tradiczióval szállott ki az életbe. 0 csak falakat épített a templomnak, de belé a lelket és szellemet Kenessey püspök hozta és ennek a szellem­nek akkor lesz igazán maradandó hatása, diadala és győzelme, ha Istennek ez az új hajléka erős vára lesz e vidék maroknyi magyarságának. — Ugyancsak nov. 12-én avatta fel Scholtz Gusztáv bányakerületi ev. püs­pök a rádi leányegyház új templomát is. — A gyúrói ref. egyházközség nagy áldozatkészséggel megnyitott templomának felszentelése folyó hó 19-én ment végbe, Lévay Lajos esperes, Váradi Baloyh Lajos helyi lelkész, B. Pap István theol. igazgató és Tatay Lajos kajászó­szentpéteri lelkész közreműködésével. Az ünnepélyen résztvett Csontos Andor tanáesbiró, a váli kerület kép­viselője is. Új fiókegyház. Az üllői anyaegyházhoz csatolt Pestszentlörincz nagyközségben november 12-ikén alakí­tották meg, nagy lelkesedéssel a református fiókegyházat s nyomban megválasztották a presbitériumot is. A szent­lőrinczi nyaralótelep, mely azelőtt Kispesthez tartozott, két év előtt alakult át nagyközséggé, s ma már 9000 lelket számlál, melyből 1500 lélek református. Az új fiókegyház tehát lélekszámban elég erős ahhoz, hogy pár év múlva anyásíttassék, mihelyt az anyagi feltételek ehhez biztosítva lesznek, a mire a legszebb reményekkel tekinthetünk. Az anyaegyház lelkésze, a ki a szer­vezés munkáját előkészítette és-vezette, a legszüksége­sebb dolgok előteremtése czéljából adakozásra hívta fel a híveket, a mely felhívásnak mindjárt szép eredménye lett, a mennyiben közel 200 korona folyt be készpénzben. Ugyanezen alkalommal egy buzgó nő bejelentette, hogy színezüst úrvacsorai kelyhet fog ajándékozni; egyik egy­háztag pedig már az alakuló közgyűlésre magával hozta szép ajándékát, két díszes kivitelű sárgarézből készült per­selyt, az új egyház bevésett feliratával; míg egy másikbemu­tatta az új egyháznak általa készíttetett nedves bélyeg­zőjét. A további adományok gyűjtésére előkelő úriasz­szonyok kértek az egyház vezetőségétől gyüjtőíveket s ugyancsak ők Ígéretet tettek, hogy az úrasztalát díszes terítőkkel látják el. A presbitérium már munkába is lé­pett, hogy az egyház számára, a község legmagásabb pontján, a piaeztéren, megfelelő területet kérjen a polgári községtől templom és paplak czéljára. A bogyiszlói ref. egyház folyó hó 19-én tartotta az árvizek hullámai között 13 esztendeig épült temploma 100 éves fennállásának örömünnepét. Az ünnepi beszédet Hurdy Béla foktői lelkész tartotta. Kovács Ferencz duna­szentbenedeki lelkész keresztelt, s végül az Egry István által vezetett karének elhangzása után Tóth Pál hely­beli lelkész felolvasta a templomépítés történetét. Az ez alkalomra csinosan kiújított templom zsúfolásig megtelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom