Protestáns egyházi és iskolai lapok – 54. évfolyam – 1911.

1911-05-07 / 19. szám

peltek, a melyeknek legnagyobb része rövides elintézést nyert. Hosszabb vitát csak a rákoscsabai telekeladási ügy és az aszódi javítóintézeti hitoktatás kérdése támasz­tott. Dr. Szabó Aladár budapesti lelkész, egyházkerületi tanácsbíróvá választatván, hogy másnak helyet adjon, lemondott egyházmegyei tanácsbirói tisztéről. A gyűlés azonban nem fogadta el a lemondást, hanem felkérte Szabó Aladárt tiszte továbbviselésére. Claparéde Sándor kitüntetéséhez. Mint már meg­írtuk, Claparéde Sándort, a mi genfi lelkes jóakarónkat és barátunkat a Magyar Tudományos Akadémia a második osztály javaslatára majdnem egyhangúlag külföldi tag­jává választotta. Ezen alkalomból Claparéde Sándort egyházunk tagjai közül számosan üdvözölték. Darányi lgnácz egyházkerületi főgondnok, ki maga is tiszteleti tagja az Akadémiának, következő sürgönyt intézte hozzá: „Teljes szívemből üdvözlöm Önt azon alkalomból, hogy a Magyar Tudományos Akadémia általános lelkesedéssel külföldi tagjává megválasztotta." Claparéde Sándor erre a következő sürgönnyel felelt: „Értesítése és jó­akarata mélyen meghatott. Legyen meggyőződve, hogy felette méltánylom azon megtiszteltetést, a melyben részesültem. Fogadja, kérem, meleg köszönetemet és különös tiszteletem nyilvánítását." ISKOLA. Igazgatói értekezlet. A győri tankerület közép­iskolai igazgatói április 26—27. napjain tartották meg értekezletüket Pápán, a ref. főiskola dísztermében. Az értekezleten, a melyen dr. Yárosy Tivadar tankerületi főigazgató elnökölt, megbeszélték a középiskolák ügyei köréből kitűzött kérdéseket. Az igazgatókat 27-én a dunán­tuli egyházkerület látta vendégeiül. A Luther-Otthon bizottsága április 26-án Scholtz Gusztáv és Sztehlo Kornél elnöklete alatt ülést tartott. Miután az intézeti koszt tekintetében több panasz merült fel, elhatározta a bizottság, hogy az étkezést a jövő évtől kezdve saját kezelésébe veszi. Góbi Imre intézeti igazgató, ezen változásra való tekintettel, az igazgatóságról lemon­dott és miután ezen lemondása mellett, a bizottság kérése daczára megmaradt, a bizottság megválasztotta Kermeszky György' ny. honvédőrnagyot intézeti igazgatónak. Ker­meszky György tanári minőségben működik 15 éve és 12 óv óta a nagyváradi honvédiskola internátusát vezeti. (E. L.) A theologiai tan- és segédkönyvek kiadása érde­kében a pápai ref. theol. akad. tanári kara egy szabályzati tervezetet nyújtott be a kerületi közgyűléshez. Egy tankönyv-alap létesítését kéri, a melynek rendes évi jövedelme a kerület által adandó 600 kor. segély és a népiskolai könyvek jövedelmének 20%~ a lenne. Az alap segítségével adatnának ki a theologiai tan- ós segéd­könyvek 200—200 példányban. A kiadandó művekért, különös, méltánylást érdemlő esetek kivételével, az írók nem kapnának tiszteletdíjat. A kiadott művek ára tlieo­lógusoknak és kerületbeli lelkészeknek ívenként 15 fillér lenne. — A tan- és segédkönyvekről való gondoskodást igen üdvösnek ítéljük. Azonban azt se feledjük, hogy méltó a munkás a maga jutalmára! Vagy már magunk is úgy magyarázzuk ezt, mint a szocziálisták, hogy ez csak a testi erővel való munkálkodásra vonatkozik? Az utrechti utazásra eddig a következők jelen­tették^ be csatlakozásukat: Petri Elek, Haypál Benő, Takaró Géza lelkészek, Veress Jenő és Sebestyén Jenő vallástanárok Budapestről; Könyves Tóth Kálmán lelkész Debreczenből; Bélteky Lajos lelkész és neje Hajdúszobosz­lóról ; Kátay Endre esperes Dunaszentgyörgyről; Szóm­bathy István lelkész és neje Mosnicáról (Temes m.), Sarlcadi N. Imre lelkész Tiszasasról; Kiss Albert lelkész Ároktőről; Ágoston Sándor lelkész Kórógyrór; Bacsó Pál máv. mérnök Debreczenből; Takács Gyula főjegyző Dunaszentgyörgyről. Az indulás, eddigi tervek szerint, június 12—15 körül történik. EGYESÜLET. A Kálvin Szövetség április 27-én, Pestvármegye dísztermében tartott estélyéről, mult heti számunkban adott rövid tudósításunk kiegészítéséül közöljük még a következőket. Az estélyen igen előkelő és díszes közön­ség volt jelen. Az emelvényen dr. Kenessey Béla és dr. Kovácsy Sándor elnöklete alatt, Révész Kálmán, Petri Elek, dr. Bernát István és Gonda Béla alelnökök, Nagy Károly, az erdélyi K. Sz. elnöke és Bilkei Pap István theol. igazgató, dr. Pálóczi Horváth Zoltán titkár, Lampérth Géza és dr. Simon József Sándor előadók foglaltak helyet. A nagyszámú közönség, amelynek sorai­ban többek között ott voltak: Báró Rudnayné, Gróf Lázárné, Csiky Kálmánné, Benedek Sándorné, Lampérth Gézáné, Sass Béláné stb. úrasszonyokat, Antal Gábor püspök, György Endre, Pálóczi Czinke István, Radácsi György, Kenessey Kálmán, Benedek Sándor, Mády Lajos esperes, a konvent s a budapesti lelkészek és hitoktató testület számos tagja, a Baár-Madas felsőbb leányiskola tanítónői és növendékei, teljesen meg­töltötte a vármegyeház dísztermét. Bilkei Pap István imája után dr. Kenessey Béla püspök elnök a Kálvin Szövetség azon alapeszméjéről szólott, amely kötelesség­érzetre akarja rávezetni a társadalmat. Az emberiségnek évezredeken keresztül a római jog és az ebből fejlődött jogászi felfogás alapján a jog fejlesztésére irányult a gondolatvilága. Kálvin volt az, aki az emberi „En"-nek háttérbe tolásával a kötelességérzet felélesztésére töre­kedett. A promte et sincere kálvini elv alapján a csa­ládi, egyházi, társadalmi és nemzeti életben a kötelesség­tudatot kell felébreszteni és fejleszteni, mert csupán a jog követeléseivel még a családi élet sem találja meg erkölcsi alapját. — Lampérth Géza, a Petőfi Társaság tagja, „A kálvinista templom", „Beszélgetés a szívem­mel", „Az este" c. vallásos és szubjektív érzésű, kedves, meleghangú költeményeit olvasta fel. — Dr. Simon József Sándor tanár szólt ezután a kálvinizmus szocziális lénye­géről. Mély filozófiai álláspontról kimutatja, hogy bár­mily ellenmondásos, azaz diszszocziális is egész szellemi életünk, ezzel szemben mégis ott van az ezen ellen­mondások kisimítására törekvő harmonikus, azaz szo­cziális alaptevékenységünk is. Az emberi szellem egész evolucziója ugyanis minden téren a szellemi funkcziók szocziális együttműködésének ténye felé halad. Igazolja ezt először is a megismerésnek egyetlen alapfunkcziója: az érzéklósnek ténye, a melynek kettős eleme van: egy szocziális, természeti s egy diszszocziális, lelki. De iga­zolják az emberi megismerésnek különböző szemlélet­rendszerei is: a vallás, a tudomány, a művészet, az állami ós gazdasági berendezkedés és az erkölcsi világ­nézlet. A vallási alapszemléletek ősidőktől fogva kar­öltve, szocziális egységben működtek és fejlődtek az állami és gazdasági berendezkedéssel, a művészeti és erkölcsi világfelfogással. A hol az Istenszemlélet meg­közelíthetetlen volt a vallási felfogás előtt a nép szá­mára, ott éppen így elérhetetlen volt az államhatalom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom