Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

f tottaknak, az igazságtalanul szenvedőknek s mi magunk is szenvedtünk-e háborúságot az igazságért? „Boldog szolga az, a kit az ő Ura talál az ő tiszte szerint cselekedni, mikoron haza jövend." 0 jön és mi minden nappal, minden évvel közeledünk Hozzá, hogy mindenikünk számot adjon magáról Istennek. A karácsonyi csillag ragyogása hintse be utunkat, hogy éltünk legyen a szeretet megtestesülése, munkálkodásunk szolgáljon Istennek dicsőségére, számadásunk lelkünk megnyugtatására és az örök élet koronájának megnyerésére! Keresztesi Samu. A magyar felekezeti politika megalapítója. Közéletünknek egyik érdekes és jelentős alakja tűnt el Zichy Nándor gróf halálával. Nem mint az országos politika vezető-, vagy legalább nagyjelentőségű alakja magaslik ki a mögöttünk levő félszázad történetében. Születése, családi hagyományai és egyéni hajlamai egyaránt a konzervativ politikai és közéleti irányzat emberévé tették, ózonban mint ilyen nagyobb jelentőségre nem tett szert. Egy nemes vonás van ebben a politikai egyéniségében, a nemzeti érzés és a komoly hazafiság. Ezzel előnyösen vált ki egyik-másik dinasztikus érzésű, hazafiatlan őse és több mágnástársa közül és a nemzeti gondolat nemes mágnásképviselőinek tisztes sorában foglal helyet. Az abszolutizmus idejében súlyos büntetés is érte e nemzeti szelleme miatt. A tulajdonképeni jelentősége azonban nem ezen a téren van. Nem is közgazdasági tevékenységében. Nevét az utóbbi emberöltő magyar történetébe azzal irta be, hogy megalapította a felekezeti politikát. Az egyházpolitikai harczok idejében találta meg Zichy Nándor gróf a maga igazi közéleti szerepét. A vatikáni zsinat után Európaszerte előállott az egyházpolitikai, illetőleg a kulturharcz. Nálunk is éreztette hatását ez a mozgalom. A hetvenes években több vármegye a jezsuiták kitiltását sürgette. Szabadelvű kormányférfiak a polgári házasság, a zsidó felekezet bevétele és a vallásszabadság érdekében kezdtek fáradozni. A modern állami és társadalmi élet mind teljesebb kiépítésén munkálkodtak. Ezzel természetesen az uralkodó vallást pártfogoló, vagy a csak keresztyén vallásfelekezeteket védő régi állam helyébe a teljes vallásszabadságot biztosító modern államot akarták kifejleszteni. A nagyhatalmú és nagyigényű római katholikus egyháznak, sőt részben az összes keresztyén egyházaknak a szemében sérelmesnek látszott ez a politikai törekvés. Különösen a római katholicizmusnak fájt a modern demokratikus államnak ez a haladási törekvése. Keresztyénellenességnek, a keresztyén kultura lerombolásának minősítette ezt. A keresztyén kultura védelmére hivatottnak és kényszerítettnek érezte magát. A római katholikus keresztyénség közéleti fölényének megvédését, visszaszerzését és megtartását vette programmjába. Ennek a politikai küzdelemnek lett kezdő és vezérlő harczosa Zichy Nándor. Az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellen heves ellenzéki küzdelmet indított a főrendiházban, előbb a nyolczvanas, később a kilenczvenes években. Küzdelme nem volt siker nélkül való. Azonban az egyházpolitikai reformok mégis megvalósultak a XIX. század utolsó évtizedének a közepén. Zichy a küzdelemben, minden erőfeszítése ellenére, vesztes maradt. A millenium évére készen volt az egyházpolitikai reform. Azonban Zichy is milleniumi emlékkel lepte meg nemzeti közéletünket: megalapította az országgyűlési néppártot, az első felekezeti politikai pártot parlamenti életünk történetében. Ennek a római katholikus pártnak azt tűzte programmjául, hogy az egyházpolitikai törvények revíziójáért és az egész római katholikus egyház és társadalom közéleti hatalmának visszaszerzéséért küzdjön. A párt, nevének megfelelőleg, épen nem volt demokratikus irányú, sőt mindinkább a klérus és az arisztokráczia szolgálatába került. A „keresztény" szoczialisztikus törekvéseket befogadta, de ezekkel is a római katholiczizmus közéleti reorganizáczióját és restauráczióját szolgálta. Megindítója lett az egész római katholikus restaurácziós mozgalomnak, a római katholiczizmus társadalmi ós politikai, egész közéleti szervezkedésének és föllendülésének. Kiindulópontja lett az országos politika, a társadalom, a közélet elfelekezetiesítésének, a mely az utóbbi évtizedben oly óriási mértékben elhatalmasodott, hogy közéleti küzdelmekben a számításból kihagyni nem lehet. Már Kraus Xavér Ferencz különbséget tett a politikai ós a vallási katholiczizmus között. Az utolsó emberöltőben különösen a politikai katholiczizmus jutott erőre és közéleti szerepléshez A magyar politikai katholiczizmus megalapítója és vezére Zichy Nándor volt. Egyéniségét előnyösen különbözteti meg a politikai katholiczizmus sok harczosáétól, hogy politikai katholiczizmusa vallási katholiczizmusával szoros összeköttetésben állott. Hívő r. kath. ember volt. Mint meggyőződéses r. katholikus szerette egyházát. Vallásossága és egyháziassága egyaránt a katholiczizmus közéleti szerepének visszaszerzéséért való harcz vezérévé tették. Vezetője lett és maradt a néppártnak. Vezetője lett sok r. kath. társadalmi ós irodalmi egyesületnek. A vezetést nagy lelki odaadással, erővel, lelkesedéssel és gazdasági áldozattal végezte. A hol egész egyéniségét így ráteszi az ember egy czélra, egy küzdelemre, ott a jellem nemessége, a személyiség értéke előtt meg kell hajolnunk, még ha a czélt, a küzdelmet nem helyeseljük is! Mily hegymagasságban áll ez a jellem sok r. kath. közéleti vezérember műkegyessége és üzleti politikai katholiczizmusa fölött! Mennyi előkelő izlés a közéleti handabandázás mai Ízléstelenségeivel szemben! Minket egy világ választ el a Zichy Nándor felekezeti politikájától. Mi rendkívül károsnak tartjuk a vallásnak és egyháznak politikai czélokra való kihasználását, illetőleg ezeknek a politikába való ilyen belevitelót. A holland új-kálvinizmusnak politikai párt gyanánt való szereplését