Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

A felsöborsodi ref. egyházmegye világi főjegyzőjévé dr. Orbán József edelényi ügyvéd és egyházmegyei világi aljegyző választatott meg. Nyolczvanezer koronás alapítvány. Kerkáskápolnán (Vas megye) Avas Dániel egyszerű földmíves szépen örökítette meg nevét. Összes vagyonát a ref. gyülekezetnek hagyományozta — templomépítési czélra. A legnagyobb egyszerűségben élt, még saját maga iránt is fösvény volt. Gyermekei nem voltak, erre czélozva szerette mondogatni: „az Avas Dániel név nem fog azért Kápolnán hihalni". Községének régi múltjára gondolt, mert Kápolnán 1635-ig református anyaegyház volt, de templomuk elvétetett, papjuk elűzetett és utóbb, mint fiókegyház, Senyeházához csatoltatott. 1894-ben azonban már megtették az első lépést az önállóság felé, a mennyiben ebben az évben iskolát építettek, melynek további fejlődéséről Avas Dániel földmíves szépen gondoskodik. A hagyatékot az egyház már átvette ós pedig adóslevelekben, takarékbetétekben és készpénzben együttvéve 40 ezer koronát; az ingatlanok szintén megérnek ennyit. Gyülekezeti lapok. Gyülekezeteink belső életében több helyen örvendetes mozdulást látunk az utóbbi időben. A vezetők érzik, látják, hogy Istennek igéjét el kell juttatniok azokhoz is, a kik a templomot nem látogathatják vagy nem látogatják, s hogy csak az egyház életének, ügyeinek intenzivebb megismertetésével támaszthatnak a hívek lelkében érdeklődést s áldozatkész egyházszeretetet. Mindezeknek eszközlésére egymásután indítják meg a gyülekezeti lapocskákat. A budapesti, kolozsvári, szatmári és erzsébetfalvai gyülekezeti lapokhoz csatlakoztak az újabb időben a czeglédi és a miskolczi ref. egyház „Egyházi Ertesítő"-i, a buji ref. egyház „Elet világossága" és a poroszlói ref. egyház „Egyházi Elet" czímű lapocskái, a melyek havonkint egyszer vagy kétszer jelennek meg. Mindnyája hoz vallásos elmélkedést s ezenkívül építő czikkeket, költeményeket és a gyülekezet és az egyház életére vonatkozó közleményeket. A miskolczi egyház értesítője közli azoknak a házaspároknak a neveit is, a kik házasságukat egyházilag meg nem áldatták, vagy pedig a melyeknél a református fél más egyháznak engedte át születendő gyermekeit. Ezeknek az adatoknak a közlését az egyházfegyelem szempontjából hasznosnak és szükségesnek ítéljük. A buji gyülekezet lapkiadási költségeit a szövetkezeti haszonból szerzett ingatlanok haszonbére fedezi. De ez fedezi az összes egyházi szükségleteket is, úgy, hogy a gyülekezet már nem ismeri az egyházi adót. Andrássy Kálmán, a gyülekezet nagybuzgóságú lelkésze azt írja: „Az én tapasztalatom szerint a krisztusi alapra fektetett szövetkezeti munka lehet leghatalmasabb segítő eszközünk!" Nagyon igaza van! Bár csak az ő példáját minél többen követnék lelkipásztoraink közül! Szerencsétlen politika. Valóban megdöbbentőek azok a számok, a melyeket a protestáns püspöki fizetések rendezésének kérdésénél, mintegy érdekes összehasonlításképen az egyik fővárosi napilap, a „Magyar Hirlap" közzétett. Ebből látjuk meg igazán, mily szerencsétlen módon támogatunk mi minden oly intézményt, mely végeredményében a magyarság gyengülését munkálja, s mily meggondolatlanul szórjuk a pénzt olyanok számára is, a kik soha semmiféle kulturális munkát a magyarság érdekében nem végeztek. A fentebb emiitett czikk így szól: „Köztudomású, hogy a két protestáns felekezet közül a református püspökök annyival kedvezőbb helyzetben vannak, hogy az ő fizetésük már évi 12,000 koronát teszen ki, azonban ezt kizárólag magának a hitfelekezeti közönségnek az áldozatkészségéből fedezik, a mit ezenkívül, tudjuk, sok másféle egyházi adó is terhel. Az ág. ev. püspök javadalma azonban általában még ettől az aránylag kicsiny püspöki javadalomtól is messze elmarad. S mindenesetre feltűnő, hogy az ág. ev. püspökök közül a magyar állam egyesegyedül a nagyszebeni ág. ev. püspököt, vagyis a szászok püspökét segíti, adván neki az állami költségvetés terhére fizetésképen évi 12,000 koronát. De ezenfelül a nagyszebeni ág. ev. szász püspöknek még a lakás és hivatalos helyisége bére fejében ugyancsak a magyar állam évi 4000 koronát, a pöspöki helyettesnek pedig fizetésül 1800 koronát ad. A görög szertartású püspökök állami segítésénél még sokkal bőkezűbb a magyar állam. Ugyanis Hosszú Vazul lugosi püspök 21,000 koronát, a nagyprépost 5540, öt kanonok összesen 20,560 koronát, a személyzet 6100, a püspöki iroda 12,420, püspöki házbérre 6500 s maga a püspök még mindezen felül külön 16,000 korona állami segélyt húz. Körülbelül hasonló arányú a Szabó János szamosújvári gör. püspök segítése, a mire az előzőhöz hasonló czímeken az állami költségvetésben összesen 63,346 korona kiadás szerepel. A gyulafehérvári görög püspök személye szerint nem húz állami javadalmat, de nagyprépostja, kanonokjai, a püspöki helynök ós irodaátalány javadalmára összesen 24,784 korona 40 fillért fizet a magyar állam. S ezeken kivül a nagyváradi, az eperjesi, munkácsi görög szertartású kath., a nagyszebeni és aradi görög keleti román, a verseczi, budai, bácsi, temesvári görög keleti szerb egyházmegye mind tetemes államsegélyből fedezi jórészt a püspökség terheit. S ezeken felül ugyanazok a püspökségek a magyar vallásalapból is ugyancsak busás segítségben részesülnek, a mi különben más természetű lévén, mint az államsegélyek, ezúttal némileg közömbösek. Annyi azonban világos, hogy ha a szász és görög egyházak megérdemlik az óriási anyagi támogatást a magyar államtól, legalább is hasonló méltányosságot várhatnak a hazafias protestáns egyházak, melyeknek nemzeti jelentőségű missziója a magyarság fentartása és erősítése érdekében kétségkívül sokkal jelentékenyebb. Mindezt a legnagyobb objektivitással egyszerűen megállapítjuk és pedig a költségvetés rideg számadataiból, abban a reményben, hogy ezzel nem a szomorúan érdekelt protestáns egyházkerületeknek, de a magyarságnak teszünk szolgálatot." A katholikus autonómiáról szóló törvényjavaslatot nemsokára be fogja nyújtani Székely Ferencz igazságügyminiszter. A most benyújtott apró javaslatokkal együtt azért nem akarta azt tárgyalás alá bocsátani, „mert ez a rendkívüli jelentőségű kérdés sokkal fontosabb momentuma a parlamenti tanácskozás rendjének, semmint hogy kétségtelen sürgőssége mellett is azok között az apró törvényjavaslatok között lenne elintézhető, melyeknek tömeges elintézését a kormány vélekedése szerint semmisem fogja akadályozni". Mindenesetre óriási fontossággal bír az egész javaslat s nem is szabad engedni, hogy annak tárgyalása közben bármi más elvonja figyelmünket. A pápa ajándéka Zichy miniszternek. A Országos Katholikus Szövetség tanácsterme részére a pápa sajátkezű írásával és aláírásával ellátott életnagyságú arczképét küldötte meg a következő ajánlással: „Szeretett fiúnknak, a kiváló férfiúnak, gróf Zichy Jánosnak, ama nem kevésbbé szeretett szövetség elnökének, mely az „Országos Katholikus Szövetség" nevét viseli, üdvözletünket és jóindulatú tanúbizonyságaként apostoli áldásunkat szeretettel adjuk. Kelt a Vatikánban, 1911. évi nov. hó 26-án. X. Pius PP. s. k." — Ehhez az ajándékhoz nem fűzünk kommentárt. Eléggé beszél az maga is!