Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

ISKOLA. Theol. magántanári vizsga. Pongrácz József pápai ref. theol. helyettes tanár decz. 2-án Pápán, a dunántúli ref. egyházkerületet vizsgáló-bizottsága előtt az újszövet­ségi szakcsoportból theol. magántanári vizsgát tett „Az efézusi levéla czimű bevezetéstani tanulmánya alapján. A pozsonyi ág. evang. hitv. theol. akadémián, a Tresztyenszky Ferencz esperes-lelkész elhalálozásával megüresedett gyakorlati tanszék végleges ellátása ügyében a Theológiai Nagybizottság akként intézkedett, hogy a tanszéket lic. Schmidt Károly pozsonyvárosi főesperes fogja ellátni, a kit munkájában Pröhle Henrik és Okályi Adolf pozsonyi lelkészek fognak támogatni. Betöltött elöljárósági tagsági helyek. Az erdélyi ref. kerületi közgyűlés a kolozsvári theol. fakultáson üresedésben levő lelkészi elöljárósági tag helyét Vajda Ferencz esperessel; a nagyenyedi kollégium egyik világi előljárósági tag helyét br. Kemény Pállal töltötte be; Kovács Albertet pedig a zilahi kollégium lelkészi elől­járósági tagjának választotta meg. A kolozsvári Marianum. Nemes irigységgel s a római katholiczizmus messze jövőbe látó, czéltudatos munkájának elismerésével olvassuk azt a hírt, hogy Kolozsvárott egy nagyszabású római kath. leánynevelő­intézetet szentelt fel deczember 10-én gróf Mailáth püs­pök. A Marianum leánynevelőintézet czélja a gondjára bízott leánygyermekek valláserkölcsi nevelése s általános gyakorlati ismeretek nyújtása. Az intézetnek van négy osztályú elemi, négy Aj és B) osztályú polgári s egyéves női kereskedelmi tanfolyama, azonkívül női kereskedelmi iskolája, háztartási tanfolyama és leánygimnáziuma. Ez utóbbira különösen az egyeteme miatt van nagy szük­sége Kolozsvárnak. A Marianum hatalmas kétemeletes palota, teljesen modern berendezéssel. A Ferencz József­úton épült, 9700 négyszögméternél is nagyobb telken. Az épület földszinti részén az igazgatónő helyiségei, a ruhatárak, a nagy tornaterem s a gyöngélkedők szobái vannak; az első emeletet a tanulótermek foglalják le, a második emeleten pedig az internátus van, a hozzátar­tozó összes mellékhelyiségekkel együtt. Hatalmas torna­termében négyszáz tanuló fér el kényelmesen. Egészen új intézménye a Marianumnak az iskolafürdő és pedig nemcsak a bentlakó, hanem a bejáró növendékek részére is, kényelmes öltöző- és pihenőhelyekkel. A fürdés heti megszabott órákban épen úgy kötelező lesz mindenkire nézve, mint bármely más tantárgy. A hatalmas intézet Mailáth Gusztáv gróf püspök támogatása mellett s a veze­tőség által ötven évre felvett kölcsönből épült fel. Létesí­tője Kolozsvár város főesperes-plébánosa, Hirschler József dr. — Intő példa ez nekünk ismét, hogy értsük meg a kor figyelmeztető szavát, s a mikor látjuk, hogy a nőképzés nálunk is mind égetőbb kérdéssé válik, lás­suk be végre, hogy a sok fiúgimnázium helyett sokkal gyümölcsözőbb befektetés lenne nőnevelő intézetek fel­állítása. Mert hiába akarunk mi erőteljes református in­telligencziát nevelni magunknak, ha a jövő református családanyái felerészben római kath. vagy klerikális ízű állami iskolákban nevelkednek. A debreczeni egyetem mellé nemcsak egy tanár-, hanem egy ref. tanárnő-képző kollégiumra, leánygimnáziumra és egy egyetemes nőnevelő intézetre is égető szükség lenne. EGYESÜLET. A Bethlen Gábor Kör belmissziói albizottsága min­den kedden este saját helyiségében (VIII., Szentkirályi­utcza 22., I. 23,) vallásos estét rendez. Ezen estékkel kapcsolatban Veress Jenő theológiai m. tanár sorozatos előadást tart A keresztyénség a világnézetek mai harczá­ban összefoglaló czimmel. Ez utóbbi előadások a Luther Otthon dísztermében (VIII., Üllői-út 24., Szentkirályi-u. sarok) a következő rendben fognak lefolyni: 1912. febr. 20. A keresztyénség mint világnézet. 1912. márcz. 5. A ke­resztyén világnézet és az exakt természettudományok. 1912. márcz. 19. A keresztyén világnézet és a natura­lisztikus monizmus. 1912. április 2. A keresztyén világ­nézet és az idealisztikus monizmus. 1912. április 16. A keresztyénség és a modern történelmi gondolkodás. Kezdetük este pont 6 órakor. A budapesti ref. ifjúsági egyesület folyó hó 8-án tartotta meg közgyűlését. A gyűlést ünnepélyes istentisz­telettel kötötték össze, a mely a közönség énekével kez­dődött. Bilkei Pap István, az egyesület elnöke, a ref. theológia igazgatója, imát mondott, majd a bibliából ol­vasott fel. Utána a ref. theológia ifjúsági énekkara egy­házi éneket adott elő Kálmán Farkas vezetésével. Az énekkar éneke után Megyercsy Béla, az egyesület orszá­gos titkára ünnepi beszédet mondott, a melyben ismertette az egyesületnek az ifjak keresztyén szellemben való nevelésében kifejtett áldásos működésének eddigi ered­ményeit. Ennek a munkának a végzését méltónak és szükségesnek látja, mert ezáltal egyházunk és nemzetünk jövendőjének alapja biztosítva lesz. Ezután Patay Pál titkár tartott előadást „Kik vagyunk és mit akarunk" czímen. Ismertette az egyesület munkaterét, majd kifej­tette, hogy az egyesület czélja nem a lélekhalászat és nem a felekezetieskedés, a mit azzal bizonyít, hogy az egyesületnek igen sok más vallású tagja is van. Ismer­tette az egyesület Ferencz-körút 12. szám alatt fentartott otthonát, a mely olyan iparos fiatalemberek részére van berendezve, a kiknek csak egy ágy az otthonuk. Ezeket az ifjakat az egyesület körébe gyűjti és egész emberekké neveli. Végül felhívta az egyesület tagjait a buzgó mun­kára, a közönséget pedig a nemes czél támogatására. A titkárok előadásait a theológusok éneke követte. Az ünnepély a közönség énekévél ért véget. A Kálvin-Szövetség a mult napokban két sikerült összejövetelt rendezett Budapesten. Az első nov. 26-án este volt a Kálvin-téri ref. templomban. Krausz Gusztáv orgonaművész előjátéka és Petri Elek egyházkerületi főjegyző imádsága után dr. Versényi György olvasott fel egy megható költeményt „Mária mit sírsz" czimmel. Utána Murányi János mezőtúri ref. lelkész a „Kálvinista életről" tartott előadást. A kálvinista élet komoly munkát tételez fel s a munkában és imádságban találja meg bol­dogságát, — ez volt az előadás gerincze. Ezután Varga Antal hitoktató adta elő nagy hatással Maday Gyulának „Jób" czímű szép költeményét. Végül pedig pálóczi Horváth Zoltán dr. ismertette néhány szóban a Kálvin-Szövetséget.— A másik összejövetel deczember 10-én folyt le a Lónyay-utczai főgimnázium dísztermében. A matinén Nagy Béla sárospataki theol; tanár tartott előadást „Kálvin erkölcsi felfogása és a kálvinista erkölcsiség" czimmel. Előadását ki fogja adni a Kálvin-Szövetség. Utána Varga Antal mutatott be egy skót puritán éne­ket, jól sikerült magyar fordításban. A matiné Petri Elek imádságával és Bernát István záró szavaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom