Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-01 / 1. szám
kerületek által választott, lelkészekből álló „tanügyi bizottság" intézi. A tanárokat az egyházkerületek választják, erősítik meg és iktatják be hivatalaikba, és a theologiai tanárok csakis egyházkerületeiknek tartoznak felelősséggel. Harsányt Sándor, komesteadi és vid. ref. lelkész. (Folyt, köv.) KÖNYVISMERTETÉS. Thomas Frank genfi theol. tanár: Az evangélium és a szocziálizmus. Tepnapi előítéletek — holnapi igazságok. Fordította dr. Kováts J. István theol. magántanár. Budapest, 1910. Kiadja a Magyar Prot. Irodalmi Társaság. A „Házi Kincstár" cz. valláserkölcsi építő könyvsorozat 11. kötete. (258 1.) k. 8°. Ára kötve 3 korona. A keresztyénségnek és a társadalmi kérdésnek egymáshoz való viszonya az utóbbi évtizedben egyetemes fontosságú korszerű tudományos és gyakorlati kérdéssé lett az egész keresztyén világban, sőt annak határain kiviil is. Egyfelől a társadalmi kérdés és a társadalmi mozgalom, másfelől pedig a keresztyénség létérdeke és felismert életereje idézték elő ezt a helyzetet. A szakszerű tudományos keresztyén társadalomtani művek közül az elismert vezérmunka Peabody Greenvood Ferencz-nek, az amerikai cambridgei Harvard-egyetem keresztyén erkölcstan-tanárnak „Jesus Christ and the Social Question" (1900., 1908.1 5 - Jézus Krisztus és a társadalmi kérdés) cz. számos kiadást ért s németre is lefordított munkája. A művelt népszerű tájékoztató és eszméltető művek között igen kiváló helyet foglal el Tliomas Frank genfi lelkipásztornak, a szabad theologiai iskola gyakorlati theologia-tanárának „Préjugés d'hier — vérités de demain" (1909) (Tegnapi előítéletek — holnapi igazságok) czímű munkája. A szerző, mint tanár, lelkipásztor és kiváló népszerű szónok gyakran foglalkozott a társadalmi kérdéssel. Beszédeiben, elmélkedéseiben és értekezéseiben is többször tárgyalt társadalmi kérdéseket, így a „Questions vitales" (Életkérdések), „La Royauté de Christ" (Krisztus királysága), „La famille" (A család) cz. munkáiban. Különösen pedig „Christianisme et socialisme. Essai d'une solution dans le Christianisme social (Keresztyénség és szocziálizmus. Értekezés a kérdésnek a szocziális keresztyénségben való megoldásáról) cz. előadássorozatában. Ebben a négy előadásban a keresztyénségnek és szocziálizmusnak általában egymáshoz való viszonyát s a társadalom, az egyház és az egyén-reformját, újjáalakítását tárgyalja. Kezünk alatt levő munkájában pedig a társadalmi kérdést, illetőleg annak legkimagaslóbb pontjait tárgyalja a pozitív irányú társadalmi (szocziális) keresztyénség szempontjából. Ez a műve is előadásokból állott elő. Művelt közönségnek művelt népszerű nyelven szólottak. Annál eredményesebben használhatók a kiadó Prot. Irodalmi Társaság czéljára, a társadalmi kérdésnek s a keresztyénség társadalmi feladatainak művelt protestáns keresztyén közönségünkkel való megismertetésére. Azért szerencsésnek tartjuk, hogy az Irodalmi Társaság választása erre a népszerű franczia munkára esett. A könyv tartalmának jobban megfelelt volna „A keresztyénség és a társadalmi kérdés" vagy „Az evangélium és a társadalmi kérdés" czím, mint a mostani szűkebbre szorított czím. Az általános bevezetést képező első fejezet („A társadalmi kérdés és az evangélium") is egyenesen erre utal. A mű helyes becslése szempontjából meg kell állapítanunk a keresztyénségről s annak ma a mai társadalomhoz való viszonyáról való felfogását. Szerző az úgynevezett pozitív vagy evangéliumi protestáns keresztyén vallásos és theologiai irány híve. Ebből kifolyólag a bibliával s közelebbről az Új-Szövetséggel és az evangéliummal szemben a pozitív hívőnek a bibliában isteni tekintélyt tisztelő 'álláspontján van. A történeti-bírálati, vagy épen vallástörténeti biblia-kutatási és értékelési módszertől teljesen idegen. Kortörténeti rajzában, Jézus életének és tanításának értelmezésében a mai mérsékelt pozitív dogmatikai felfogás egészen háttérbe szorítja a tiszta történelmi megvilágítást. Különösen látható ez az Istenországáról szóló utolsó fejezetben, a hol az arra vonatkozó újabb kutatások közül csak Renouvier franczia bölcselőnek és Moncd Wilfréd párisi lelkésznek és tlieo-Iogusnak az elméletét említi. Az utolsó két évtized idevágó óriási történeti kutatásainak felhasználását hiába keressük. A történeti kutatások eredményéinek fel nem használásától eltekintve, nemes keresztyén felfogás hatja át az egész munkát. Különösen át van hatva az Evangélium társadalmi eszményétől és követelményeitől s a keresztyénség mai társadalmi feladatainak és munkásságának nagy jelentőségétől és társadalommegújító hatásától. A társadalmi kérdésnek az emberi egyéniségekben és szemelyiségekben levő gyökerére tekint s a Jézus Krisztus képére alakuló keresztyén emberi személyiségek életétől, társadalmi reformjától várja a társadalmi kérdés megoldását, boldog, erős, új társadalom alkotását. Egyszóval a helyes keresztyén szempontból veszi tárgyalás alá a társadalmi kérdést és keresztyén szellemű megoldásokra jut mindenütt. Az I. fejezetben (7—26. 1.) a társadalmi kérdésről és az evangéliumról szól általában. Megállapítja a társadalmi kérdés létezését, jelentőségét, megoldásának szükséges voltát s a keresztyénségnek abban való szükségszerű részvételét. Azután feltünteti az evangéliumnak legfőbb társadalmi elveit: az emberek egyenlőségét és testvériségét s az ezekből folyó következményeket, az evangélium társadalmi oldalát. A következő kilencz fejezetben a következő fő társadalmi kérdéseket tárgyalja : a tulajdonjog (27—47. 1.) a munka (48—70. 1.), a haza (71—88. 1.), a társadalmi különbségek (89—107. 1.), a nő és az evangélium (108—135. 1.), igazság és szeretet (186—157. 1.), a szol-
