Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

Pap István theol. igazgató végezte; úrvacsorát Gál László helyi lelkész osztott. Az ev. egyház egyetemes közgyűlése folyó hó 8—10. napjain folyt le Budapesten báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő és dr. Baltik Frigyes püspök elnöklete alatt. Az egyetemes egyház Deák-téri dísztermében rendkiviili sokan jelentek meg és az érdeklődő közönség a karzatokat is elfoglalta. A gyűlésen résztvettek Gyurátz Ferencz, Scholtz Gusztáv és Geduly Henrik evang. püspökök is. — A gyűlést Prónay báró világi elnök nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy az egyház életének egységesnek kell lenni, nem széttagoltnak és szétágazónak. A szeretet az, mely legszebben végzi az egyházi közigazgatást is. Beszélt továbbá az emberi élet anyagi és erkölcsi vonatkozásairól és e kettő egymáshoz való viszonyáról. A keresztyénség erkölcsi ereje az, mely irányt szabott a múltban és irányt szab minden időben a helyes haladásnak. — Ezután Zsigmondy Jenő főjegyző előterjesztette az egyetemes főfelügyelői jelentést. Jelenti, hogy Zsilinszky Mihály a bányai kerület felügyelői tisztéről lemondott. Áz egyetemes gyűlés Zsilinszky érdemeiről melegen emlékezett megés erről táviratban értesítette a lemondott felügyelőt. Üdvözölte azután a gyűlés Geduly Henriket, a tiszai egyházkerület újonnan megválasztott püspökét. A főjegyző jelentést tett az államsegély felvételéről, az adóalapi és rendkívüli segélyekről. Élénk érdeklődés mellett került tárgyalásra az 1848. évi XX. törvényczikk végrehajtásának ügye. Az egyetemes gyűlés a mult évben felterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a törvényczikk végrehajtása előtt hallgassa meg az evangélikus és református egyház véleményét. Ez ügyben a két egyház közös ügyeit intéző bizottságba hat tagot küldött ki a közgyűlés. A felterjesztésre válasz még nem érkezeit. A gyűlés a miniszteri válasz megsürgetését határozta el. Kiemelkedő része volt az első napi közgyűlésnek az a pontja, mely az evangélikus theológiai fakultás kérdését hozta napirendre. A jogügyi bizottság erre vonatkozólag azt javasolta, hogy a közgyűlés intézzen a kormányhoz felterjesztést arra nézve, hogy a budapesti egyetemen létesítsen evangélikus theológiai fakultást. A javaslatot előterjesztő főjegyző szerint a debreczeni egyetemen létesülő protestáns fakultás nem elégítheti ki az evangélikusok igényeit, mert az református jellegű lesz. Schmidt pozsonyi lelkész utal arra, hogy Pozsony is egyetemet fog kapni. Leghelyesebb lenne, ha a theológiai fakultás itt létesülne. Prónay báró elnök indítványát a közgyűlés elfogadta és kimondotta, hogy a helyre nézve nem foglal állást, hanem csak azt kéri a kormánytól, hogy nyisson theológiai fakultást az evangélikusok részére. — A második nap főrészét a tisztújítás és az egyes bizottságokban lemondás és lejárt mandátum folytán megüresedett tagsági helyek betöltése foglalta le. Lelkészi főjegyző Handel Vilmos, világi főjegyző dr. Zsigmondy Jenő, főügyész dr. Sztehlo Kornél, lelkészi aljegyzők Korhely Géza és Bancsó Antal, világi aljegyzők dr. Györy István és dr. Lehoczky Antal lettek, valamennyi lelkes és egyhangú újraválasztással. A megválasztott új tisztviselők letették esküjöket. A választások után dr. Masznyik Endre theol. akadémiai igazgató terjesztette elő a pozsonyi theol. akadémia nagybizottságának a mult évről szóló jelentését. A tárgyalások további során az egyetemes gyűlés a bányai egyházkerület javaslatára elhatározta, hogy a Máriakongregácziók ügyében felterjesztést intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. — A harmadik napon a protestáns lelkészek fizetésrendezésének ügyét tárgyalták. A hangulat roppant elkeseredett és elszánt volt. Teljes képet nyert az az óriási elkeseredés, mely immár az egész protestáns lelkészi kart betölti. Először Veres József, az evangélikus lelkészek egyetemes egyesületének elnöke szólalt fel Tényekkel mutatott rá arra, hogy az egyforma képzettség mellett a protestáns lelkészek fizetése nemcsak hogy a legkisebb, de az 1600 koronával jóval alatta marad a különböző hasonló egyetemi képzettséghez kötött hivatal tisztviselőinek jövedelmének. Rámutatott arra, hogy az állam az oláhokat, a szerbeket az ő nyílt ellenségeit ellátja és mostoha szívvel épen azoktól fordul el, a kik évszázadokon át életükkel is védelmezték a magyar hazát. A trónbeszéd, a miniszter csak Ígérget, de szavát nem váltja be. Követelni kell, hogy az igéret beváltassék. Gyurátz püspök azt indítványozta, hogy a protestáns közös bizottság testületileg menjen el a kormányhoz és addig sürgessen, míg eredményt ér el. Az indítványt a közgyűlés elfogadta. Végre a törvényhozó zsinatnak, mely 1894-ben volt utoljára, 1913 ban való megtartását határozták el és megbízták a zsinatelőkészítő bizottságot, hogy ebben a tárgyban a királyhoz intézendő kérvény szövegét készítse el és az előkészületeket tegye meg. A Xl-dik róm. kath. nagygyűlés folyó hó 13—14. napjain folyt le a fővárosban. A külső képet illetőleg idézzük egyik ünnepi beszédéből a következő ítéletet: Sok pap, a főrangúak egy kis töredéke, egy csomó falusi ember és kevés intelligenczia. Mindennek daczára is azonban el kell ismernünk, hogy a r. kath. nagygyűlések évről évre hatalmasabb arányokat öltenek és hogy mind szélesebbekké válnak azok a munkamezők, a melyeken a róm. kath. egyház agilis és messzelátó vezetői érvényesíteni igyekeznek a magyar r. katholiczizmus védő és hódító erejét. Kétségtelen, hogy fokozódóban van a r. kath. tömeg-tömörülés, erősödőben a r. kath. öntudat és a társadalmi és szocziális téren való munkálkodás következtében az iránta való társadalmi elismerés. — Bizony mi, magyar protestánsok is tanulhatnánk ezekbőll De hiába, sem az erők egyesítése sziikségessének tudata nem igen van meg bennünk, sem pedig a meszszebb látó, nagyobb konczepcziók nem igen érdekelnek bennünket ! ISKOLA. Diakónissza-képzö intézet Debreczenben. Néhai Garzó Gyula vetette fel először azt az eszmét, hogy a debreczeni ref. kórházzal kapcsolatban diakonissza-képzőt is kellene szervezni. Később Erőss Lajos püspök karolta fel az elalvófélben levő ügyet. A konvent is kedvezően nyilatkozott a tervről. A főgondnok és az új püspök kitartó munkája a debreczeni egyház közreműködésével megvalósítja a régi tervet nemsokára. Egyelőre azonban nem lesz kórházuk s míg a református egyház árvaháza el nem készül, az árvák gondozásával sem foglalkoznak közvetlenül. Addig az lesz a hivatásuk, hogy a szegényebb híveket sorra meglátogatják, a magánbetegeket ápolják és vezetik a szegényházat. A képző a helyiségen és annak felszerelésén kivül évi 18,000 koronába fog kerülni. Ezen összegből 12,000 K-át visel a kerület, 2000-et az egyetemes egyház és 4000-et a debreczeni egyház. Téli felolvasások. A sárospataki ref. főiskola tanári kara elhatározta, hogy a művelt közönség és a tanulóifjúság számára az 1911—1912. tél folyamán népszerű jellegű tudományos előadásokat fog tartani. Az előadások helye a főiskolai tanterem ; ideje vasárnaponként d. u. rai szerek, A felszentelési ós szószéki szolgálatot B.