Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
BELFÖLD. A Presbiteri Világszövetség keleti ágának budapesti gyűlései. — Szeptember 20—21. — I. Már szeptember 9-én hazánkba érkezett s szeptember 18-ig körutazást tett külföldi hitrokonaink, megszaporodva a csak a gyűlésre jöttekkel, szept. 20—21-én tartották meg Budapesten, a Nemzeti Múzem nagytermében a Presbiteri Világszövetség keleti ágának gyűléseit. Külföldi testvéreink magyarországi körutazása, budapesti ülésezése s ez alkalommal intézményeinkkel s vezető köreinkkel való közvetlen ismeretsége messze kiható jelentőségűvé válik bizonyára. Azokat a testvéri kötelékeket, a melyek részint multunk nehéz küzdelmei, részint magunkba zárkózottságunk következtében erősen meglazultak közöttünk és külföldi hitrokonaink között, a genfi ünnepélyeken való részvétel után a presbiteri világszövetség tagjainak közöttünk idozése fogja a leghathatósabban erősíteni. Ennek az erősödésnek az angol és az ir presbiteri egyházak vezető férfiainak a gyűlés első napján tett kijelentései már kedvező mutatói; s hisszük, hogy ha az érintkezések gyakoriabbakká válnak ós nem szorítkoznak csak egyes személyek érintkezésére, hanem megteremtik az egyházak között való testvéri érintkezést is, abból még nagyobb nyeresége származik magyar ref. egyházunknak. De hogy erre eljuthassunk, ahhoz mélyebb belátás és nagyobb figyelem volna szükséges, mint a mit a presbiteri világszövetség tagjai és törekvései iránt ez alkalommal tanúsítottunk. Kedves vendégeink ugyan elragadtatással szólottak országunk, fővárosunk szépségei és vendégszeretetünk felől; de mi — őszintén kimondjuk — nagyobb figyelmet és érdeklődést vártunk irántuk egyházunk hivatalos vezetői részéről, mint a mit láttunk. Szerettük volna, mint egészen természetes dolgot, azt látni, hogy összes püspökeink és főgondnokaink s egyházunk többi fővezetői részt vettek volna vendégeink fogadásában s azok gyűlésein. De bizony belőlük csak mutatóba láttunk néhányat, s így hiányosnak kell minősítenünk, mind vendéglátásunkat, mind a Presbiteri Szövetség iránt való érdeklődésünket, mind a Szövetséget képviselt kitűnőségek iránt való megbecsülésünket. Ezek a hiányosságok még erősen mutatják, hogy csak a kezdő lépéseket tesszük a külföldi hitrokonokkal való érintkezés terén. Jó akarat és gyakorlás mellett azonban a bizonytalan lépések is biztosakká válhatnak. S szeretjük hinni, hogy azokká is válnak! * A hazánkban körutazást tett delegátusokat és családtagjait a hétfőn este történt Budapestre érkezésnél a Kálvin-Szövetség előkészítő bizottsága fogadta a nyugoti pályaudvaron, a hol dr. Szabó Aladár budapesti lelkész intézett hozzájuk angol nyelven szívből fakadt üdvözlő szavakat, a melyekre Cairns lelkész adott testvéri feleletet. Szept. 19-ének délelőttjét vendégeink a főváros, a parlament és a theol. akadémia meglátogatasával s az ORLE. közgyűlésén való részvétellel töltötték el. Délután a főváros által rendelkezésükre bocsátott hajón a Dunapart felséges panorámáját, majd a Margitszigetet tekintették meg; este pedig a főváros által a Royal-szállóban részükre adott vacsorán vettek részt. A theol. akadémián B. Pap István igazgató üdvözölte őket magyar és angol nyelven ; ő közülök pedig Hanna és Campton urak intéztek beszédet az ifjúsághoz. A főváros vacsoráján, a melyen a külföldieken kivül dr. Antal Gábor püspök, Balogh Jenő államtitkár, György Endre és az előkészítő bizottság tagjai vettek részt, a várost Almády tanácsos képviselte, a ki valóban szép beszédben köszöntötte a vendégeket. Antal Gábor köszönő szavai után Master of Pohvarth fejezte ki a vendégek háláját a főváros vendégszeretetéért, majd pedig György Endre, dr. Wells James, dr. Mathews és Simpson R. R. mondottak hízelgő felköszöntőket vendégeinkre, illetve hazánk fővárosunk szépségeire ós vendégszeretetünkre. * A szövetségi gyűlés szept. 20-án vette kezdetét. Megelőzőleg, reggel 9 órakor istentisztelet volt a Kálvintéri templomban, a melyet egészen betöltött az érdeklődő s igen tekintélyes részében az ORLE. tagjaiból állott közönség. Dr. Antal Gábor előimája után a gondolatokban gazdag s kötelességeinket világosan előtáró alkalmi egyházi beszédet Gergely Antal mezőtúri lelkész tartotta Máté 10:41—45. alapján. Petri Elek budapesti lelkész bibliát olvasott; a záró szép imádságot pedig dr. Baltazár Dezső tiszántúli püspök mondotta. Az istentisztelet után vendégeink, az érdeklődő nagyközönséggel együtt a Múzeumba vonultak. A bevonulás előtt azonban a Múzeum lépcsőin lefényképezték őket a közönséggel együtt. Bevonulva a gyűlésterembe, az elnöki széket dr. Antal Gábor püspök foglalta el, mellette pedig az emelvényen dr. Mathews, a Szövetség titkára és a magyar előkészítő-bizottság tagjai helyezkedtek el. Dr. Antal Gábor püspök, rövid fohász után, szívélyes szavakkal üdvözölte a delegátusokat a magyar rendező-bizottság nevében s felhívta a gyűlést a megalakulásra. Dr. Mathews titkár felolvasta a delegátusok névsorát. Megjelentek : J. Aitchison, J. Cairns, S. W. Chambers, G. Christie, S. J. M. Compton, R. K. Hanna, G. Henderson, S. W. Hunter, G. A. F. Knight, J. Macmillan, D. H. Maconachie, G. D. Mathews, J. A. McClyniont, J. Howard Murphy, A. Moody, G. M. Pagan, H. Paton, J. Reid, A Smellie, J. Wells, R. A. Williams, J. Young lelkészek, — Master of Pohvarth, D. Paulin, G. E. Philip, R. R. Simpson, J. M. Waite, J. Young világi presbiterek. A magyarországi ref. konvent részéről: dr. Antal Gábor, dr. Baltazár Dezső püspökök, gr. Degenfeld József, dr. Darányi