Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

Az esperesi jelentés, mint mindig, úgy ezúttal is fénypontja volt a közgyűlésnek. Rövid, markáns vonásokban, de találóan és kimerítően tárta fel az. egyházmegye állapotát. Az egyházkerületi szabályrendelet, csekély módosítással, elfogadtatott. A missziói jelentés örvendetes képét nyújtotta annak az életerős s eredményes munkának, mely különösen Szlavóniában folyik. Kiemelkedő, de egyben legszomorúbb pontja volt a gyűlésnek a tiszakálmánfalvi missziói lelkészség megszüntetése. Ez a telep ugyanis az idők folyamán annyira elnéptelenedett, hogy az ottani ref. lakosság gondozása nem állt már arányban a ráfordított áldozatokkal. Államsegélyből tanítói állás fog szerveztetni a lelkészi állás helyébe, s az újvidéki lelkész gondoskodik a lelkészi teendők végzéséről. Érdekes vita folyt a felett a kérdés felett, hogy a birósági ügyek jegyzőkönyvei kinyomattasanak-e a közgyűlésijegyzőkönyv függelékéül, amint ez eddig általános szokásban volt. A köznép álláspontját a csúzai presbitérium beadványa képviselte, s ez a mellett szólott, hogy az eddigi szokás szerint nyomattassanak ki a birósági jegyzőkönyvek is, a tárgy kimerítő ismertetésével. A jogászok a birósági jegyzőkönyvek teljes elhagyását kívánták, miután azt az itélet súlyosbításaként fogták fel. — Az előadói javaslat e két szélső iiány között a leghelyesebb mederbe igyekezett terelni az ügyet azzal, hogy nyomassék ki az itélet indokolással, de a tárgy ismertetése nélkül, mint ez a kerületi s konventi jegyzőkönyvekben látható. Ez a mód, míg egyrészről nem részletez esetleg alaptalan vádakat, másrészről rehabilitálhat oly egyéneket, kik felmentettek, különösen pedig bizonyságul szolgál az érdeklődőknek arra nézve, hogy az ügyek nem tusoltattak el. A határozat azonban annak a szélső iránynak adott helyet, mely szerint a birósági ügyeknek nyoma se legyen a jegyzőkönyvekben. Vigasztalásul szolgálhat a máskép vélekedőknek, hogy az ügy felterjesztetett az egyh. ker. közgyűlésre, ahol esetleg meg fogják azt változtatni. Kiemelkedő szép része volt a gyűlésnek az a referáda, melyet Keck Zsigmond cservenkai lelkész terjesztett elő a Mária-kongregácziók korlátozására nézve. A zoinbori hitoktató hozta ez ügyet a gyűlésre, azzal a javaslattal, hogy írjon fel a konvent a kultui miniszterhez s kérje, hogy a középiskolai tanulók csak oly egyesületeknek lehessenek tagjai, melynek kivétel nélkül minden tanuló tagja lehet. Az előadó szép elaboratumban terjesztette elő az ügyet. Érdekes álláspontot foglalt el a Mária-kongregácziókkal szemben, melyeket a róm. kath. egyház legnagyobb gyöngeségének minősített. Minden emelkedett gondolkozású lélek kénytelen volt meghajolni okfejtése előtt, s mint keresztyén szellemű, liberális ember, — aláírni az utolsó betűig mind azt, a mit mondo.t. Lebilincselő szép előadásával magával is ragadta a közgyűlést, de ezzel egyszersmind meg is tévesztette ; — mert daczára magasabb elvi szempontból való igazának, nem ütött a szög fejére. Az egyházmegye ugyanis nem egy liberális egyén, hanem joghatóság s eijnélfogva nem eszményi szempontból tárgyalja az ő czirkulusait zavaró körülményeket, hanem a jog s a törvény alapjáról s ez alapon feltétlenül akczióba kell lépnie minden létérdekeibe ütköző törvénytelen intézmény ellen. A mi a személyi vonatkozású kérdéseket illeti, megemlítjük, hogy Tóth Sándor lemondott főjegyzői tisztéről ; Sebestyén Ádám pedig világi tanácsbirói állásától vált meg. Mindkét állásra elrendelték a szavazást. Kulcsár Sándor ideiglenes közpénztáros is megkapta a felmentvényt s Ágoston Sándort választották meg közpénztárnokká. Végül még szóvá kell tennünk egy körülményt, a mit elől kellett volna megemlítenünk, minthogy ez is szerepet játszik a gyűlés hosszúságát előmozdító okok között. Ez egyházmegye ugyanis még mindig templomban tartja gyűléseit, a hol a tanácskozás asztalánál legfeljebb 10—12 egyén foglalhat helyet, míg a többiek kénytelenek a szűk és kényelmetlen padokban szorongani, hol sem írásaikat ki nem teríthetik, sem jegyzeteket nem készíthetnek s területileg annyira elkülönülnek a tanácskozás tulajdonképeni színhelyétől, hogy épp' e miatt fölösleges időpazarlások állanak elő. — De nemcsak ezért helytelen a templomi gyűlésezés. Néha, különösen bírósági tárgyalások alkalmával, oly természetű ügyek kerülnek szőnyegre, a melyeknek megvitatása ellenkezik a templom komoly méltóságával. Mindenütt van tágas iskola-terem, a hol olyan berendezést lehetne rögtönözni, hogy a tanácskozás asztalánál mindenki helyet foglalhasson s ez a tárgyalások lefolyását mindenesetre simábbá tenné. Azt hisszük azonban, hogy jövőre megváltozik a helyzet. A jövő gyűlés helyéül ugyanis Zombor jelöltetett ki, hol a tágas, szép iskolaterem fog a gyűlés színhelyéül szolgálni és a honnan majd, ha Isten éltet, már rövidebb (s olcsóbb) gyűlésről fogunk tudósítással szolgálni. Tudósító. Közérdekű közigazgatási-birósági döntvények. Öt évet meghaladó szolgálat után végkielégitett tanító árváját — ha teljesen szegény — az árvagyámpénz megilleti. A m. kir. közigazgatási biróság 7585/1910. K. sz. ítélete: Ö Felsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási biróság néh. K. Izsák izraelita felekezeti tanító özvegye, született B. Bozália panaszát a vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1910. évi május hó 27-én 50489- szám alatt kelt rendelete ellen, mellyel az elhalt tanító után hátramaradt Dezső nevű kiskorú árva részére kérelmezett gyámpénzt megtagadta, 1910. évi november hó 22. napján tartott nyilvános ülésében az 1896: XXVI. törvényezikk 53. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad, K. Dezsőnek árvagyámpénzre való igényét megállapítja, ennek az országos