Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-02 / 27. szám

KÜLFÖLD. Svájcs. Gyönge elméjű vakok otthona. A mult század végéig nein- igen törődtek az emberek a gyönge elméjű vakokkal. Ezeket rendesen kizárták a vakok intézetéből, pedig nincsen nagyobb szerencsétlenség a kerekvilágon, mintha valaki vak és hozzá még elméje is elborult. Ezek sorsán csak a legnagyobb, a leggyengédebb és legodaadóbb emberszeretet enyhíthet még valamit. A kegyeslelkű franczia svájcziak 1900-ban otthont alapítottak számukra Lausanne közelében, Vernand községben. Négy év múlva a szerencsétlenek száma az otthonban úgy megnövekedett, hogy az intézetet tágasabb helyre, Ecublens-ba vitték át. 1908-ban a franczia-svájcziakhoz a németajkú svájcziak is hozzászegődtek és így a szegények ügyét az egész szövetségi köztársaság felkarolta. Számuk ezentúl is egyre gyarapodott és 1910-ben egy kiilön e czélra alakult bizottság Lausanne városának közelében Chaillyban telket vásárolt és új otthont emelt, tágasat és minden tekintetben czélszerűt. Az új intézetet .1911 végén avatják fel és adják át a használatnak. A fennálló adósság törlesztésére a svájcziak most mindenfelé gyűjtéseket rendeznek. Egyházi választások. A genfi kantonban június 10-én és 11-én megtörtént a genfi konzisztórium és az egyes egyházközségek egyháztanácsosainak újraválasztása. Letelt ugyanis az egyházi törvény által előírt négyévi időtartam, mely után új választások ejtendők meg. A konzisztóriumba a törvény értelmében 9 lelkészt és 31 világi férfiút választottak. Ismerőseink: Fulliquet egyetemi tanár és Claparéde Sándor is tagjai lettek ennek a nagy, történeti nevezetességű főegyháztanácsnak. Az idei választáson ezerrel többen jöttek el a választási urnához, mint négy évvel ezelőtt. Ennek oka abban rejlik, hogy az új alkotmány értelmében a nők is szavazati joggal bírnak. A szavazók még nagyobb számban jelentek volna meg, ha sokan a városiak köziil már nem kezdették volna meg nyaralásukat a vidéken, a honnan a városba rándulni meghatározott órákban és az elég szűkre szabott szavazási időtartamra nem mindig lehetséges. Az egész genfi kantonban 3168 szavazatot adtak le. 1908-ban, mikor az új genfi alkotmány előestéjén a szeparáczió fölött döntöttek, még nagyobb volt az érdeklődés, mert 4616-an szavaztak le. Nem etorsság. Az apostoli hitforma és a konfirmácziói agenda. A berlini kerületi egyházi gyűlésen szóvá tették a többek közt azt is, hogy milyen szerepe legyen ezentúl az apostoli hitformának a konfirmácziói agendában. Különösen Lahusen főegyháztanácsos fejtette ki bővebben. erre vonatkozó álláspontját. Szerinte a konfirmácziói meglehet ejteni az apostoli hitforma nélkül is, mivel az apostolicum emberi mű és annak nem minden pontja veendő első rangú hittételnek. Vannak hitközségek, melyekben istentiszteleten nem mondják el a hívek a Hiszekegyet. A poroszországi egyházakban azonban a Hiszekegy erősen szerepel a keresztség és a konfirmáczió alkalmával, ezekben az egyházakban tehát nem igen volna lehetséges könnyű szerrel kirekeszteni a konfirmácziói agendából. Azt azonban meg lehet tenni, hogy a gyermekeket nem kell az apostoli hitforma szószerinti elfogadására kötelezni. Lahusen helyteleníti azoknak a kívánságát, a kik az úgynevezett párhuzamos formulát akarják, hogy t. i. legyen egy formula a pozitív felfogásúak számára és legyen egy másik formula a szabadelvűek részére. Ez nem volna más, mint az egység megbontása benn, a gyülekezet színe előtt, a templomban, nyilvános istentisztelet keretében. Ezt még se lehet okosan kívánni. A kerületi egyházi gyűlés még többek hozzászólása után úgy döntött, hogy a legközelebb megtartandó poroszországi zsinatot arra kéri, hogy a konfirmácziói agendán változtasson, olyan értelemben ugyanis, hogy a konfirmálandók ne legyenek kötelezve arra, hogy az aposztolikum szószerinti értelmezéséhez, betűihez ragaszkodjanak. A szász kultuszminiszter az evangélikus tanítók nagygyűlésén. Nagy feltűnést keltett dr. Beck kultuszminiszter beszéde a Drezdában tartott tanítói közgyűlésen. Hatalmasan síkra szállt a modern tanítóság vallásellenes mozgalmával szemben. Hangoztatta a felekezeti iskolák szükségességét, melyekben a növendékek szigorú, vallásos nevelésben részesülnek. A keresztyén nevelés eszményképe, szerinte, a Jézus Krisztus, a kinek igéi soha el nem múlnak, ha az ég és föld elmúlnak is. Csak egy alap van, melyen biztosan lehet építeni, ez a Krisztus. Fel kell rázni a tömegeket aléltságukból, közönbösségükből, felnőtteket, ifjakat oda keli vezetni az örök élet forrásvizéhez. Különösen nagy súlyt kell vetni a konfirmandusok oktatására, meg kell bennük erősíteni a hitet és kimélyíteni. A hit erőssége nélkül a fiatalság czéltalanul bolyong a világban és elvész a mindennapi élet viharában. Hangoztatta a miniszter beszéde végén a felekezeti békét és türelmességet, melyből az államra csak üdv és áldás fakad. Belgium. Új iskolatörvény. Schollaert vallás- és közoktatásügyi miniszter, konzervatív politikus, a belga képviselőházban új iskolai törvényjavaslatot nyújtott be, mely a szabadelvűek és a szoczialisták táborában heves ellenkezésre talált. Ezek két kifogást emelnek a reform ellen. Az egyik az, hogy a miniszter által alkotott rendszabályok, melyek az iskolalátogatást kielégítőbbé tennék, épenséggel nem alkalmasak a czél elérésére. Itt csak egy dolog segíthetne, az t. i., hogy az iskolalátogatást tegyék mindenkire nézve kötelezővé. Ezt azonban a klerikálisok egyáltalában nem akarják. A szabadelvűek és szoczialisták másik kifogása az, hogy a kultuszminiszter javaslata egyenlő magaslatra emelné a felekezeti róm. kath. iskolákat az államiakkal és kötelezné a községeket arra,