Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-04 / 23. szám

czák, kiknek rendje Magyarországon telepedett le néhány évvel ezelőtt és száz meg száz munkás kéz és millió frankra menő összegek segítségét hozták magukkal a római katholiczizmus számára. Az apáczák örege-ifja jókedvű: tapsolnak, dobognak, körjátékot játszanak, egyik tánczol az egyik növendékkel, kettő imádkozik... . íme a római katholiczizmus egyik nagy ereje! Pestre visszatérve, a Kálvin-téren vagyunk. Van Kálvin-tér, s ott a sarkán van egy kávéház, a melynek czégtábláin az olvasható: Kálvin kávéház. Mellette van a református templom és a református theológiai fakultás. — Alapíttatott 1859-ben, egy kis bérházban. Azelőtt a fakultás Kecskeméten volt, mert 1796-ig a protestánsoknak nem volt Budapesten birtoklási joguk. Ép ma (1909 október 7) fogják aláírni azt a szerződést, a mely egy másik, a fakultáshoz méltóbb bérház megvételéről szól. Valamivel távolabb van a ref. gimnázium 600 tanulóval, a hol csodálkoztam, látván a történelmi múzeumot* mely a növendékek által készített modellekből állíttatott össze, római házakat, görög templomokat és régi hadi eszközöket mutatva be minden részletükkel. Ez a múzeum nagyon ismeretes a mai pedagógia történetében. A fakultáson 64 hallgató van, a kik közül 51 a konviktusban lakik. De a mi leginkább érdekel, az egy öreg biblia 1608-ból, melyet Rákóczi fejedelem magával hordott csatáiban és a melyhez sajátkezüleg írt előszót. Azután az ó- és újtestamentum minden könyve végén oda írta a dátumot, a mikor annak olvasását befejezte. A budapesti fakultáson tanított Ballagi professzor, ki a fakultással együtt jött Kecskemétről. Zsidó származású volt ez a rendkívül kicsinytermetű, de nagy lelkesedésit ember. Diákkorában olyan szegény volt, hogy az utczai lámpa fényénél tanult. Mint tanár a theológiai radikálizmust képviselte. Egyik tanítványa, ki ma tanár, egy nap előadás közben felállott, és azt mondta: „Tanár úr, eddig nem tanított mást, mint azt, hogy mit ne higyjünk, nem volna szives most egy kicsit arról beszélni, hogy mit higyjünk ? Ma Budapest az öt fakultás között az, a melyet „pietista" fakultásnak neveznek. Es nyilván ez a legnagyobb eredetisége. Látogatásomat Kunszentmiklóson, egy nem messzi eső szép és nagy községben fejeztem be, a hol a kerület superintendense, a magyar kálvinista püspök igazi típusa: Baksay Sándor lakik. Sohasem hagyta el Magyarország határát. De van egy egész könyvtárra való franczia könyve, melyek becsületére válnának nem egy franczia lelkipásztornak. Baksay Magyarország legnagyobb heliénistáinak egyike. Egy irodalmi társaság őt bízta meg Homeros versben való lefordításával. Végül a legjobb magyar írók egyike. Könyv nélkül tudja egész Bibliáját és egész zsoltáros könyvét. Különben, kell-e hozzátennem : erős kálvinista. Fordította: Korbai Pál. BELFÖLD. A kultuszvita a képviselőházban. A vallás- és közoktatásügyi kérdések tárgyalása gróf Zichy János miniszter bevezető nagy beszéde után még mindig folyik a képviselőházban. A vitában minden párt részt vesz, csak az a kár, hogy nem annyira nagyszabású kultúrkérdések körül folyik a harcz, hanem sekélyes felekezeti villongásokkal telik az idő. S ha ennek semmi haszna sincs, viharjelzőiil mégis nagyon alkalmas. Ezek az előcsatározások már sejtetik a küzdelmet, a nagy kulturharczot, mely, úgy látszik, nemsokára Magyarországon is elkövetkezik. A döntő küzdelem a klerikalizmus és szabadgondolkodók közt fog lefolyni. A protestantizmus szerepe ebben nemes és magasztos: megőrizni a keresztyén kultúra gazdag kincseit, s odavinni azt a harcz után a megtépett, felzaklatott lelkű magyar társadalom számára. Ez a protestantizmus hivatása Magyarországon. A vallás- és közoktatásügyi tárgyalások sorát, mint említettük, gróf Zichy János nagyszabású beszéde nyitotta meg. A beszéddel lapunk mult heti számában már foglalkoztunk. A további felszólalások során, Lévay Mihály kisebb jelentőségű beszéde után május 20-án elsőnek Cserny Károly munkapárti szólalt fel, a ki híve a felekezeti oktatásnak, mert szerinte csak a felekezeti iskolák tudnak nagy tradicziókkal nevelni. A pornografia erős üldözését kívánja; a görög katholikus egyház számára pedig magyar liturgiát kér. A harmadik egyetemet Pozsonynak szánta, Budapesten, a Lágymányoson pedig egyetemi város felállítását indítványozza. —- Utána gróf Esterházy Mihály függetlenségi beszélt, a ki, miután hangsúlyozta, hogy a kultusztárcza költségvetése milyen szűkmarkú, egyéb apróbb kérdések érintése után különösen a r. katholikus autonómiát sürgette és beszéde végén határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy a miniszter három hónapon belül terjessze a Ház elé az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Bogdán Zsivko az 1848: XX. alapján a görögkeleti szerb egyház segítését sürgette. A tanítók helyzetét kétségbeejtőnek tartja. Nadámji Gyula Kossuth-párti a felekezeti békét hangoztatja. Protestáns létére is követeli a r. katholikus autonómia sürgős megvalósítását. De a protestáns egyházak kulturális törekvését is hangsúlyozza s követeli az 1848: XX. t.-cz végrehajtását, mert a kongrua sérelmes a protestáns lelkészekre nézve. Nem egyszerű költségvetési tételben, hanem törvényben kell a kongruát biztosítani. De ezt meg kell adni ?z izraelitáknak is. Viszont azonban a nemzetiségek egyházi és iskolai törvényeit állami törvények alá kell helyezni, hogy a nemzeti érdek biztosítva legyen. A néptanítók helyzetének javítását ő is sürgeti. Május 22-én, hétfőn, tovább folyt a vita. Elsőnek a református Szász Károly munkapárti szólalt föl. Ö a harmadik egyetem felállítását Budára tervezné, mert sze-