Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-04 / 23. szám

a tengeréivel képesek versenyezni. Egy hölgy azt mondotta nekem : „A mult évben megnéztem Párist, de nagyon csalódtam!" .— „Csalódott?" —„Igen. A Szajna olyan keskeny !" A 600 méter széles Duna ketté osztja Budapestet, vagy most már inkább egyesíti merész hídjaival (az egyik állítólag az eddig ismert legnagyobb ívvel készült) a két nagyon különböző várost. Pest teljesen modern, ha úgy tetszik, párisias város a síkságon ; Buda pedig (másképen Ofen) régi város a dombon. Ofen német szó, mely kemenczét jelent és melegre emlékeztet. És Pest a Petz szó átformálása, Ofen lefordítása : kemencze, meleg. A két város nevét tudniillik azon melegvízforrásoktól vette, melyek a Duna partján fakadnak és a melyeket még ma is fürdőkül használnak. Megtekintésre méltó, mint különös eredetiség, a szép Ferencz József-rakpart, a legfényesebb szállodákkal és a legszebb kávéházakkal. A délután vége felé a székeket két oldalt állítják és az előkelő, dologtalan tömeg két részre oszlik ; az egyik fele leül bámulni, a másik sétál, hogy mutogassa magát, jóllehet valósággal mindenki magát mutogatja és mindenki magát nézegeti, akár csak a Champs-Elysée-n Parisban. Csakhogy a Champs-Elysée olyan széles, mint a Duna, a Ferencz József-rakpart pedig keskenyebb, mint a Szajna. Egy vagy két óra múlva, az említett kettős foglalatosság után azok, kiknek fölösleges pénzük van, a szomszédos vendéglőkbe mennek, hogy elköltsék. Megtekintésre méltó azután az országház. Kétségtelenül a világ legszebb parlamentje, mely az igazi magyar, kissé pompázó ízlésről tanúskodik. A parlament 36 millió koronába került, és ma, úgy mondják, a kétszeresébe kerülne. A középen ragyogó trónterem, egyik oldalán a képviselők, másik oldalán a főrendek ülésterme ; folyosók, társalgók, várótermek, mind különféle színű márványból, tetejüktől aljukig eleven színezésű festményekkel, arannyal és piros bársonnyal borítva. Hasonlíthatatlan, ragyogó pompa. Ma (1909. okt.) teljes ülés van. Megmutatják Kossuthot, a népszerű hős fiát, ki ma a függetlenségi párt elnöke; dr. Wekerle miniszterelnököt, Justhot, a képviselőház elnökét, ki az intranzigens párt elnöke is. Nyilvánvaló, hogy „ha a dal hasonló a tollazathoz, a világ valamennyi parlamentje között ez a phönix". De nem értek egyetlen egy árva szót sem, s mivel a jövendölések ellenére sem zajongás, sem erőszakoskodás, sem semmi meggondolatlan merénylet nem történt, csalódva távoztam. Megtekintésre méltó végül a földművelési múzeum, melyet 1896-ban Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter alapított. Ez a múzeum, úgy látszik, egyedül álló a maga nemében egész Európában. Nagy terme hű utánzata a Hunyadi-család régi, vajdahunyadi vára lovagtermének, a Hunyadi- és több más család czímerével. Magyarország földművelő ország. Itt képviselve és osztályozva feltalálható mindaz, a mi a mezőkre, gazdasági teriiletekre, a föld termékeire, a rozsra és a búzára, a marha-, disznó-, bivaly- és lótenyésztésre vonatkozik. Megtalálhatók a vad- ós házi állatok fajainak csodálatosan hű modelljei, a teljes flóra ép úgy, mint a teljes fauna, a gazdaság fajai, a gazdasági élet története. ... Néhány órát eltöltvén a múzeumban, azt hiszi az ember, hogy látja egész Magyaroszágot. Siettem, miközben Buda magaslataira kapaszkodtam, azon hegyhát oldalára és csúcsára, mely a Duna mentén terül el. Lent, az elővárosban, mely megőrizte török „Tabán" nevét, egy török mecset régi, réz kupolája ragyog a napfényben. A mecset ma fürdővé van átalakítva. Fent, a magasban lehetetlen Párisra és Versaillesra nem gondolni, vagy a genfi alsó és felső városra. Pest Páris, Buda Versailles, a csendesség, a némaság. Itt van a királyi palota, mely csaknem mindig lakatlan; a minisztériumok nagy része, mágnások palotái, melyek kívülről egyszerűek, az utcza felé zárva, nagyszerű kilátással a Dunára és Pestre. Az utczák igen szélesek, de kocsit nem láthatni, s nagyon kevés a járó-kelő. Valami áhitat ül itt. Könnyen felidéződnek a legrégibb emlékek. 1521 táján itt tanított Gryneus Simon, kinek reformátori tanai csakhamar gyanút keltettek. Bebörtönözték; kiszabadulván, visszatért Bázelbe 1523-ban, a hol a svájczi reformátorok barátja és kollegája lett. Neki ajánlotta Kálvin 1539-ben a római levélhez írt kommentárját. Ide jött 1525-ben a lutheránus Cordatus, a ki Mária királyné udvari káplánja volt, és a kinek, evangéliumi tanai miatt, távoznia kellett. 0 és egy másik pap voltak az elsők, a kik az evangéliumot hirdették, de börtönbe vetették őket érte. Végül, a török uralom elején, 1541-ben itt szervezték az első prot. gyülekezetet és iskolát, a melyek fennállottak egészen az osztrák uralom visszatértéig (1686). A jezsuitizmus igyekezett az evangéliumot elnyomni, a melyet a félhold megtűrt és 1796-ig minden protestantizmusnak vége volt. Nagyon érdekes a régi tér, az ősi székesegyházzal, mely 150 esztendeig mecsetül szolgált és mely ma a koronázási templom. Fent, egy tornyocska csúcsán van Korvin Mátyás hollója, a csőrében a gyűrűvel. A tövében szent István királynak, ki Magyarországot a keresztyénségre térítette, papos szobra, és a domb hosszában a halászbástya emelkedik tornyocskáival és fokaival. A bástya alapja megvan még, s itt-ott a régi erősség falai, a melyek igen gyakran láttak tövüknél, hol törököket, hol keresztyéneket. És a mikor körüljárja az ember a körbástyákat és látja egyik oldalról ezt a gótikus székesegyházat festői silhouette-jeivel, másik oldalról lejebb a törökverő Hunyadi János szobrát, és még lejebb a völgy mélyén a Dunát s szemközt a nagy várost, a maga nemében valóban páratlan látvány tárul eléje. A királyi kert terrasszain körülbelül hatvan kis leány látható, kiket 12 apácza őriz. Talán franczia apá-