Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

A harmatlik egyetem felállítása mint a vall. és közokt. ügyi miniszter legutóbbi nagy beszédében kije­lentette, rövid időn belül megtörténik, de hogy hol? arról nem nyilatkozott. Ezzel szemben több fővárosi napi­lap, különösen pedig a „Pesti Napló" minden ezáfolat ellenében fenntartja azt az állítását, hogy a harmadik egyetem Debreczené lesz. Mi nagy örömmel vesszük át ezt a hírt s kívánjuk is, hogy igazságáról minél előbb meggyőződhessünk. Csak azt nem látjuk világosan, miként lesz ez megvalósítható, a mikor a kultuszminiszter más­felől meg azt hangsúlyozza, hogy az új egyetem tisztán állami jellegű lesz s így semmiféle felekezeti bélyeget nem viselhet magán ? Pedig a debreczeni egyetem nem lehet más, mint határozottan keresztyén szellemű és pedig református. Mert ha Pikler Gyula, Jászi Oszkár ós a Galilei-Kör új fészkévé válik, még annyi erőt sem tud kifejteni többé a Kálvinizmus szolgálatában, mint a meny­nyit eddig fejtett ki minden egyetemi jelleg nélkül. Református tanítók a református egyház ós református papok ellen. A „Barsi Ref. E. m. i. Tanító­egyesület" május 10-én tartotta évi rendes közgyűlését Léván a református egyház templomában. A gyűlés tár­gyai jó részben a Magy. Orsz. Tanítók Szövetségének tárgyai voltak, a melyek iránt minden oldalról, ele'külö­nösen a tanító-testület tagjai részéről oly nagy érdeklődés mutatkozott, hogy alig egy-két tag maradt távol. A tár­gyalást a magyarországi összes tanítók és a ref. tanítók országos gyűléseinek tárgyalásaihoz hasonló hang és irány jellemzi. Elszakadni az egyháztól hivatalos össze­köttetés és függés tekintetében, de nagyobb fizetést ki­csikarni az egyháztól, mint iskolafentartóJól minden áron. Az elnöki megnyitó után — a mely majdnem kizárólag a tanítók nyomorának kiszínezésével foglalko­zott —• a Magyarországi tanítók Szövetségének elnöke, a ki a szövetsgg képviseletében jelent meg a gyűlésen, emelkedett szólásra s beszédében a tanítók legnagyobb ellenségéül a lelkészkedő papságot jelölte meg. Juhász Jenő kisóvári tanító „A tanítóság anyagi helyzetét" fes­tette. Az előadó javaslata ez volt: „Az állami tanítóság kevésnek tartja fizetését, kívánja ennek emelését, a felekezeti tanítóság követelje az államtól, hogy őt az állami tanítókkal egyenlő elbánásban részesítse, ha ezt nem teszi, kényszerítse a felekezeteket, hogy tanítóik fize­tését emeljék, ellenkező esetben fosztassanak meg a fele­kezetek iskolafenntartói jogaiktól. Majd Tóth István elnök „A tanügyi közigazgatás szakszerűsítésé"-ről elmélkedett s azt javasolta, mondja ki a gyűlés, hogy töröltessenek el az iskolai gondnokságok, a községi és felekezeti iskola­székek s a tanügyi közigazgatás egyedüli szakközege maga a tanító legyen a legalsó fokon, természetesen a körfelügyelő is egyházi részről csak tanító legyen s így a lelkészek, a gyülekezetek vezetői az iskolai oktatás ellenőrzéséből kiküszöböltessenek. A debreczeni főiskola új internátus a. A debre­czeni ref. főiskola igazgató-tanácsa legutóbb tartott ülé­sében elhatározta, hogy az akadémiai hallgatók számára teljesen modern épületben nagyszabású internátust léte­sít. Az internátusban száznegyven hallgató nyer olcsó díjért ellátást, lakást és tanári felügyeletet. A díjak összege évi 110, 190, 290 és 390 korona. A szegény­séget és a jó előmenetelt a mérsékelt díjak megálla­pításánál figyelembe fogják venni. Az épületben számos fürdőszoba, továbbá a felügyelő ós négy tanár számára lakás is lesz. Az internátus építéséhez már most hozzá­fognak s a jövő évre készen lesz. EGYESÜLET. A Magyar Ref. Énekvezéreb Egyesületének vá­laszimánya f. hó 3-án Debreczenben tartotta meg évi rendes gyűlését Nagy András elnöklete alatt. A látoga­tott gyűlésnek kiemelkedő pontja volt a Kis Karónektár ügyének végleges elintézése. A választmány az iíj. Föve­nyessy Bertalan által szerkesztett, két- és háromszólamú zsoltárokat, dicséreteket, vallásos énekeket s hazafias dalokat tartalmazó, népiskolai, gimnáziumi, polgári iskolák s ifjúsági egyesületek használatára szánt Kis Karének­tárt egész terjedelmében, a beterjesztett költségvetéssel együtt elfogadta s annak kinyomatását elrendelte. A jövő iskolai év szept. l-re már forgalomba kerülő s igen nagy hiányt pótló könyvecske ára 60 fillér lesz. Az érdekelt tanítók, énektanárok, intézetek bizonyára örömmel fogad­ják e derék egyesület legújabb kiadványát. A jelen évi közgyűlés helyéül a választmány Szatmárt jelölte ki. Hálás köszönettel fogadta a választmány az ORLE veze­tőjének ama tervezetét, mely szerint a Kálvineumba az énekvezér-árvákat is befogadja s kimondotta, hogy a nemes intézményt nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatni fogja. Az egyesület legközelebb Apagyon (jún. 11.) Tokajban (jún. 29.) rendez templomi hangver­senyt. Mindkét hangverseny rendezésével ifj. Fövenyessy B. bízatott meg. E hangversenyeken az egylet legjobb erői fognak közreműködni. A Budapesti Evangéliumi Keresztyén Diákegye­sület f. hó 19-én este a Deák-téri ev. polgári leány­iskola II. emeleti dísztermében a budapesti középiskolák felsőosztályú tanulói számára diákgyűlést rendezett, me­lyen Wilder Róbert a Keresztyén Diákok Világszövet­ségének titkára tartott előadást. Az előadás az ifjúságra mély hatást tett s bizonyára fokozni fogja a Diákszö­vetség iránti érdeklődést. Szeretetvendégség. A „Budapesti Református Ifjú­sági Egyesület" f. hó 25-én este 7 órakor VI. ker., Vörösmarty-utcza 51. szám alatt a skót misszió nagy­termében szépen sikerült szeretetvendégséget rendezett, a melyen régi magyar énekeket énekelt Jóba József ref. theol. Victor János titkár előadást tartott „Magyar­ország missziói felelőssége" czímen. Moskowszki: Air de Ballet cz. művét zongorán előadta Balassa Alice. Szabolcska költeményeiből szavalt Bilkei Pap Lajos. Viotti: Duos Concertants (Andante Allegro) előadták: Losonczi Lajos hegedűn, Losonczi Gyula gordonkán. Bibliát magyarázott Sebestyén Jenő. A Kálvin-szövetség vidéki fiókjai. Az Új-csanálosi Kálvin-szövetség május 6-án fejezte be egy szépen sikerült szeretetvendégség keretében a Torró Miklós ref. lel­kész buzgóságából megindult belmissziói munkásságát. A szeretetvendégségen több mint 150 vendég volt jelen. Nem csupán a helységből, de az egész környékről egybe­sereglettek a vallásos hívek és pedig más vallásúak is szép számmal. — Sárospatakról több theologus, a kör­nyékről pedig több lutheránus ós ref. pap jelent meg, a kik részint szavalatokkal, részint biblia-magyarázatok­kal elégítették ki a hívek vallásos vágyakozását. Az asszonyok maguk hozták össze az ennivalókat. Végezetül pedig Kálvin-szövetségi iratokat osztott szét a buzgó rendezőség. Anyagi jövedelme 66 K 20 f volt a gyö­nyörűen sikerült estélynek, mely újabb erőt és lelkesedóst nyújtott úgy azoknak, a kik belmissziói munkára hiva­tottak, mint a nép fiainak, a kik megláthatták ebben a kedves ünnepségben, hogy a biblia és vallásos énekek mellett örömteljesebb estét lehet tölteni, mint a korcs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom