Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

helyben hagyja. A bíróságok és a kultuszminisztérium magukévá tették ezt a magyarázatot, s ennek következtében sok újabb alapítvány kézhezvétele esztendőkig húzódott. Legutóbb a protestáns közös bizottság is elhatározta, hogy ebben a sérelmes ügyben tárgyalást kezd a kultuszminiszterrel, a kérdésnek az egyházi és iskolai autonómia sérelme nélkül leendő megoldása végett. Egy ilyen vitás ügyben most a királyi kúria olyan végzést hozott, a mely remélnünk engedi, hogy a sérelem megszűnik s egyházi és iskolai alapítványainkat minden húza-vona nélkül kézhez vehetjük. A fontos kúriai határozatot, tájékozás végett, itt közöljük : 5538/P. 0 Felsége a király nevében a m. kir. Curia, néhai Sárközy Ágnesnek a kecskeméti kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott az 1909. évi okt. 18-ik napján 1908. 0. 78/12. sz. a. kelt végzéssel elintézett és Sárközy Juli és a másodbiróság végzésében megjelölt társai felfolyamodására a budapesti kir. ítélőtábla által 1910. évi márcz. 30. napján 31. sz. a. kelt végzéssel megvizsgált hagyatéki ügyét, a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnak felfolyamodása folytán 1911. márcz. 21. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. Curia a másodbiróság végzésének III. d. 1. és e. 1. tételekkel megjelölt, felfolyamodással egyedül megtámadott részét azzal a helyesbítéssel hagyja helyben, hogy a szóban forgó hagyományok alapítványoknak tekintendők. Egyúttal a végrendelet hiteles másolatát a m. kir. vallás- és közokt. miniszterhez felterjeszteni rendeli. IncloTcok: Az örökhagyó végrendeletében a szóban forgó hagyományok alapítványszerű czélja és rendeltetése meghatározva, ez a czél és rendeltetés pedig a fennálló jog szerint megengedett lévén, e hagyományok alapítványok természetével bírnak. Nem változtat azon, hogy e hagyományok „a kecskeméti ev. ref. egyháznak", tehát egy már létező jogalanynak tétettek, mert ezzel az örökhagyó csak azt a szervezetet jelölte meg, a mellyel az alapítással szemben tartott czélt megvalósítani akarta. Ezeknek megállapításával a másodbiróság végzésének egyedül megtámadott részét egyébként helybenhagyni kellett, mert, miként azt a kir. Curia már több ízben, főleg az 5856/909. sz. ítéletének indokolásában kifejtette, az alapítványokról szóló törvényeink (1715. LXXIV. 1723. LXX. 1791. XXIII. és XXVI. t.-cz.) félreérthetetlen tartalma szerint az ilyen természetű alapítványokra nézve a kormányhatóság részére csupán a föfelügyéleti jog van fentartva és biztosítva, maguknak az alapítványoknak hatályos létesítése azonban a kormányhatóság jóváhagyásától teljesen független, ennek pedig a következménye, hogy az ilyen alapítványok jogszerű létesülését a kormány -hatóság jóváhagyásától függővé nem teheti ós csupán azt vizsgálja, hogy a megengedhető czélra szolgáló alapítás ténye létezik-e s a kormányhatóság jóváhagyásától függetlenül hatályos-e? Tekintettel azonban arra, hogy a bíróságnak feladata ily esetekben gondoskodni arról, hogy az alapítványok felett törvényeink értelmében gyakorlandó felügyelet lehetővé tétessék és azok a jogok, a melyek a kormányt ebben a hatáskörben megilletik, érvényesülhessenek, — a végrendelet hiteles másolatának a m. kir. vallás- és közoktatási miniszterhez leendő felterjesztését elrendelni kellett. Budapest, 1911. évi márczius hó 21. napján. Günther Antal s. k. Staud Lajos s. k. előadó. A dunamelléki ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése, A felszaporodott dolgok s közöttük néhány igen fontos és sürgős elintézést kivánó ügy tette szükségessé az egyházkerület közgyűlésének összehívását. S hogy az évenkénti két gyűlésre valóban szükség van, legnagyobb bizonysága annak az, hogy bár az elnökség igyekezett volna a tárgysorozatot egy nap alatt letárgyalni, a közgyűlés mégis csak két nap alatt tudta dolgait elintézni. Az elnöki székeket dr. Baksay Sándor püspök és Darányi Ignácz főgondnok foglalták el. A gyűlést a püspök nyitotta meg, azoknak az imádságoknak egyikével, a melyeket csak tőle hallunk s a melyekben nem tudjuk, hogy a gondolatoknak mélységét, vagy a kifejezések bibliásan klasszikus szépségét és tömörségét csodáljuk-e ? Majd a megalakulás után dr. Darányi Ignácz főgondnok mutatott reá a közgyűlés összehívásának okaira s a tárgysorozatnak két pontját emelte ki, mint a melyek minél előbbi és minél bölcsebb elintézésre várnak, t. i. a theológiai intézet méltó elhelyezését és a közgyűlés tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét. Indítványára elhatározta a gyűlés, hogy báró Bánffy Dezsőt, egészsége javulása alkalmából melegen üdvözli s kívánja mielőbbi teljes felépülését. A püspöki jelentés, miután az egyházmegyék még nem gyűléseztek, most rövid volt és csak az elhunytak elparentálására és az új és kitüntetett férüak üdvözlésére szorítkozott. Javaslatára a közgyűlés táviratilag üdvözölte a tiszai evang. egyházkerület új püspökét, Geduly Henriket, a kinek ugyanezen a napon volt hivatalába beiktatása. A beiktató ünnepélyen különben a kerület hivatalos kiküldöttekkel is képviseltette magát. Felolvastatván a Simón Ferencz aljegyzővé választatásáról szóló jegyzőkönyvek, az új aljegyző letette esküjét s rövid, de komoly szavakkal ajánlotta fel szolgálatait. A jegyzői kar során azonban, épen akkor, a mikor az egyik hézag így betöltetett, egy másik, még nagyobb támadt. Ugyanis Adám Kálmán lelkészi főjegyző, erői hanyatlására hivatkozva, lemondott tisztéről. A gyűlés meghajolt a felhozott okok előtt s tudomásul vette a lemondást, a visszavonuló főjegyző érdemeit pedig jegyzőkönyvében örökítette meg. Elrendelte a gyűlés a főjegyzői és két üresedésbe került tanácsbírói székre a