Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

szavazási, jún. 30, esetleg szűkebb körű szavazás esetén aug. 31-diki határidővel. Néhány kisebb ügy egyszerű elintézése után Benedek Sándor terjesztette elő a kiküldött bizottság által a közgyűlés tanácskozására és ügyrendjére vonatkozólag elkészitett tervezetet, a melyen a közgyűlést megelőző napon tartott értekezlet néhány módosítást tett. A gyűlés a tervezetet a tárgyalás alapjául általánosságban elfogadta, de meg fogja hallgatni az egyházmegyéknek arra vonatkozó véleményét s a részletes tárgyalást s a határozást csak az őszi közgyűlésen fogja megejteni. Az egyházmegyék véleménye okt. l-re felterjesztendő lesz. A jogügyi bizottságnak dr. Nagy Dezső által előterjesztett jelentése során örvendetesen tudomásul vette a gyűlés a Gelléri Szabó János-féle hagyaték bírósági elintézését s a hagyatéknak megtörtént átadását s az ügy lebonyolítása körül végzett ügyészi nagy munkáért 2000 korona külön honoráriumot szavazott meg dr. Nagy Dezsőnek. Ez örvendetes jelentéssel szemben azonban megdöbbenéssel értesült a gyűlés a kultuszminiszternek a f.-baranyai lelkésztanítóságok ügyében kelt leirata tartalmáról. A f.-baranyai lelkésztanítók ugyanis kárpótlást kértek a minisztertől az elveszített tandíjakért. A miniszter azonban nemcsak a kárpótlást tagadta meg, hanem egyenesen azt jelentette ki a kerületi elnökséghez intézett leiratában, hogy a lelkészi és tanítói állások egyesítését nem tűri meg tovább, csupán a folyó tanév végéig. Addig az illető gyülekezetek különítsék el a két állást, mert különben iskoláikat bezáratja. A miniszternek e rideg álláspontja nemcsak azért különös, mert ellenkezik az 1868 óta szokásban volt és a törvénnyel ellenkezőnek nem tartott gyakorlattal, hanem azért is, mivel a lelkésztanítós gyülekezetek képtelenek külön tanítói állások szervezésére és külön iskolai épületek emelésére s ha a miniszter mereven ragaszkodnék különös álláspontjához, az illető községek iskola nélkül maradnának. Epen ezért elhatározta a gyűlés, hogy a miniszterhez alaposan informáló felterjesztést tesz s az ügyet a konventhez is fölterjeszti. Kisebb ügyek elintézésén kívül még elhatározták a jogügyi biz. javaslatai alapján felkérni a pénzügyminisztert arra, hogy a Ráday-utczai dohánygyári épületnek a theológia számára kibérlése és az épületnek esetleges megvételére vonatkozó szerződésre szerezze meg a törvényhozás jóváhagyását; jóváhagyták a kecskeméti és a félegyházi gyülekezetek kölcsönügyét. A gyönki gimnáziumnak Dunaföldvárra áthelyezése ügyében bevárják a tolnai és a külsősomogyi egyházmegyék nyilatkozatait. A theológia átköltöztetése és a költségek fedezése tárgyában B. Pap István és dr. Szabó József referáltak. A dohánygyár még mindig nem költözködött ki s így az átalakítási munkálatok nem kezdhetők meg. De ha megkezdhetők volnának is, megakadályozná azt az a körülmény, hogy a beérkezett ajánlatok a legköltségesebb munkálatokat illetőleg messze fölűlhaladják az előirányzatot (a kőműves-munkáknál 55%-kal, az asztalos-, lakatos és mázoló-munkáknál 32%-kal). Az előbbi munkálatokat illetőleg el is határozta a gyűlés, hogy újabb, nyilvános árlejtést fog kiirni; az utóbbiakat illetőleg pedig az építtető bizottság határozzon, ha az ajánlatokat részletesen átvizsgálja. A költségeket illetőleg a belső felszerelés fedezésére a theológia kb. 120 ezer koronát kitevő építési alapja jelöltetett ki; a többi költségek fedezésére pedig 360 ezer korona névértékű záloglevél-kölcsönt vesz fel a kerület a theológia selymesi birtokára, 50 éves amortizáczió mellett, a melynek fedezetét a kerület által továbbra is adandó 20 ezer korona évi segély fogja képezni. Elfogadta a gyűlés a budapesti egyházzal létesített ama megállapodást is. a mely szerint az egyház a kerület által a Kálvin-téri házba befektetett 28 ezer koronát 20 év alatt fizeti vissza, évi 2100 koronájával s kimondotta, hogy ezt, valamint a kerületi 20 ezer koronából az amortizáczió mellett megmaradó összeget tőkésíteni fogja a volt dohánygyári épület megvásárlása ezéljára. A kölcsön-ügy lebonyolítására az elnökség hatalmaztatott föl; az építési és felszerelési költségek utalványozásával pedig Szilassy Aladár bízatott meg. A Baar-Madas leányiskola ügyében, dr. Darányi Gyula igazg. tanácsi elnök előterjesztésére és Benedek Sándor pótló indítványára elhatározták, hogy a két fenntartó testület képviselőiből alakítandó küldöttság útján a kultuszminisztertől építési, a fővárostól pedig fentartási segélyt kérnek. A theol. választmánynak B. Pap István által előterjesztett jelentései során kiadatni rendelték Sebestyén Jenő ós Veress Jenő theol. magántanári okleveleit s engedélyt adtak nekik arra, hogy a jövő iskolai évben, heti két órán magántanári előadásokat tarthassanak a theológián. Az irodalmi bizottság rövid jelentésének meghallgatása után dr. Szabó József kerületi vagyonkezelő jelentéseit hallgatta meg és vette tudomásul a gyűlés. Apostol Pál középiskolai előadó a konventi középiskolai rendtartást terjesztette elő, a szakosztálynak azon tett módosításaival együtt. A módosításokhoz a gyűlés hozzájárúlt; a tanároknak az igazgató-tanácsokban való képviseltetésére nézve kimondotta, hogy a tanárképviselők számának legalább is kettőnek kell lennie. Az új rendtartás jun. 15-én lép életbe. A jogakadémiai szakosztálynak dr. Kovács Pál által előterjesztett javaslatára véglegesítette a gyűlés dr. Joó Gyula kecskeméti jogakad. tanárt és kimondotta, hogy a jogakad. szakosztály előadója mindenkor a jogakadémia kerületi képviselője legyen. Végül a tanítóképezdei képesítő vizsgálatokra nézve kibocsátott miniszteri szabályzatot tárgyalták H. Kiss Kálmán előadásában s kimondták, hogy azt, a tavalyi első szabályzaton már megtett változtatásokkal léptetik életbe. Szerdán, május 17-én folytatta és fejezte be tanácskozását a közgyűlés. Délelőtt V^IO órakor nyitotta meg a gyűlést Darányi Ignácz főgondnok, Mády Lajos