Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-08 / 2. szám

ségre hív", szívesen is adunk reá visszhangot. A lelkész­árvák Kálvineuma körül támadt szép összhangot azon­ban ne igyekezzék megrontani se R. Gy., se más, mert bizony-bizony nem jót cselekeszik ! H. I. IRODALOM. Franczia előadások egyházunkról. Claparéde Sán­dor díszes emlékkönyvében az a két franczia előadás is megjelent, melyet az Auditoriumbeli franczia nyelvű magyar estélyen dr. Pruzsinszky Pál a magyar gálya­rabokról (Les pasteurs hongrois aux galéres), dr. Kováts István pedig a magyar ref. egyház múltjáról, jelenéről és jövőjéről (L'Eglise réformée hongroise, son dassé, son état présent, son avenir) tartott. A két előadás külön­külön is megjelent. A kik a különlenyomatokat meg óhajtják szerezni, forduljanak szerkesztőségünkhöz. Magyar tárczák. Az Olcsó Könyvtár egyik leg­újabb füzetében Bérezik Árpád gyűjtött össze tizenöt tárczát. Elmés, élénk fejtegetések, a magyar nyelv érdekében való felszólalások, rajzok a népéletből, novel­lák vegyesen vannak köztük. A kötetet a Franklin-Tár­sulat adta ki; ára 1 korona. A természetfölötti elem Shakespeare színmüvei­ben. Berzeviczy Albert, a ki műtörténeti tanulmányai mellett a Shakespeare-kultusz egyik legfőbb és legnyo­matékosabb ápolója, széles felfogású tanulmányt adott ki, a mely azt vizsgálja, hogy mikép érvényesülnek a természetfölötti, csodás jelenségek Shakespearenél. Az újabb magyar Shakespeare-irodalomnak legkiválóbb ter­mékei közé tartozik e jeles mű, mely a Franklin-Társu­lat kiadásában, az Olcsó Könyvtárban jelent meg. Ara 80 fillér. Arany János magyar irodalomtörténete. Arany János nagykőrösi tanárságának legnevezetesebb irott em­léke jelent meg most először nyomtatásban : az a magyar irodalomtörténeti kompendium, melyet alkalmas tankönyv híján tanítványai számára állított össze s diktálgatott a nagy költő. A rendkívül érdekes munka meglétéről rég tudomása volt az irodalomtörténetíróknak, de kiadásra csak most került, egy része Arany eredeti kéziratából, a többi tanítványainak jegyzeteiből. A munkát dr. Pap Károly debreczeni főiskolai tanár adta ki s terjedelmes bevezetést írt hozzá, melyben rávilágít mindazokra a szempontokra, melyekből Arany irodalomtörténete érde­kességgel bír. A nagyon becses könyv a Franklin-Tár­sulat kiadásában, az Olcsó Könyvtárban jelent meg, s ára 1 kor. 40 f. Árpád vezér, Mátyás király. Csánki Dezső két tör­téneti tanulmánya jelent meg e czím alatt az Olcsó Könyv­tárban. Mind a kettő a nemzetközi társadalmi és politikai élet és a világtörténelmi eszmeáramlatok folyamatában mutatja be hősét s hősének egyéniségét. A két tanul­mány az eddigi történeti kutatás eredményeit magas szempontból nézve tekinti át és foglalja össze, s élettel­jes, hű képét adja történetünk két korszakos alakjának. A füzet a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg; ára 60 fillér. Az „Olajág" új formában. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület kiadásában megjelenő Olajág, az evangéliumi keresztyén nők lapja, a f. évtől kezdve bővített alakban jelenik meg. Eddigelé a lap javarészét a vasárnapi is­kolák számára nagy gonodal készített magyarázó jegy­zetek foglalták le. Ezek most külön melléklet alakjában jelennek meg, az eddigi 16 oldalt pedig tisztán evan­géliumi tartalmú elmélkedések, történetek s a keresz­tyén nők világába tartozó hírek foglalják le. Jelenleg az Olajág az egyedüli, kizárólag nők számára megjelenő evangéliumi lap, azért újabb, bővített alakjában még melegebben ajánljuk a keresztyén nők figyelmébe. A Népművelés mult évi deczember 25-iki (43—44.) számában a vezetőhelven Pinterits Károlynak : Az írás mestersége czímű érdekes közleményét olvassuk. A czikk azt a nagy utat mutatja be szóban és képben, a melyet az írás mestersége a régi kőbevésett szóképírástól a legújabb találmánvú írógépekig megtett. Az író sorait már a legújabb találmány felhasználásával közölte : diktáló­gépbe mondta, arról hallgatta le a gépíró és legépelve azokat, a szedő kezébe kerültek. Birkás Géza czikke a nemzetközi nyelv problémáját fejtegeti. Az utóbbi évtize­dekben nem kevesebb, mint 36 műnyelv keletkezett. Némi népszerűségre csak egy-kettő tudott szert tenni. A nemzetközi nyelv kérdése ma még egyik meglevő formájában sem oldható meg. Géresi Vendel: Nömüve­lés és feminizmus Norvégiában czímen a norvég nőkér­désről elmélkedik, a mult év augusztus havában, Kopen­hágában tartott nemzetközi szocziálista-kongresszus kap­csán. Ispánovits Sándor a stokholmi X. északeurópai iskolakongresszust ismerteti. Ezen a kongresszuson 7000-en vettek részt, kivált Dániából, Finn-, Norvég- ós Svéd­országból. A „Magyar Paedagogia" (a Paedagogiai Társaság havi folyóirata) legutóbbi száma a következő tartalommal jelent meg: dr. Székely György: A figyelem hatásairól. Ez a czikk részlet a szerzőnek : A figvelem pszichológiája cz. nagyobb munkájából. — Kari Lajos: Az új Sor­bonne-i., a franczia köztársaságnak ezt a remek új egye­temét ismertetve, kimutatja, hogyan fejlődött és alakult át a régi Sorbonne, míg a mai vezetőszerephez eljutott. — Nádai Pál: A kézügyesség tanítása az iskolában. Az Oczeá­non új szellemi mozgalom jön át Európába; ez iskoláinkat művészi munkával, kézügyességgel, laboratóriumokkal és iskolakertekkel készül elevenné tenni. — Teveli Mihály: Goethe és Pestalozzi viszonyát tárgyalja. — Dr. Nagy József: Anyanyelvi írásbeli dolgozatok a franczia közép­iskolában. —• Spectator: Dóczi? Jenőnek: Tehetség és iskola cz. könyvét birálja. — Imre Sándor a brassói ág. hitv. ev. Honterus-gimnázium egyik tanárának munkáját ismerteti, melyben az egyes osztályok anyanyelvi dolgo­zatait tárgyalja. EGYHÁZ. Lelkészbeiktatás. Kiss Mihály erdélyi ref. püspöki titkárt, az újonnan önállósított maroscsapói egyházközség lelkészül hívta meg. Beiktatása decz. hó 28-án volt, a melyet különös jelentőségűvé emelt az a kitüntetés, hogy az ifjú papot maga Kenessey Béla püspök iktatta be hivatalába. — Az ókécskei ref. gyülekezet f. hó 8-án iktatja be hivatalába új lelkipásztorát, dr. Hetessy Kálmánt. Fejes István püspök első körlevele. A Sáros­pataki Ref. Lapok f. évi első száma közli Fejes István­nak, a tiszáninneni ref. egyházkerület új püspökének első körlevelét. Az apostoli köszöntés és a megválasz­tatásért mondott köszönet után azokról szól a körlevél, a melyeket a püspök megoldandó feladatokként maga előtt lát és a melyekhez kerülete gyülekezeteinek, lel­készeinek és tanítóinak segítségét kéri. Legelső sorban a gyülekezetek belső megerősítését tartja szükségesnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom