Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-26 / 13. szám
szerezheti meg, azért is el kell hárítani minden akadályt, mely e tekintetben útba áll. így a hazának is szolgálatot teszünk, mely erkölcsi izmosadást nyer; eleget teszünk az ősi szokásoknak és a keresztyén elveknek is." Kiutasított istentagadó. Faure Sebestyén, hirhedt anarkista és istentagadó Genf városát elárasztotta falragaszokkal, melyeken jelezte, hogy tartandó előadásaiban hathatós érvekkel be fogja bizonyítani a népnek, hogy nincs Isten. Faure-t már egyszer kiutasították Svájcz területéről, mert anarkisztikus nézeteket terjesztett a tömegben. A kiutasító rendeletet annak idején erősen támadták a szabadgondolkodók és azt híresztelték, hogy a klerikális erők sugalmazták ezt az intézkedést. Könnyű belátni azt, hogy ehhez nem szükséges a papok közreműködése, elég a józan ész is és a társadalom javának szem előtt tartása. Fráncsiaorszdg. Evangelizáczió Bretagne-ban. Bretagne öt politikai megyére oszlik és lakosságának száma több három milliónál. A nép elég tudatlan még és vallási szempontból nagyon hódol a gyermekes babonának. Nagj veszedelem fenyegeti ezt a tartományt: az alkohol hihetetlen mértékben pusztit. Az angol baptisták, presbiteriánusok, methodisták és franczia református lelkészek már évek óta fáradoznak a nép megmentésén, de azért még ma is nagyon sok a teendő. A XVI. században mintegy 37 virágzó protestáns hitközség volt ebben az országrészben, de a féktelen ellenreformáczió mindent elpusztított. A népnek azonban még öntudatában él a régi világ emléke és a protestáns misszionáriusok igéit mindenütt örömest hallgatja. A szabadgondolkodók újabban minden áron azon vannak, hogy a^ római katholiczizmustól elpártoló tömegeket a maguk részére hódítsák el. Mindezek a súlyos körülmények arra indították most a protestánsokat, hogy evangelizáló szövetséget alakítsanak. A szövetség már meg is alakult: „evangélikus hittérítőszövetség Bretagne számára0 , néven. Elnökül Vaucher-t választották meg, a ki a párisi lutheránus theológiai kar dékánja, titkárul a baptista Vincent párisi lelkészt és ügyvezető igazgatóul a református Bertrandot, a kinek a francziaországi evangelizáczió terén már nagy érdemei vannak. Bertrand párisi lelkész legközelebb Svájczba készül, hogy ott az újonnan szervezett szövetség számára barátokat és anyagi támogatást keressen. A r. katholiczizmus veszteségei. A nép mindinkább elfordul a r. katholiczizmustól, sőt egyáltalában a vallástól is. Buzgó lelkipásztorok egyre panaszkodnak, hogy a gyermekeknek legalább is egy harmadrésze nincs megkeresztelve, a húsvéti gyónást és áldozást a hívek egészen elhanyagolják, az utolsó kenet szentségével nem akarnak élni. De nemcsak a népet veszti el lassanként a római vallás, de a papságot is. Alig jelentkeznek már erre a pályára. A már szolgálatban levő lelkészek lelkébe beférkőzött a modernizmus, mely a dogmák ellen lázong. Sokan megmaradnak állásukban, mert máshol nem találnak megélhetést. Sokan azonban kilépnek, különösen a városokban, a hol előbb nyernek alkalmaztatást a világi életben. Párisban például többen vannak a kilépettek a benmaradottaknál. Houtin Albert lelkész azt állítja, hogy tíz év leforgása alatt Francziaországban 1500 pap hagyta el állását. Ennek oka leginkább a moderniznusban keresendő, mely a szabad kutatást követeli magának. Tudományos alapon tárgyalja az egyház történelmét és hitczikkeit. A papok kezdetben azt hitték, hogy a modernizmus felkarolása mellett is megmaradhatnak az egyházban, mely majd lassanként— engedve az idők követelményeinek — reformálódik. De egymásután jöttek Rómából a kiközösítések, állásból való elüzetések. Ez a visszahatás teljesen megrendítette a jóhiszeműek lelkét és kétségbeesésbe sodorta. IX Pius azt mondotta: „Én vagyok a hagyományX. Pius meg most azt hirdeti: „Én vagyok a tudomány, a történelem, a kritika és az igazságValóban itt volna már az ideje annak, hogy a protenstántizmus bevonulna Francziaországba az ő felfrissítő, megelevenítő erejével. Németország. Az antimodernista eskü. Baden tartomány freiburgi egyetemén az antimodernista eskü kérdése kavarodást idézett elő. Az egyetemen Krieg tanár elhalálozásával megüresedett a dogmatikai tanszék. Az egyetemi tanács — mint a „Badische Landeszeitung" írja — a theológiai kar jelöltjeire nézve felvetette a kérdést: vájjon van-e közöttük olyan, a ki az antimodernista esküt letette. A theológiai kar a tanács ezen kérdésére megtagadta a feletetet, mire viszont a tanács megtagadta a jelöltek lisztájának felterjesztését a közoktatásügyi miniszterhez. A nevezett újság terjedelmes czikkében védelmébe veszi a tanács eljárását, melynek mindenesetre joga van ahhoz, sőt kötelessége arról gondoskodni, hogy ne tanítsanak az egyemen oly tanárok, a kik eskü alatt kötelezték magukat arra, hogy a szabadgondolkodás és kutatás elől elzárkóznak. Ez az egyetem színvonalát lesiilyesztené. Másképen ír persze a róni. katholikus czentrum sajtógorgánuma. Az egész országra kiható nagy sajtómozgalmat indított. Hangsúlyozza, hogy a freiburgi egyetemet r. katholikusok alapították, a r. katholikus hit védelmére. Legnagyobb jogtalanság volna tehát, ha az egyetemet megfosztanák ezen jellegétől és még nagyobb jogtalanság volna az, ha r. katholikus-ellenes irány venné kezébe az uralmat az egyetem aulájában. A czentrum felhívja a bádeni népet, hogy ebben a kényes kérdésben egyenesen a nagyherczeghez forduljon döntésért. Dr. T. 1.
