Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-12 / 11. szám
170 kezéből kicsavarják a fegyvereket. Huszonöt év alatt a szabad egyházak számban nagyon megerősödtek: ma már 400 ezren vannak 698 egyházközségben,. 570 lelkipásztor vezetésével. Az országban a nagy államegyház mellett valósággal vezetőszerepet játszanak a politikában. Kiváló eredményekkel dicsekednek egyházi, társadalmi, közjótékonysági, közművelődési és hittérítői téren. A szabad egyházak felődésének egyik oka az, hogy közöttük mindenben egyetértés uralkodik. Az államegyházban azonban két ellentétes irány szervezkedik egymás ellen, akárcsak Németországban: az orthodox és a liberális. Még néhány évvel ezelőtt a nagyobb városokban mindenütt az orthodoxia győzött. Ma már egymásután hozzák a lapok a két irány összecsapásait, melyekből legtöbbször a szabadelvűek kerülnek ki győztesen. Még Amsterdamban is liberális lelkipásztorokat választanak a hívek maguknak, a hol ezelőtt a másik irány megdönthetetlennek látszott. A mi nem régen Dordtrecht-ben történt, valósággal botrányszámba megy. Itt is szabadelvű lelkipásztort választott a közönség. Az ellentábor minden áron meg akarta semmisítteteni a választást, de nem sikerült. Mikor az új prédikátort be ktatták hivatalába, a szokásos kérdéseket intézte hozzá a beiktató lelkész, melyekre ez a válasz: „Igen, egész lelkemből". A liberális lelkész megadta a választ, de nyomban magyarázatot is fűzött hozzá, a mely a válasz belső értékét nagyon leszállította. A beiktató orthodox férfiú erre abbahagyta a hivatalos ténykedést és felhívta az egyháztanácsot, hogy döntsön, vájjon érvényesnek tartja-e az ilyetén feleletekkel végzett aktust. És az egyháztanács a liberális lelkész érdekében döntött. Megemlítendő még, hogy Hollandiában a szabadelvű papság egy követ fú a szocziáldemokratákkal, a hol ugyanis választásokról esik szó. A szocziálisták igen jól tudják azt, hogy a vallásnak igen nagy hatása van még a népre és ezt mindenáron értékesíteni törekszenek a maguk számára. Még a cselfogástól se riadnak vissza. A vallás híveinek mutogatják magokat és így tévesztik meg a tömeget. Nemrégiben az is megesett, hogy Stiens községében a holland szocziálisták vezére, Troelstra ügyvéd a szószékről tartott beszédet a néphez vallásos szertartások keretében. így nyomul bele a romboló szocziálizmus álszenteskedésével az egyház szentélyeibe. A jobb érzésű és élesebb látású tagjai az államegyháznak már belátták azt, hogy a szabad egyházakkal kell szövetkezniük a közös ellenség letörésére. Ebben a törekvésökben a szabad egyházak hathatós támogatására bizton számíthatnak. Frán csiaorsság. A héber tanszék megszüntetése. A híres Collége de Francé-ban a héber tanszéket különösen Renan tette nevezetessé. Utóda Berger tanár lett, a ki most állásáról leköszönt. Az intézet tanárai indítványára az állam a héber tanszéket eltörölte és ennek a nyelvnek a helyére Középázsia nyelveinek és történetének oktatását hozta be. A „Temps" napilap értesítése szerint ez az intézkedés azért történt, mert az ifjúság már nem érdeklődött a zsidó nyelv iránt, csak a theológia növendékei. Sőt még ezeknek se nagyon ajánlják elöljáróik a héber alaposabb ismeretét, mert attól tartanak, hogy a bibliai alapszöveg értelmezésénél veszély fenyegethetné hitbeli meggyőződésüket. Belgium. Uj szekta. A belga képviselőházhoz 160 ezer aláírással ellátott kérvény érkezett. A főkép munkásosztályból való aláírások azt kérik a törvényhozástól, hogy ismerje el vallásfelekezetnek azt a vallást, melyet bizonyos Antal nevű férfiú alapított, a kit „Gyógyító" és „Nemeslelkü" melléknevekkel dicsőítenek követői. Az új szekta tagjai az államtól semmiféle anyagi támogatást se akarnak, mert papjaik ingyen teljesítik vállalt kötelességeikeit. Főkép azt kérelmezik, hogy engedtessék meg nekik templomok építése. A férfitagok hosszú, fekete köntöst viselnek, melyet lévita-köntösnek neveznek, a nők pedig olyan fejdíszt hordanak, mint az angol betegápolónők. Antal, a nagy „gyógyító", a „nemeslelkü", körülbelül 20 évvel ezelőtt kezdette meg apostoli működését Belgiumban. Egyszerű bányamunkás, alig tud írni és olvasni, de nagyon híres mély vallássoságáról és tiszta, erényes életéről. A külsejére nézve nagyon hasonlít Tolsztoj-hoz. Prédikácziói egyszerűek, leginkább isten- és emberszeretetről szólanak. Sok jót tesz a szegény néppel, különösen pedig a betegekre van rendkívüli hatással, úgy, hogy orvosoktól elismert csodagyógyításokkal dicsekedhetik. Lapot is indított követői számára: „A lelkiismeret dicsfénye" czímen. A„ Chrétien belge" azt írja, hogy Antal tanításának tulajdonképen a keresztyénség az alapja, de van benne pantheizmus, spiritizmus, theozofia, scientizmus, sőt még vegetarianizmus is. Valóságos misztikus egyveleg. Követői olyan fanatikus ragaszkodásssl vannak Antal iránt, hogy őt egyenesen az Üdvözítőjüknek, Istenüknek hirdetik. Németország. Az egyházi szabadelvüség. A düsseldorfi egyházi választások alkalmával a szabadelvű választó-bizottság ezen a czímen röpiratot bocsátott ki: „ Orthodoxia és az egyházi liberalizmus1 1 . Egyik oldalon arról beszél az irat, hogy mit tanítanak az orthodoxok, a másik oldalon, hogy mit tanítanak a szabadelvűek. Ez utóbbiak a többek között ezeket állítják: 1. A hitvallások kötelező erejét az evangéliumokból nem lehet kimagyarázni. Az evangélikus egyháznak nem szabad a mult hagyományaiból kényszerrendszert alkotni, hanem legyen a vallásszabadság hirdetője. 2. Még az apostoli hitvallásban is vannak olyan dolgok, a melyeket ma már nem fogadunk el, pl. a testnek feltámadását. 3. Nem szabad a bibliából papirospápát csinálnunk. 4. A szentírásba való elmélyedés arra a meggyőződésre vezeti a gondolkozó főket, hogy az orthodoxia tanítása nem egyezik meg Jézus eredeti
