Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz„ a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Az akarat vallása. Peabody G. Ferencz—V. J. — Vezérczikk : Nöképzés a református egyházban. Sebestyén Jenő. — Tárcza: Az angol biblia háromszázados évfordulója. V. S. —Belföld : Egyházunk ügyei, bajai. Morvay Ferencz. — Misszióügy: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség II. téli konferencziája. Ifj, Benkő István. — Külföld: Svájcz és Németország. Dr T. I. — Régiség: Az 1796—1797. évek vallásügyi történetéhez. Molnár János. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Az akarat vallása. „Ha valaki cselekedni akarja az () akaratát, megismerheti e tudományról, vájjon Istentől van-e vagy én magamtól szólok?" Ján. 7.1 7 . A tudósok sokat vitatkoztak a vallás lélektanáról. Összehasonlították egymással az észt, az érzelmeket és az akaratot, mint a vallásos élet elemeit. Mit teszünk mi minden előtt a vallásban ? Gondolkozunk, érzünk vagy cselekszünk? Némely tudósok az állították, hogy a vallás lényege a gondolkodásban van. A helyes gondolkodás az üdvözítő hit alapja. Az igazság teszi szabaddá az embert. Ki keresztyén ? A ki vallja az Istenről, Krisztusról, egyházról és keresztyén hitről szóló igaz tant. Más tudósok az érzelmeket tekintették a vallásos élet alapelemeinek. Azt mondják, hogy a tlieológia összes tanai mögött ott van maga a vallásos érzés és a függésnek ez az érzése fölöslegessé tesz minden bizonyítást. Ki keresztyén? A kit mélyen áthat a vallásos érzelem. „A lélek megvizsgál minden dolgot, még az Isten mélységeit is." Nos kétségtelenül sokat lehetne mondani mind az észelvűség (raczionálizmus), mind a szívelvűség (miszticzizmus) javára. Határozott theológia és mély érzelem lényeges alkotórészei a tökéletes vallásos életnek. Azonban, ha Jézus tanítását megnézzük, azt látjuk, hogy 0 rendkívül hangsúlyozza a tudat harmadik elemét, az akaratot. „Az az én eledelem, úgymond, hogy cselekedjem Annak akaratát, a ki elküldött engem." „A ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fitestvérem és nőtestvérem..." És még erősebben a negyedik evangéliumból való eme versben : „Ha valaki cselekedni akarja az Ő akaratát, megismerheti e tudományt..." Bármily fontos az egészséges hitvallás és a meleg érzés, a keresztyén életet az evangéliumok szerint az akarat iránya, a vágyak kormányzása, az engedelmesség megszokása, az elhatározóképesség határozza meg. Ha a modern lélektankutató azt mondja, hogy „az ember akarati tevékenysége uralkodik az ő gondolkodási és érzelmi tevékenységén", azzal tényleg csak aina nagyjelentőségű szavakat ismétli: „Ha valaki cselekedni akarja az Ö akaratát, megismerheti e tudományt" . A vallásos életnek ez az oldala ad bátorságot és reménységet sok tökéletlenségeinknek tapasztalása közben. Nem vagy teljesen bizonyos hitvallásodban ? Az kár. Nem keltenek visszhangot benned az ébresztő szónoknak vagy a költőnek érzelmei? Az veszteség. Azonban mindezek fölött az az alapkérdés, milyen fegyelmezett akaratod van? Erősek-e szándékaid? Kész vagy-e akaratod végrehajtására? Ha igen, akkor, ha fél hittel is, ha fél akkora kegyes lelkesedéssel is, de Jézus Krisztus akaratának nyomán jársz. És ha az 0 akaratát cselekedni akarod, majd egy napon megismered a tudományt, az ő tanítását is. Robertson Frigyes azt mondja, hogy „a vallási megismerés szerve — az engedelmesség". Fődolog az akarat fegyelmezettsége; azután jön az igazság, mely ezen az erkölcsi elhatározáson kívül esik. Gondolataink lélekzete elfogyhat a fölfelé törekvés közben, érzelmeink árja leapadhat, de akaratunk szakadatlanul tovább megy az élet magaslatai felé vagy megállás nélkül halad át az élet tapasztalatain, mint a folyó a tenger felé. A keresztyén hitnek legmélyebb modern meghatározása Tennyson eme vallomása: Akaratunk mienk, nem tudjuk bár, hogyan, Mienk pedig azért, hogy Néked adjuk azt. Peabody G. Ferencz. Angolból ford. V. J.
