Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

szel nálunk járt szerkesztő, dr. Mathews, a Szövetségfőtitkára írta legutóbbi magyarországi útjáról („Hungary revisited"). Igen rokonszenvesen emlékezik meg az előző látogatása óta történt változásokról. A másikat dr. Kováts István írta „Letter from Hungary" (Levél Magyarországból) czímen. Őszi ittléte alkalmával a szerkesztő fölkérte, hogy az egyházunkban történtekről lehetőleg minden számba küldjön tudósítást. Ebben az elsőben részletesebben beszámol az 0. R. L. E. őszi kongresszusáról, a Kálvineumról; majd megemlíti a kerületek egyértelmű tiltakozását a Borromeus-encziklika ellen, különösen gróf Tisza István beszédét, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetségének megalakulását, a Laky-féle nagy hagyatékot. Ezek a czikkek a világ minden részében lakó reformátusok kezébe eljutnak, a kik eddig bizony alig hallottak rólunk valamit, Előfizetési felhívások. Madarász Imre karczagi ref. lelkész „Templomi imádságok" ez. munkájára hirdet előfizetést. A munka ára díszes kötésben 4 korona. Ezt a díjat f. é. márczius hó l-ig Karczagra kéri beküldeni a szerző. — Sarudy György pápai ref. főgimn. tanár „Demokratikus közoktatás" cz. művére hirdet előfizetést, a melyben közoktatásunk mai állapota s bajai felett akar szemlét tartani. A mű 5 ívnyi terjedelemben jelenik meg s ára 1 korona. Az előfizetési díjak a szerzőhöz, Pápára (ref. főgimnázium) küldendők. — Lukácsy Imre laskói (Baranya m.) ref. lelkész egyházi beszédeit készül kiadni. A kötet 24 ünnepi, alkalmi és közönséges beszédet foglal magában, 11—12 ív terjedelemben. Megjelenése áprilisra van tervezve. Ára fűzve 3 K, kötve 3 K 80 fillér. Az előfizetések február végéig szerzőhöz küldendők. A ref. paróchiális könyvtár múlt évi könyvilletménye, Kálvin Institutiójának befejező kötete, márczius hó vége felé lesz csak szétkiildhető. A pár hónapi késedelem oka, mint értesülünk, az, hogy a munkához csatolt indexek elkészítése csak a szöveg teljes kinyomatása után volt munkába vehető. A kötet teljes 60 ív, melyből maguk az indexek 11 ívet töltenek be. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A gönczi ref. gyülekezet Sárközy Lajost, — a hernádvécsei ev. gyülekezet Vallentinyi Aladár bányakernleti püspöki titkárt, — a kisbabóthi evang. gyülekezet Ihász László segéd lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. A nyírlövői ref. gyülekezet új lelkipásztorát: Bertalan Imrét f. hó 5-én iktatták be hivatalába. Az egyházkerületi aljegyzőválasztás, a melyet most ejtett meg a dunamelléki ref. egyházkerület a Lévay Lajos lemondásával megüresiilt lelkészi aljegyzőségre, nem vezetett végleges eredményre. A f. hó 9-én felbontott s érvényesnek vett 318 szavazatból a legtöbb (94) szavazatot Simon Ferencz jászberényi és Urházy Lajos lovasberényi lelkész kapta (50). A többi szavazat vagy 35 ember között oszladozott szét, jeléül annak, hogy a választás irányítása nem igen volt egyöntetű. A szavazatbontó-bizottság a szűkebbkörű szavazást márcz. 31-diki határidővel tűzte ki a két legtöbb szavazatot nyert jelölt felett. A protestánsok sérelmei és Zichy János gróf. Sztehló Kornél, az „Evangélikus Lap" társszerkesztője felkereste Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy nyilatkozzék azokban a főbb egyházpolitikai kérdésekbeu, a melyeknek legközelebbi megoldását már oly égetően várják a protestánsok. Egyszersmind megkérte arra is, hogy nyilatkozatát az „Evangélikus Lap"-ban közzétehesse. A miniszter igen szívesen fogadta Sztehlót; de, tekintettel az ügy fontosságára, arra kérte, hogy kérdéseit írásba foglalva adja át, a melyre ő majd szintén írásban fog válaszolni. Sztehló nyolcz kérdést intézett a miniszterhez, a melyek a következők: Az 1848-ik évi XX-ik törvényczikk végrehajtása tárgyában meg fogja-e a miniszter hallgatni a két protestáns egyház közös bizottságának véleményét s hajlandó-e a kormány ez idő szerint az ügygyei foglalkozni? Régi gyakorlati és dologi teher czímén az 1791-ik évi XXVI-ik törvényczikk ellenére a r. katholikus lelkészek még most is követelnek a protestáns hívektől stólát és párbért és ilyen pörökben a közigazgatási hatóságok és biróságok mindig a r. katholikusok javára ítélnek. Hajlandó-e a miniszter ezt az anomáliát megszüntetni? A protestáns vagy egyáltalában nem r. katholikus földbirtokosok dologi teher czímén kötelesek oly kegyurasági terheket viselni, melyek a római vagy görög-katholikus egyház czéljaira szolgálnak; nem találná-e a miniszter időszerűnek, ha az egyházi építkezési terhek tekintetében az 1715-ik évi LXXI. törvényczikk alkalmaztatnék, a mely szerint ezek a terhek elsősorban az egyházi javadalmak jövedelmeiből és ha ezekből nem telik, a római és görögkatholikus hívek által fedezendők? Szándékozik-e a miniszter az 1907-ik évi törvényczikket revizió alá venni, mert az az egyházak autonómiáját korlátozza, sőt a törvényczik 35-ik paragrafusa a vallásegyenlőség elve ellen is vét? Igaz-e a protestánsoknak az a panasza, hogy az előző kormány az állami tanárok és tanítók kinevezésénél a protestáns vallásúakat feltűnően mellőzte és intézkedett-e a miniszter aziránt, hogy a jövőben részrehaj -tatlanul történjenek a kinevezések ? — Ezekre a mindenképen aktuális kérdésekre a miniszter a következőképen válaszolt: ,,Az 1848:XX. törvényczikk végrehajtása tárgyában készült törvényjavaslat tervezetét ismerem; a javaslat az azóta változott viszonyoknak megfelelően átdolgozandó akkor is, ha az vétetik további tárgyalás alapjául. A kérdéssel foglalkozni fogok, de aktuálissá csak akkor válhatik a törvényjavaslat ügye, ha a parlamenti viszonyok egy ily irányú javaslat akadálytalan tárgyalását biztosítják. Még a jövő év folyamán ki fogom kérni a bizottság véleményét, mert az 1910. évi április havában hozzám érkezett beadvány válasz nélkül maradása nem azt jelenti, hogy nejn akarok foglalkozni az ügygyei. — Arról, hogy a protestánsok r. katholikus lelkészeknek stólát fizetnek, nincs tudomásom. A mennyiben ilyen konkrét esetek merültek volna fel, kérem azoknak haladéktalan előterjesztését, megvizsgálás és esetleges orvoslás czéljából. A dologi teher czímén protestánsokon követelt párbért illetőleg megjegyzem, hogy máris van intézkedés téve, hogy ily czímen protestánsokkal szemben követelések ne támasztassanak. Ha ennek ellenére volnának konkrét panaszok, kérem azok közlését. Arról van tudomásom, hogy oly esetekben, a mikor a politikai község rég időtől fogva a szerződés alapján r. katholikus egyházi járandóságot magára vállalt, a váltságösszeg egyéb községi terhek módjára a község összes lakosaira arányosan kivettetik és az ilynemű kivetéseket a hatóságok megítélik. Újabban a hasonló átvállalások mindenkor azon kifejezett megszorítással hagyatnak jóvá, hogy a kivetés csakis a község római katholikus vallású tagjaira történhetik. A földbirtokon nyugvó kegyúri vagy egyéb szerződésben gyökerező egyházi terhek megszüntetésére az mutatkozik igazságos megoldásnak, hogy az ilynemű kór-