Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

dések a birtok vétele alkalmával tisztáztassanak a teher megváltása által. Ujabb parczellázásoknál ezen szempont figyelembe is vétetik s ily módon az ingatlant tehermente­sítik. A jövő rendezést úgy vélem helyesen eszközlen­dőnek, hogy a dologi terhek előleges rendezése köte­lező legyen. Az ily irányú törvényhozási intézkedésre a kellő alkalmat keresni fogom. Megjegyzem azonban, hogy az esetleg hozandó törvénynek nem lehet vissza­ható ereje, s a bíróságok az állandó gyakorlat és a he­lyes jogelvek alapján a régebbi dologi kegyuraságnak érvényt fognának szerezni. — Az egyház építkezési kötel­mét illetőleg az 1715. évi LXXI. törvényczikkre hivat­kozás nem történhetik, miután annak első §-a a püspö­kök saját egyházaira vonatkozó kötelmeit, s uradalmi épülete fentartására vonatkozó kötelmét illeti, a minek a javadalmasok a minisztérium ellenőrzése mellett eleget is tesznek; a második §-ban foglaltaknak pedig a r. katho­likus kongruatörvény meghozatalával tettek eleget. — Az 1907-ik évi 27-dik tör vény czikkét és annak 35 ik §-át nem szabad felekezeti szempontból tekinteni, hanem a nemzetiségekre figyelemmel, országos nemzeti szempont­ból kell megítélni. — Hogy a múltban a tanügyi személy­zet kinevezésénél a protestánsok szándékosan mellőzte­tek volna, arról tudomásom nincs. Tudtommal és hozzá­járulásommal ilyen szándékos és oknélküli mellőzés nem történhetik." Kitüntetett lelkész. Arany Gusztáv pacséri ref. lelkészt, a hitelszövetkezeti ügy körül szerzett érdemeiért a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tün­tette ki. A felsöszabolcsi ref. egyházmegye köréből. Az egyházmegye az egyik üresedésbe került lelkészi tanács­birói tisztre Ormós István eperjeskei lelkészt választotta meg. — Az egyházmegye tavaszi rendes közgyűlését április 4—5. napjain Kisvárdán fogják megtartani. Vallásos estélyek. Ungváron január 22-én tartot­ták a második vallásos estélyt. A gazdag és szép pro­gramra, melyben bibliamagyarázat, zene- és énekszámok váltakoztak, mély hatást gyakorolt az egybegyűltek lel­kére. Az ungvári estélyek szép példái annak, hogy mi­ként lehet reformátusoknak és lutheránusoknak közös nagy czélokért szeretetben együtt munkálkodni. — Debreczenben Uray Sándor lelkész kezdett szép munkát egy régebben nagyon elhanyagolt területen, a vaggon­gyári munkások „Kolonia" nevű telepén. Az a nagy­mérvű érdeklődés, mely ezen estélyekre mindig meg­tölti az egyik állami iskola nagy termét, csak arról a hosszú, nagy szomjúságról tesz tanúbizonyságot, mely ezt a szép munkát megelőzte. Keresztyén cselekedet. Kómától sok minden el­választ bennünket, de ez nem akadály annak elismeré­sét, hogy fiainak keresztyén szellemű cselekedeteiről tisztelettel meg ne emlékezzünk. Ide tartozik a csepeli plébános esete is. A székesfehérvári róm. kath. egyház­megyéhez tartozó Csepel község plébániájának ingatla­nait nemrégiben parczellázták. Ezzel a csepeli plébániai beneficzium, a mely addig a legszerényebbek közé tar­tozott, egy csapásra a legjobbak közé emelkedett. Zettner Sebő, a jelenlegi plébános, átérezvéri azt a hivatást, a mely megváltozott anyagi helyzete folytán reá vára­kozik, névnapjára összegyűlt paptársai előtt azt a tisz­teletreméltó kijelentést tette, hogy jövedelméből évenként 1000 koronát ad az egyházmegye szegény plébánosainak felsegítésére. A z ily cselekedet valóban önmagában hordja dicséretét — és megszégyeníti a nagy javadalmasokat, a kik millióikból csak évi 700,000 koronát tudnak szegény papjaik kongruájára fordítani. ISKOLA. Magántanári próbaelőadás. Veress Jenő theol. magántanár f. hó 8-án tartotta meg próbaelőadását a vizsgáló-bizottság, a theol. ifjúság és más érdeklődők jelenlétében. Előadásában „a mai keresztyén hittan mód­szer "-ével foglalkozott s ennek keretében különösen a vallástörténeti és valláslélektani módszereket tárgyalta. Jubiláló tanító. Gilrtner Rezső, a budai ev. egy­ház egyik tanítója, a napokban ünnepelte 25-ik évfor­dulóját annak, hogy az egyház leányiskolájában műkö­dik. A budai ev. templom telve volt ez alkalommal a jubiláns barátaival és tisztelőivel. Nevére 800 koronás alapítványt tettek a leányiskolában; az egyház 500 kor. ünnepi ajándékkal lepte meg, a bányai egyházkerület püspöke pedig 200 korona ösztöndíjat adott számára, mely két összeget az ünnepelt iskolai czélokra egyházá­nak ajánlott fel. Kitüntetett tanító. Sebestyén József dunaalmási nyugalmazott ref. tanítónak, sok évi buzgó és sikeres működése által szerzett érdemei jutalmául a király a koronás eziist érdemkeresztet adományozta. Egyházmegyei tanítóképviselök. Az alsóbaranya­bács-szlavóniai ref. egyházmegyében legközelebb ejtet­ték meg az egyházmegyei tanítóképviselők megválasz­tását. A választás ismét azokra esett, a kik az előző cziklusban is képviselték a tanítóságot. Újból megválasz­tattak, a baranyai részből: Zsilli Károly várdaróczi, a bácskai részből: Hajclu Zsigmond pacséri, s a szlavóniai részből : Dávid Lajos szentlászlói tanító. Az egyetemi tanszékek betöltése. Ez alatt a czím alatt hosszabb czikkben teszi szóvá a Pesti Hirlap f. hó 7 diki száma a budapesti és a kolozsvári egyetemeknél történt legújabb tanári kinevezéseket. Nem épen tartja megegyezőnek gr. Zichy János miniszter ideális libera­lizmusával, hogy a budapesti és a kolozsvári egyetemhez, a tanári karok javaslatának mellőzésével, a harmadik helyen és pedig csak bizonyos befolyásos körök nyo­mása alatt kandidált róm. kath. paptanárokat neveztetett ki. Az első és a második helyen kandidáltak mellő­zése annál inkább feltűnő, mivel azok protestáns embe­rek voltak. — De hát ezekre a panaszkodásokra a mi­niszter azt feleli, hogy a protestáns tanárok mellő­zéséről ő nem tud, s tudtával és hozzájárulásával ilyen szándékos mellőzés nem történhetik! Uti figura docet! EGYESÜLET. A Lorátffy Zsuzsánna-Egylet rendes hétfői varró­órái keretében (Lónyay-u. 4c.) február 13., 20., 27-én öt órakor sorozatos előadásokat rendez, melyeken „Négy legfontosabb kérdésről a protestáns nők hitéletében" czíminel, rövid bibliamagyarázat keretében előadást tart Orth Ambrusné vál. tag. A „Törökszentmiklósi Református Szeretetegy­let" 1910. évi, 17-ik munkaévéről most adta ki „Jelen­tésiét. Ez a néhány sornyi írás gazdag keresztyén életről és munkásságról számol be. Különösen nagy örömmel olvastuk azokat a részleteket, melyek arról szólanak, hogy az egyesület tagjai, keresztyén lapok s nyomtatványok terjesztése, szegény gyermekek felruhá­zása, egymás hitét erősítő összejövetelek tartása s egyéb jótékonyság gyakorlása mellett meglátogatták a bete­geket, haldoklókat, a temetkező és gyászoló családokat. Vigasztalták, erősítették imádságaikkal és könyörgéseik­kel a sebzett szíveket s a csüggedt lelkeket. Megjelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom