Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-27 / 48. szám

más protestáns vállalkozások támogatására, — ha nemcsak sablonszerű statisztikai adatokat gyűjtenének, de kiterjesztenék figyelmüket arra is, hogy lelkészek, tanárok, tanítók, világi elöljárók mily mértékben vesznek részt a protestantizmus érdekeinek egyesületi, irodalmi, egyháztársadalmi szolgálatában, — akkor bizonyára megváltoznék a Prot. Irodalmi társaság és az egész magyar protestantizmus helyzetének képe is. Mert bár sokat panaszkodunk az anyagi szegénység miatt és tényleg nem is duskálkodhatunk a jólétben, de az igazat megvallva, nem a szegénység a legfőbb oka intézményeink vegetálásának vagy épen elbukásának, hanem a vezetés és a buzgóság hiánya! Panaszos szavainkat azzal végezzük tehát: Videant consules! * * * A közgyűlést, a melyet választmányi ülés előzött meg, dr. Antal Gábor püspök imádsága és elnöki szavai nyitották meg. Részvéttel emlékezett meg az elnök a Zsilinszky Mihály világi elnököt ért balesetről, a Társaság halottairól, s indítványára a gyűlés ez elhunytak emlékezetét s Zsilinszky Mihály iránt való részvétét jegyzőkönyvében örökítette meg. Szöts Farkas a Társaság 1909. évi életéről és működéséről számolt be. Jelentései általában szomorú tudomásul szolgáltak, különösen azok, a melyek a létszám stagnálására, a nagy hátralékokra és a kiadványok forgalmának csökkenésére és a vidéki fiókok tétlenségére vonatkoztak. A jelentés, illetve a választmány javaslatai alapján intézkedett a gyűlés a tagdijak pontosabb beszedése és a Társaság szellemi és anyagi megerősítése iránt. Az utóbbira nézve elhatározta, hogy az egyházi vezető körök támogatásának kérése mellett akcziót indít új tagok szerzésére, vidéki fiókok alakítására, a kiadványok terjesztésére, s hogy ennek leghathatósabb eszköze gyanánt alkalmazásba veszi a vidéki nagyobb helyeken a felolvasó-estéket. Helybenhagyta a gyűlés az 1909. évi számadásokat és az 1911. évi költségvetést. A számadás szerint 1909-ben a főpénztárnál 19,151 K 27 fill. volt a bevétel, a kiadás pedig 13,221 K 04 fill. Maradvány volt a monográfia és az egyháztört, adattár költségeire 5,929 K 23 fill. A Károli-alapnál bevétel volt 5143 K 25 fill., kiadás 5054 K 38 fill., maradvány 88 K 87 fill. A Bibliai lexikon alapja 154 K 94 fill., a Szász Domokosalap 1890 K71 fill., a Hegyi Mihályné-alap 246 K 44f, a Kálvin-alap 3 K 01 f. A Társaság összes vagyona 1909. decz. 31-én 138,560 K 84 fillérre rúgott. Az'1911. évben bevételül és kiadásul egyaránt 16,696 K 69 fill. irányoztatott elő. Elismeréssel adózott a gyűlés a pozsonyi fiók-körnek az általa kifejtett buzgó működéséért, a mely nemcsak a protestáns esték rendezésében, hanem a Társaság kiadványainak sikeres terjesztésében is megnyilatkozik. Végül megválasztották az elhunytak és a szabályzat szerint kilépettek helyére a választmányi tagokat. A kilépettek újból megválasztattak ; az elhunytak helyébe pedig Dókus Ernő tiszáninneni ref. főgondnok, dr. Szelényi Ödön evang., B. Pap István ref. theol. és S. Szabó József ref. főgimn. tanár léptek. A közgyűlést dr. Antal Gábor buzdító szavai és imádsága rekesztették be. * * * A közgyűlést este 6 órakor a felolvasó ülés követte. Dr. Antal Gábor megnyitó szavai után dr. Beöthy Zsolt egyet, tanár tartott előadást „Magyar kultura" czímen. Reámutatott arra a szoros viszonyra, a melyben a magyar kultura és a nemzeti érzés egymással állanak, a mióta önálló magyar kulturáról beszélni lehet. Az önálló magyar kulturát a protestantizmus indította meg, s ez kezdettől fogva, a papok, a tanítók, a politikusok és a prot. fejedelmek működésében a legszorosabban összeforrt a nemzeti érzéssel. Ez a kultura jótékonyan érvényesítette hatását a róm. kath.-ok között is és a szétszakadozott állami egység helyébe megteremtette a nyelvben és a kultúrában a nemzeti egységet. Ez a nemzeti kulturális egység volt megmentője a legsúlyosabb időkben az állami függetlenségnek és regenerálója s a modern haladás útjára elvezérlője az egész nemzeti életnek. — Ezekről a nagy történeti igazságokról ne feledkezzünk el, — ne különösen mi, protestánsok. Legyünk vezetői a kulturának továbbra is, de párosítsuk azt mingenkor a nemzeti érzéssel. S a mikor a felől gondolkoznak az illetékesek, hogy hol teremtsenek új egyetem által a kulturának új fókuszt, ne felejtsék el, hogy az a hely csak az lehet, a hol a kultura és a magyarság már évek óta összeforrt. „Nem szükséges bővebben fejtegetnem — mondá, — hogy e véleményemmel Debreczen mellett foglalok állást!" Dr. Vargha Gyula min. tanácsos, az orsz. statisztikai hivatal igazgatója, „Czeglédi István" cz. hosszabb elbeszélő költeményéből olvasott fel egy részt, a mely a szép előadásban megrázta és meghatotta a hallgatóságot. A társaság titkára igen jól tenné, ha a remek költeményt megszerezné a Koszorú számára, hogy ezrek és ezrek olvashassák és meríthessenek belőle hazaszeretetet és hithűséget! Dr. Szabó Aladár budapesti ref. lelkész „Életerős prot. keresztyén irodalom" czím alatt olvasott fel. Rámutatott a külföldi prot. hitrokonoknak e téren kifejtett nagy tevékenységére, áldozatkészségére és a prot. ker. irodalom gazdagságára, — s ezzel szemben a mi elmaradottságunkra, a mely egészen odáig megy, hogy még az Isten igéjét sem átalljuk külföldiek áldozatkészségéből elfogadni. Majd felmutatta azokat az elveket és módokat, a melyek mellett mi, magyar protestánsok is megteremthetnénk a magunk keresztyén irodalmát. A belső tartalmában gazdag és nagyobb közönségre érdemes felolvasó estét dr. Antal Gábornak a felolvasókhoz és a közönséghez intézett köszönő és buzdító szavai zárták be. Adja Isten, hogy a jövő esztendőben már valamelyik vidéki nagyobb városban tarthassa meg a Társaság közgyűlését, olyan érdeklődés mellett, a mely méltó mind a Társasághoz, mind a magyar protestantizmushoz. S adja Isten, hogy kedvező jeleket látván és kedvező jelentéseket hallván, a mi referádánk is örvendezőbb lehessen. Referens. A római katholiczizmus társadalmi szervezettsége. — Visszatekintések a róm. kath. nagygyűlésre. — A f. hó 13—j 5. napjain fővárosunkban tartott X. róm. kath. nagygyűlés talán egyetlen tényre sem vetett akkora fényt, mint a magyar róm. katholiczizmus nagyarányú társadalmi szervezettségére. A gyűlés szakosztályai s az azokban tárgyalt kérdések sokasága már külső méreteivel is felhívja figyelmünket. A gyűlésen résztvett számos egyesület s