Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-27 / 48. szám

az azokban folyó sokféle munka első tekintetre szemünkbe tűnik. Soroljuk fel csak nagyjában a résztvevő egyesületeket. Kath. Népszövetség, Magyar Keresztény Munkásnők Országos Szövetsége, Szent Imre-Kör, Máriakongregácziók, Orsz. Központi Kath. Legényegylet, Kath. Legényegyesületek Orsz. Szövetsége, Alkoholellenes Szövetség, Orsz. Kath. Női Patronage-Egyesület, Katholikus Patronage-Egyesület, Orsz. Kath. Magyar Iskola-Egyesület, Orsz. Magyar Czeczilia-Egyesület, Kath. Középiskolai Tanár-Egyesület, Szent László-Társulat, Szent István-Társulat, Pázmány-Egyesület, Aquinói Szent Tamás-Társulat, Magyar Keresztény Iskolatestvéreket Képező és Segélyző-Egyesület, Páduai Szent Antalról nevezett Zuglói Kápolna-Egyesület, Kath. Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete, Szent Erzsébet-Egyesületek, Kath. Sajtó-Egyesület, Régiszi Szent Ferencz János Egyesület, Szent Alajos-Társulat, Keresztény Tisztviselőnők és Női Kereskedelmi Alkalmazottak Orsz. Szövetsége stb. A nagygyűlésnek illetőleg a Kath. Egyesületek Országos Szövetségének három szakosztálya van: 1. a hitbuzgalmi és karitatív, 2. a közművelődési és 3. a szocziális szakosztály. Minden szakosztályban sokágú munkásság foly. A hitbuzgalmi szakosztály a következő ügyeket tárgyalta: a vadházasságok törvényesítése és a szegény jegyesek kiházasitása körül munkálkodó Régiszi Szent Ferencz-János-Egyesület, a Szent Alajos-Társulat szentségi ifjúsági egyesület, a lelenczek védelme, a népmissziók , a cselédképzés, cselédotthon és cselédegyesületek, a szalézi munkatársak egyesülete, a vasúti missziók, a lelki élet emelése a nép körében s a róm. kath. autonómiának és az egyház belső életének összefüggése. A közművelődési szakosztályban a következő kérdésekről tanácskoztak: modern nevelési elvek, népies munkák gyűjteményes kiadása, elfogulatlan és tudományos színvonalon álló magyar történelem, középiskolai internátusok, diákgondozás, modern r. katholikus írói szellem,, a sajtó terén való feladatok, a sajtó vasárnapok kiterjesztése, a helyes gyermeknevelés, ifjúsági egyesületek szervezése, a békeeszme terjesztése, a r. kath. szervezetek munkája, a szocziális nevelés városban és falun, a magyar r. kath. tanítóképzők a r. kath. társadalom megerősítésének szolgálatában, kötelező hitoktatás a népiskolákban, a mindennapi élet irodalma. A szocziális szakosztály a következő ügyekkel foglalkozott : a női becsület védelme, a nagyobb birtoktestek bérbeadási módja, a párbér országos megváltása, a gyakorlati szocziálizmus kathedrája felsőbb iskolákban, a kath. népszövetség fejlesztése, a keresztyén munkás -szervezetek létesítése, keresztyén női munkásegyesületek szervezése, patronage-ok alapítása, a szocziális missziói társulat, munkáskérdés, védekezés a szabadkőművesség és a szabadgondolkozók ellen, az inasoktatás és inasügy, a munkaidő szabályozása, keresztyén hitelszövetkezeti középpont létesítése, a kath. tisztviselőnők és női kereskedelmi alkalmazottak egyesületei, a művelt kath. nők kulturális tájékoztatása, az alkoholellenes mozgalom. Pusztán a felsorolt kérdések, ügyek és egyesületek száma is felhívja figyelmünket a társadalmi szervezettség arányaira és sokszerűségére. A hitélet, jótékonyság, közművelődés és társadalmi reform kérdéseire, azoknak elméleti és gyakorlati vonatkozásaira egyaránt kiterjed a vezetőség figyelme és a szervezettség köre. Es ha a külső czímek és a belső élet között levő különbségeket élesen szemügyre akarjuk venni, akkor is el kell ismerni a figyelemnek és a szervezésnek kiterjedt voltát és jelentékeny eredményét. A világtörténelem a római katho-Iiczizmusnak páratlan szervezkedési erejéről tesz tanúbizonyságot. Macaulay azt mondja, hogy a pápaság a legtökéletesebb politikai szervezetek egyike. Úgy látszik, hogy a kort megértő és ahhoz alkalmazkodó róm. kath. szervezkedési erő a XX. században sem fogyatkozott meg, sőt mintha modern formában növekedőben volna. A nyilvános gyűléseken a szocziáldemokráczia ellen való küzdelemről, a királyhoz ós a pápához való hűség együttes megmutatásáról, a vándor munkásmissziókról, a r. katholiczizmusnak a közéletben való érvényesítéséről, a r. kath. autonómiáról, a hitetlen világnak a Krisztushoz, illetőleg a r. kath. egyházhoz való visszavezetéséről, a szekularizáezióról, a sajtóról és r. kath. politikai pártalakításáról folyt a szó. Az élet egész vonalán való érvényesülés és hódító előlialadás ügye foglalkoztatta a szónokokat és a hallgatókat egyaránt. Mi ismerjük a római katholiczizmus antimodernizmusát, protestáns-ellenességét, király- és pápahűségi kétlakiságát és ártalmas maradiságát. De lehetetlen meg nem látni modernségét, nagyarányú szervezettségét, sajátos fejlődését és hódító előnyomulását is. A modern világ eszközeinek kihasználásával küzd az ellen. Es ebben a küzdelemben mozgékonynak, életrevalónak bizonyul. Ebből az életrevalóságából magyarázható jelenkori átmeneti föllendülése is. Mi rámutatunk a magyar róm. katholiczizmusnak erre a nagyarányú szervezkedésére és annak letagadhatatlan eredményeire a magyar protestáns keresztyénség előtt. Egyszersmind felhívjuk a magyar protestáns keresztyénség figyelmét az egyöntetű, egyetemes társadalmi szervezkedésre, annak előbbvitelére, teljessé és hódításra képessé tételére! T. E. KÜLFÖLD. Svájcz. Dr. Drews Arthur tanár, a ki Németországban Krisztus-mithoszával nagy feltűnést keltett, a napokban Bern városába is ellátogatott, hogy híveket szerezzen nézeteinek. Bern már azért is érdekelte őt, mert ott nemrégiben a bölcsészeti tanári állás betöltése alkalmával pályázatával megbukott. Ez a kudarcza a sajtóban is élénk visszhangot keltett, úgy Svájczban, mint hazájában. Ez a körülmény és az, hogy előadására szakértőket hívott meg nyilvános vitatkozás czéljából, hatalmas hallgatóközönséget gyűjtött össze a városházára, melynek nagy tanácsterme zsúfolásig megtelt. Előadásának ez volt a czíme: „A történelmi Jézus és a vallás*. A berni „Acaclemia" cz. főiskolai újság dr. Drews szerepléséről a többek közt így ír: „Nem akarjuk a kérdés tudományos oldalát feszegetni, csak arról akarunk röviden szólani, hogy milyen hatással volt reánk dr. Drews egyénisége. Határozottan harczias természetű férfiúnak kell mondadanunk, a ki vitatkozásának hevében semmiféle eszköztől sem riad vissza, csakhogy győzelmét biztosítsa. Sokszor eltér a tárgytól és a személyeskedés terére csap át, a mi elvei terjedésének nagyon kárára van. Hazájában bizonyára keserű tapasztalatai lehettek, hogy olyan kíméletlen vágásokat mért az orthodoxia híveire, jóllehet ná-