Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-06 / 6. szám

minket meg az egyház és a papok üldözésére uszit! Ön elárult bennünket! Nem akarunk önről tudni se többé ! Hagyja el a termet!" JBeauquier elnök elsápadva, az iz­galomtól remegve látta a felháborodás elemi kitörését és keserű hangon panaszkodott híveinek hálátlanságán, de azért nem tudta magát eredményesen tisztázni. Ezen az ülésen a szabadgondolkodók valósággal erős kudar­czot vallottak. Belgium. A protestantizmus terjedése. Belgium hét millió la­kosa közül csak 40,000 a protestáns. Az utóbbi négy év alatt azonban örvendetes jelenségnek lehetünk szem­tanúi, a mennyiben 1750 róm. kath. tért át a protestáns egyház kebelébe és most 1500-an készülnek elhagyni a római egyházat. Ujabban hat protestáns egyházközség ala­kult és 14 imaházat, 51 iskolát és 56 vasárnapi iskolát nyi­tottak meg. 36 pásztor, 4 evangelista, 18 kolporteur és biblia­olvasó működik a tiszta evangeliumi tan terjesztésén. A királyi udvar és a Vatikán. A „La petit Répub­liqueu legutóbbi számában azt írja, hogy Merry del Val kardinális siffrirozott táviratot menesztett a brüsszeli pápai nuncziushoz. Úgy látszik, attól fél a Vatikán, hogy az új király a liberálisok pártjára állott és hogy nem rokonszenvez a római egyház politikai törekvéseivel. Ez a távirat I. Albert királyt olyannak tünteti fel, mint a ki nagyon is lanyha r. katholikus és a kit veszedelmes tanácsadók vesznek körül: egy liberális generális, egy kálvinista tudós férfiú, szabadgondolkodók és több szabad-' kőműves. Albert király gyermekeinek nevelésére a róm. katholikus egyház egyik tekintélyes ellenségét vette föl. Merry de Val meghagyta azért a nuncziusnak, hogy a belga főpapsággal karöltve arra törekedjék, hogy a király környezetéből ezek a veszedelmes elemek lehetőleg eltávo­líttassanak, vagy legalább is romboló munkájukban némi­leg béníttassanak. Németország. A protestantizmus a poroszországi lengyelek között. A németországi lengyelek közül 1899-ben 250 ezren voltak protestánsok és számuk 1909-ben 100 ezerre apadt. Tíz év leforgása alatt tehát kerek 150 ezer a veszteség. Ennek oka abban keresendő, hogy a három millió r. katholikus népesség körében a protestáns lengye­leket, mint a német birodalom uszályhordozóit, mindenütt üldözik. A lengyelek, hogy naczionalistáknak tartassanak, tömegesen térnek át a r. katholikusok táborába, a kik a lengyelek ügyes buzgó zászlóvivőinek mutatják magukat. íme, ilyen módon játszik bele a politika a vallás kérdéseibe! Ausztria. Új hitoktató törvényjavaslat Ausztriában. Január 17-én osztották ki az innsbrucki tartománygyűlési kép­viselők közt az új hitoktatói törvényjavaslatot. A javaslat hitoktatói állások szervezését tervezi mindazon helyeken, a hol legalább is 18 órát fordítanak hetenként vallás­tanításra. A tervezet kimondja, hogy egy hitoktató heten­ként 25 óránál többet nem taníthat. A hitoktatók fize­tése részint alapítványok, részint rendes járulékok útján teljesen egyenlő lesz azon tanárok fizetésével, a kikkel együtt valamely iskolánál működnek. Oly helyeken pedig, a hol nem szerveznek hitoktatói állást, ott a község­lelkipásztora fogja kellő tiszteletdíj ellenében ellátni a hitoktatást. Olaszország. A modernizmus. Az olaszországi mondernisták újra szervezkednek. Murri, „Rivista di Cultura" czímű lapjában erősen agitál s különösen a klérust akarja megnyerni az egyházjavítási mozgalomnak. A pápa emberei, hogy eze­ket a törekvéseket megbénítsák, kéthetenként megjelenő folyóiratot adnak ki, mely látszólag szintén modernista elveket hangoztat ugyan, de lényegileg a maradiság el­veit akarja teljes épségében fenntartani. Törökország. Misszionáriusok Törökországban. Az Egyesült-Ál­lamok által Törökországba kiküldött misszionáruisok jelentéseiből olvassuk, hogy a törökök konzervatív szel­leme majdnem legyőzhetetlen akadályokat gördít hit­térítői munkásságuk elé. Alig bírnak évenként 10—12 mohamedánt valahol megnyerni és még ezekre is nagyon kell ügyelniök, hogy vissza ne essenek. Ujabban más oldalról fogják meg a dolgot: inkább moralizálnak és anyagi eszközökkel segítenek a szegények sorsán. így lassanként szűnni kezd a nép ellenszenve; férfiak és nők, különösen a fiatalabbak csoportjában, lelkesedéssel ve­szik körül a hithirdetőket. Az Egyesült-Államoknak Török­országban jelenleg 9 kollégiuma, 7 szemináriuma, 57 magániskolája, 348 elemi iskolája működik. Azok közül, a kik ezekben az iskolákban nevelkednek, sokan lépnek az állam szolgálatába, továbbá az újságírás és a közoktatás terére s mindenütt a haladást, a liberális irányt képviselik. Ázsia. A buddhizmus, éhínség és a pestis. Az amsterdami „Handelsblad" írja, hogy a buddhista vallás egyik főoka annak az éhínségnek és pestisnek, mely India lakosait időközönként megtizedeli. Ha ugyanis a nagy szárazság tönkreteszi is termésüket, bőséges táplálékot nyújthatnának nékik szarvasmarháik, vadállományuk és vizeiknek halai. Ámde vallásuk megtiltja az állatok megölését, mert a megholtak lelkei azokban teszik meg vándorútjukat. Még a patkányokat se merik irtani, pedig azok a pestis tovahordásának egyik főtényezői. A hatóság tehetetlenül áll a vallásos hagyományokkal szemben és India rette­netes istenostora szabadon végezi gyilkos munkáját. A r. katholikus főpapok és a kinai kormány. Kínában egy rendelet egyes r. katholikus misszionáriusokat és püs­pököket egyazon rangba helyezett a magas állami hiva­talnokokkal. Ezt a rendeletet, a mely sohase volt népszerű és sok visszaélésre adott alkalmat, most visszavonták

Next

/
Oldalképek
Tartalom