Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-30 / 5. szám

elő szerző, hogy miként vált a kálvini reformáczió életelemévé, s végül a tanuló-ifjúságot buzdítja a kálvinizmus, a kollégium, a templom, az egyház buzgó szeretetére. A füzet Hegedűs és Sándornál kapható Debreczenben. Ára 40 fillér. Mitrovics Gyula összegyűjtött papi dolgozatai. Negyedik kötet. Egyházi és szertartási beszédek. Közrebocsátja ifj. Mitrovics Gyula dr. Debreczen. Hegedűs és Sándor kiadása. 8°, 236 lap. Ára kötve 7 korona. Ez a kötet tulajdonképen második kiadása a boldogult szerző 1872-ben megjelent papi dolgozatainak, a melyekkel először tűnt fel, mint egyházi szónok, Az első kiadásban megjelent dolgozatokat azonban ifj. Mitrovics Gyula, atyja irodalmi hagyatékából 7 dolgozattal toldotta meg, a melyek jobbára alkalmi imádságok. Az első kiadásban megjelent dolgozatok általában ismeretesek és használtak a gyakorló lelkészek körében; bővebb ismertetésre tehát nem szorulnak. Általában magukon hordják Mitrovics homiletai modorának és hittani álláspontjának jellemvonásait, a melyeket ismertettünk már papi dolgozatai előbbi köteteinél. A tudás, a mélyreható elmeél, az analitico-syntheticus homileta erős fegyverzete megnyilatkozik minden dolgozatban ; de e mellett ott vannak a fogyatékosságok is: a stílus nehézsége s főként a Mitrovics korabeli theologiai irányzat raczionalizmusa, a mely minden jó szándéka daczára sem képes igazán megragadni és a vergődő léleknek oda nyújtani a krisztusi hit mentő horgonyát, A kötet tehát szerkezet tekintetében hasznos példákkal szolgálhat a gyakorló lelkészeknek, a belső; evangéliumi tartalom tekintetében azonban kívánatos, hogy lelkipásztoraink a szép kereteket, pozitivabb tartalommal töltsék meg, mint a milyennel Mitrovics és iskolájának követői képesek voltak megtölteni. Ezzel a rövid kritikánkkal a boldogult szerző értékéből nem kívánunk semmit levonni. Csak azt kívánjuk vele jelezni, hogy ma már pozitivabb igehirdetést óhajtunk és tartunk szükségesnek, mint a milyet ez a kötet is felmutat. EGYHÁZ, Lelkészválasztások. A mezőkaszonyi ref. gyülekezet Szendrey István munkácsi segéd lelkészt. — a majosí evang. gyülekezet Szűcs Imre segédlelkészt, — a jaszenovai evang. gyülekezet Devecska András rimafürószi segédlelkészt, — a kovácshidai ref. gyülekezet Takács József czeglódi segédlelkészt, — a feUömocsoládi ref. gyülekezet Balogh Ferencz kecskeméti segédlelkészt, a magyarpeterdi ref. gyülekezet Háda Sándor pirosi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Nyugaloiiibavonuló lelkész. Hesz Mihály, a kácsfalui evang. gyülekezet lelkipásztora, 32 évi szolgálat után nyugalomba vonult, Egyházkerületi választás. A tiszáninneni ref. egyházkerület most ejtette meg a Szabó Endre elhunytával megüresedett rendes zsinati tagságra a szavazást. Á szavazatok meglehetősen megoszlottak s így egyik jelölt sem nyerte meg az általános többséget. Legtöbb szavazatot nyert Csabay Pál és dr. Tüdős István, a miért is a bizottság szűkebbkörű szavazást rendelt el közöttük. Népmozgalmi adatok. A debreczeni ref. egyház tagjainak száma 53,954. Született a mult évben 2045 gyermek, meghalt 1560 egyén; természetes szaporodás 485. Házasságkötések összes száma 594 volt. a melyből 366 volt a tiszta, 128 a vegyesházasság. Ez utóbbiak közül 93 esetben adtak reverzálist a ref. egyház javára. Áttért 20, kitért 11 egyén. Adományok és hagyományok összege 1725 K 32 fillér. Árvagyermekek felruházására, taníttatására és segélyezésére az egyház 23,091 K 30 fill.-t fordított. A budapesti VI—VII. ker. ref. templom ügye talán nemsokára dűlőre jut, A város ugyanis, mint már említettük, visszakérte a Hegedűs S. ós Izabella-utczák sarkán adott, de templom és parókhia építésére alkalmatlan telket s az egyház a városligeti fasorban szemelt ki alkalmasabb telkeket. Az egyházi elöljáróság arra kérte a várost, hogy a visszakért telek fejében és a templomépítésre adjon 200,000 korona segélyt. Ezt az iigyet legközelebb tárgyalta a főváros pénzügyi bizottsága és hosszabb vita után, túlnyomó többséggel hozzájárult az egyház kérelméhez. Kulisszatitkok szellőztetése. Giesswein kanonok kilépett a néppártból és a ker. szoczialisták táborához csatlakozott. Ebből az alkalomból polémia támadt a néppárt és a ker. szoczialista-párt között, s a polémia megszellőztetett egy érdekes kulisszatitkot is: a róm. kath. autonómia ügyét. Megtudjuk ebből a szellőztetésből, hogy a néppárt következetesen törekedett a koalicziós kormánynak odaszorítására, hogy megalkossa a róm. kath. autonómiát, s hogy mennyire kezére járt ebben gróf Apponyi Albert volt kultuszminiszter is. A mint az „Alkotmányi írja: „Apponyi dolgozott a kath. autonómia létesítésén." A mikor azonban azt látta a néppárt, hogy a dolog „jórészt más tényezők miatt" lassan halad, a koaliczióból való kilépéssel fenyegetőzött s ezzel rászorította a kormányt arra, hogy „minisztertanácsi határozatban kimondta, hogy a választói reform után rögtön az autonómia terjesztetik be (mert tudvalevőleg a választói reform életbeléptetéséig még 15 hónapnyi ideje maradt volna a kormánynak). íme ilyen garancziát vívott ki a néppárt az autonómia biztosítására." — Van tehát még a szerencsétlenségben is valami szerencse. Ha a koalicziós pártok össze nem vesznek a választójog reformja felett, hanem megalkotják az erre vonatkozó törvényt, akkor ma már tető alatt volna a róm. kath. autonómia is, a néppárt és gróf Apponyi szája íze szerinti formában! Persze, a prot. egyház 3 milliós segélyének törvényhozási biztosítása legfeljebb ez után következett volna, — ha ugyan következett volna! . Az 1910. évi vallás és közoktatásügyi költségvetés. Héderváry miniszterelnök f. hó 24-én nyújtotta be a képviselőházhoz az 1910-diki állami költségvetést, illetve annak csak tervezetét, a mely csupán a főbb adatokat foglalja magában. A benyújtott tervezet szerint a vallás- és közokt. minisztérium budgetje 78.858,183 K rendes és 3 143,038 K átmeneti kiadásra van preliminálva. Fokozódás a rendes kiadások körében 6.194,974. az átmeneti kiadások körében 206,709 korona. A főváros felekezeti statisztikája. Egyik napilap legközelebb statisztikát adott egy szerkesztői üzenetben a főváros nagyobb felekezeteiről. Ennek nyomán mi is közöljük a következőket. Az utolsó, 1906-ban megejtett népszámlálás szerint van a fővárosban 475 ezer római kath., 73 ezer református, 40 ezer evangelikus és 186 ezer zsidó. Ez utóbbiak száma 1869 óta 44 ezerről szaporodott 186 ezerre. A róm. katholikusok száma 37 esztendővel ezelőtt 195, a reformátusoké 13, az evangélikusoké 14 ezer volt, A tiszántúli ref. egyházkerület statisztikai adatai. Erőss Lajos püspöknek nyomtatásban külön is megjelent jelentéséből közöljük a következő adatokat 1908-ra vonatkozólag. A kerület lélekszáma 1.080,275. Született 40,789, meghalt 26,645, természetes szaporodás 14,144.