Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-30 / 5. szám

Ő Excellentiájának. Ezen könyv eleibe azt irta valaki: Príma dies Április — méltán is. Van nálam is.] 1769 Dienes András v. Gyenes. Ezen Tiszt, Férjfiú is jó emlékezetben hagyta a' maga nevét, mert ennek idejében fedetett bé a' régi Templom, öntetett egy 178 //-ós harang, bele olvasztatván a' T. Veszprémi Ur idejében öntődött 106 // régi harang, építtetett a második v. Kő Porticus a' Templom mellé a' Gyálai elhagyott Templom ruderáiból, építtetett a' Paróchián pintzét kőből, 1776. Tsináltatott (mint írja) a' maga Feleségével az Ur Asztalához egy kék selyem tafota Nagy Abroszt, vasszín gyóitsal béllelve, 's ezüst tsipkével megprémezve. I Prot. 8 Levél. Erre azt írta valaki: „Ez nem igaz, kár volt' ide tenni ditsekedésből." Én pedig a tulajdon írását tészem ide által: „Anno 1771 Tsináltatta Tiszt. Gyenes András Uram a maga FeleségévelDantsházi Nagy Julianna Asszonnyal az Ekklesia pénzén 16 Rf. és Dr. 30 I. Prot. 125 pag. 1784 Séllyei István. 1791 Tekes István. Ez a' Tiszt. Férjfiú igen kedves Prédikátora volt ennek az Ekklesiának. Különös emlékezetet szerzett magának mind azzal, hogy az Ekklesiának Földeket szerzett, sürgetvén erre az Elöljárókat és Bírákat, kik között Bódis András és Szabó Ferentz ditsérétesek, mind azzal, hogy Oskolát építtetett; mind hogy a' régi Templomot deszka kerítéssel körül vétette, mind kiváltképpen hogy ezen Új és minden tekintetben jó készületű Templomot építtette, még pedig úgy, hogy mikor a lioz fogna, az Ekklesiának tsak egy pénze sem volt, még is 1804-diktől fogva 1806-ig ezt tökéletesen elvégeztette Tornyostól. A Paróchia körül is a végső kis szobát az úttza felől építtette, a' ház falát kő fundamentomra vétette a" tanuló házat Kájhával ajtóval megkészítette, mellyekben nagy segítségére volt és kivált a' Templom építtetésében az ő kedves Birája Baski András. 1807 Czeglédi Mihály hozattatott 1. Jun. az Aporkai Ekklesiából, szolgál most 7-dik esztendejében. A nagy és szükséges munkáktól a' Templom elkészülésével, megszűnvén az Ekklesia, nekem az a' munka hagyatott, hogy az Ekklesiát, a' rajta fekvő 1656 B,fl. és 26 kr. adósság alól szabadítanám fel, melly 341 flor. hijján már ezen esztendőben 1813-ban meg is lett, sok liartz és tusakodás után. Igyekeztem a' jó Rendet felállítani és azt mutattya mind e jelen való, mind az Acták Protocolluma. De ... . Az időmben építődött egy istálló, készíttetett egy Új Kanna az Úr Asztalához, bele olvasztatván a' régi elromlott Kanna, — ugyan egy aranyozott pohár az Úr Asztalához — építődött az Ekklesia Granariuma, egy deszka hajlék a' Sz. Mihály lovának. Czeglédi neve után utódja jegyzi fel: Megholt 1821 Esztendőben Deczembernek 1-ső Napján. Szolgált I4V2 Észtig. * * * A névsort és feljegyzéseket az utódok folytatták, de nem valami dicséretes szellemben ; feljegyzéseiknek mindenütt személyek ellen irányuló éle van, 's az előd alakja, munkája ugyancsak kemény, — talán igazságtalannak is mondható — kritikában részesül. Mellőzve a feljegyzéseket, csak a névsort jegyzem fel: 1822 Benedek Mihály Négy esztendeig Latzházi káplán. Négy Eszt. Szt. Benedeki Prédikátor. Három 1 Az I. Prot. 70 lapján található legrégibb névsor ezt jegyzi fel róla: „1767 22 Apr. Franciscus László Dálnoki, Transilvano— Hungaras K. Sz. Peterino addnctus. Functus officio per duos Annos. Más írással: mox deposita pelle agnina, lupum inducit." Esztend Áporkán. Meghalt 1831 Eszt. Junius hónap 11-dik napján. — 1832 Koroknai Sándor. Megholt 1873 aug. 7 az akkor csaknem országszerte uralgott cholerában életének 69 évében. — ,1873 Decsy Dénes. Meghalt 1892 április 11-én. — 1893 Fördős László. Meghalt 1897 szept 29-én. (Folyt, köv.) IRODALOM. A Protestáns Szemle f. évi első füzete új beosztással jelent meg. Az irodalmi-bizottság a mult év végén ugyanis elhatározta, hogy a folyóiratot átalakítja, oly értelemben, hogy benne a nem szorosan vett egyházi közönség is megtalálja az őt érdeklő vallási, társadalmi, erkölcsi, kulturális és irodalmi kérdéseket és pedig nem annyira szakszerű, mint inkább élvezetes tárgyalásban. Átalakított beosztása szerint a Szemle czikkeket, belföldi-, külföldi- és irodalmi szemlét közöl. A czikkek rovatában Szőts Farkas szerkesztő szól a folyóirat átalakításáról s az átalakítás czéljairól. Azután Csűrös István tart szemlét, valóban élvezetes modorban, meleg szeretettel a budapesti ref. főgimnázium 50 éves múltja felett. Dr. Szabó Aladár nagy értékű tanulmányt kezd meg, a melyben az egész világ református egyházait kívánja bemutatni a XX. század elején. Közli a rovat dr. Vargha Gyulának a bpesti ref. főgimnázium 50 éves jubiláris ünnepélyén felolvasott szép költeményét, s végül Thury Etelének a gályarabok megszabadításáról szóló dolgozata folytatását. — A Belföldi Szemle rovatában F. tollából a szoczializmusról és a szocziális oktatásról s dr. Buday Dezsőtől az „egykédről szóló czikkeket találjuk. — A Külföldi Szemle rovatában p—f ismerteti a külföldi egyházi életet. — Az Irodalmi Szemle rovatában Mahler E.: Ókori Egyiptom, Kenedi G.: Szocziológiai nyomozások cz. művei vannak ismertetve. — A Protestáns Szemlét melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára azoknak, a kik a M. P. I. Társaságnak nem tagjai, egész évre 8 korona. Előfizetési felhívás. Néhai dr. Bartók György, erdélyi református püspöknek kéziratban hátrahagyott műveit : tudományos dolgozatait, egyházi beszédeit és imáit szándékoznak a nyilvánosság elé bocsátani dr. Bartók György és dr. Ravasz László kolozsvári ref. theol. tanárok. Első sorban a kéziratban maradt egyházi beszédeket óhajtják közzétenni. Az első kötet, melynek megjelenését 1910. év márczius havára tervezik, közönséges alkalmakkor elmondott predikácziókat tartalmazna. E kötet sorsától teszik függővé a többi kötetnek megjelenését, melyekben a boldogultnak ünnepi és temetési beszédeit, imáit és ágendáit bocsátanák a nyilvánosság elé. A kötet terjedelme 10 ív. Ára megrendelőknek 4 kor. Bolti ára 5 korona lesz. A megrendelések a következő czímre küldendők: Bartók György Kolozsvár, Magyar-utcza 1. Kálvin a történelemben. A debreczeni kollégium Kálvin-ünnepélyén felolvasott emlékbeszéd. írta Balogh Ferencz, debreczeni hittanár, a genfi egyetem theologiai doktora. A 32 lapnyi füzet értékes terméke Kálvin ünnepi esztendejének. A műnek minden részén látszik az emelkedett felfogás, a mélyreható szellem, a német, franczia és angol theol. irodalom tanulmányozása és ismerete. Előadása lelkes és lelkesítő. Öt részben fejtegeti Kálvin életét és tanítását, ú. m. Kálvin tanulása, keresztyén vallástan (Institutio Rel. Christ.), mise, elővégzet, presbiteri rendszer, a kálvinizmus hazánkban czí-' mek alatt. Befejezésül érdekes reminisczencziákkal adja