Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-27 / 48. szám

lünk Svájczban erre valóban nem lett volna nagy szük­sége. A berni theologiai tanárok közül Barth és Marti keltek vele síkra, higgadtan és szorosan a tárgyhoz ragaszkodva, a mit a hallgatóság nagy tetszésnyilvání­tással jutalmazott. Ez vörös posztó volt dr. Drews sze­mében és hallatlan kíméletlenséggel támadt a theológu­sokra általában és erejének minden megfeszítésével nevet­ségessé akarta őket tenni. Ámde az ellene felhozott nyomós érvekre nem igen válaszolt. Ez az eljárása, mely sem a vitatkozás természetével, sem az akadémiai illem­mel nem egyezett össze, a hallgatóságban óriási meg­ütközést és visszatetszést keltett és most igen örül a berni közönség azon, hogy a megüresedett tanszékre dr. Drews nem jutott be, a ki a tudományosságnak még kül­színét se árulta el". 0 különben, mint már megírtuk, Németországban is sokhelyütt vereséget szenvedett nyilvános vitatkozásai alkalmával. Kiderítették felőle, hogy a kérdésben ő csak dilettáns. Fra ncsiaország. A franczia érsekek és püspökök már tavaly ráparan­csoltak papjaikra, hogy szószékről hirdessék ki pásztor­leveleiket, melyek értelmében szigorú egyházi fenyítéssel sújtatnak azok a szülők, a kik gyermekeiket a vallás­ellenes állami iskolákba küldik. Az ilyenek nem oldo­zandók fel bűneiktől gyónásukban, nem járulhatnak a szentségekhez, ha makacsok, még a temetési szertartások is elmaradnak sírjuknál. A pásztorlevelek különösen az erkölcstani és történelmi tankönyvek ellen szólaltak föl. A fölszólalásnak volt is némi eredménye. 1910. január végéig ugyanis körülbelül 10,000 gyermek lépett ki a laikus iskolákból. Megesett egyes iskolákban az is, hogy a tanulók vonakodtak a püspök által eltiltott történelmi könyvből részeket felolvasni. A közoktatásügyi miniszter erre elrendelte, hogy az ilyen növendékeket szigorúan büntessék meg. Néhány erkölcstani tankönyv szerzője a párisi érsek ellen kártérítési port indított, mert az érsek eltiltotta a könyv használatát. Ugyanez a vidéken is meg­történt és több helyen elmarasztalták a megyés püspö­köt. A parlament antiklerikális tagjai, látván a harcz elmérgesedését az állam és az egyház között, most azt sürgetik, hogy az összes felekezeti iskolákat zárják be, melyek az állam iskoláinak mintegy negyedrészét teszik. Briand miniszterelnök ebbe nem volt hajlandó bele­menni, mert az egyenesen a tanszabadság ellen szólana. Doumergue közoktatásügyi miniszter azonban törvény­javaslatot nyújtott be, hogy a felekezeti iskolák, azok tankönyvei, tanítási módjuk, tanítóképzőjük ezentúl szi­gorú állami felügyelet és ellenőrzés alá kerüljenek. — Ezen elkeseredett harczból csak a gyermek lelke kerül ki vesztesen. Már odahaza a családi tűzhelynél is hogy fájhat a gyermek szíve, ha látja, mint harczol a vallás­talan atya mély vallásosságú anyjával. Végelemzésében pedig az egész nemzetnek kárára van. Portugália. A Portugáliában beállott nagy fordulat következ­tében a protestantizmus befolyása érezhetővé válik. Lissza­bon egyik napilapja, a „Seculo" újabban képes mel­lékletet ad ki, mely tisztán a protestantizmusnak van szentelve. Cintra város vezetősége pedig a Londoni Tractatus .Társulathoz fordult protestáns irodalomért. Dr. T. I. IRODALOM, „Vasárnap délután4 ' cziinmel Ágoston Sándor kó­rógyi ref. lelkész „gyakorlati lelkészi folyóiratot" indított meg. A folyóirat megindításával az a czélja, hogy a sok­féle teendőkkel elhalmozott lelkészeknek megkönnyítse a vasárnap délutáni templomi szolgálatot. Az egyházi óv valamennyi vasárnap délutánjára eszmét és fonalat kíván nyújtani oly istentisztelet tartására, melyben ének, ima és beszéd egymással összhangban állanak. Minden hó 15-én megjelenik egy-egy füzet egy íven, a három nagy ünnep előtt két íven, melyek mindig a következő hóra való beszédeket és imákát tartalmazzák. Előfizetési ára: egész évre 3 kor., félévre 1 kor. 50 fill. A ki a „Vasár­nap délután"-ra elő kíván fizetni, az november 30-ig küldje be az előfizetést, mert a második füzet már csak annyi példányban jelenik meg, ahány előfizető jelentkezik. EGYHÁZ. A tiszáninneni ref. egyházkerület új püspöke. A tiszáninneni ref. egyházkerület kiküldött bizottsága f. hó 21-én bontotta fel a püspökségre beadott szavaza­tokat. A szavazatokból 227 esett Fejes István sátoralja­újhelyi lelkészre, 138 pedig dr. Tüdős István miskolczi esperes-lelkészre. így tehát Kun Bertalan örökébe Fejes István választatott meg. A kerület választása kétségtele­nül érdemes férfiúra esett. Fejes István úgy a tiszán­inneni kerület és a sárospataki főiskola, mint az egész magyar református egyház életében kiváló érdemeket szerzett s méltán érte a kitüntető bizalom. Az üdvöz­lőkhöz mi is Őszinte érzéssel csatlakozunk! — Az új püspök életrajzi adatai röviden a következők: született 1838-ban Legenyén. Zemplénmegyében. Eleinte Ladmó­con, majd Sárospatakon tanult, A theologiai tanfolyamot 1857-ben félbeszakítva, Fehérgyarmatra ment rektornak. Innen két év múlva Pestre jött, a hol bevégezte a theo­lógiát, 1860 áprilisában Hódmezővásárhelyen tanári állást foglalt el, 1865 október havában pedig sátoraljaújhelyi lelkész lett s azóta is ott működik. Egyházi algondnoka a sárospataki főiskolának, tanácsbirája a tiszáninneni egyházkerületnek, tagja a konventnek s a magyar­országi református és evangélikus egyházat közösen ér­deklő ügyek tárgyalására kiküldött állandó bizottságnak. Kerülete képviseletében részt vett a debreczeni és a budapesti zsinatokon, a melyeknek tárgyalásaiban az autonómia és a presbiteri irányzat lelkes védőjeként szerepelt. Hosszú időn keresztül vezetője volt az énekes­könyv reformjának s annak programmját meg is írta 1890-ben megjelent dolgozatában. Szép nevet vívott ki magának az egyházi- és a szépirodalom terén is. Egy­házi és iskolaügyi czikkei az egyházi lapok hasábjain, főként a Sárospataki Lapokban jelentek meg. Külön megjelent jelentékenyebb egyházi természetű művei:

Next

/
Oldalképek
Tartalom