Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

azt indítványozta, hogy a bizottságba egyenlő aránnyal legyenek képviselve a lelkészek és a világiak, s a közgyűlés ennek megfelelőleg rendelte el másnapra a választás megejtését. A bizottság régebbi világi tagjai azonban ez indítványban és határozatban személyük ellen való bizalmatlanságot láttak és rögtön lemondtak mandátumukról. A békesség csak akkor állt helyre, a mikor az indítványozó s mások is biztosították a világiakat a felől, hogy az indítványt csupán az egyház minden intézményében érvényesítő javítás érdekében tették meg, illetve támogatták. Az egyet, törvényszék új tagjainak dr. Meskó László, Barcza Géza és dr. Kóler Zoltán személyében történt megválasztása után a prot. közös bizottság jegyzőkönyveit terjesztették elő és a 48. XX. végrehajtása tárgyában a kormányhoz teendő újabb, dr. Sztehlo Kornél által készített felterjesztést vették tárgyalás alá. A feliratot, többek hozzászólása után elfogadták s elhatározták, hogy küldöttségileg fogják azt a kormányhoz benyújtani. A második napi ülésben megválasztották a prot. közös bizottság tagjait. Rendes tagokká a régieket, póttagokká Kaczián Jánost, Terray Gyulát, Bognár Endrét és Handel Vilmost választották meg. A Borromeus-encziklika tárgyalásánál fájdalmát fejezte ki a gyűlés a háborúságot keltő pápai encziklikák felett és elhatározta hogy azokkal szemben a jus placeti szigorú alkalmazását és az az ellen vétők megbüntetését kéri a kormánytól. Az egyházi és iskolai alapítványok alapítóleveleinek kormányhatósági jóváhagyása kérdésénél kimondta a gyűlés, hogy a kényszernek engedve, elvi fenntartással felterjeszti ugyan megerősítés végett az alapítóleveleket, az alapítványok kezeléséről azonban csak számadási kivonatokat bocsát az állami ellenőrzés rendelkezésére mindaddig, míg ebben a vitás ügyben a törvényhozás nem intézkedik. A második napi ülés többi részét jobbára iskolaügyi dolgok töltötték ki. Elhatározták a kormány felkérését az iránt, hogy új egyetemek felállításánál hallgassa meg az egyet, egyházat is, mint olyan közjogi tényezőt, a melynek a törvény főiskola-alapítási jogot biztosít. A dunáninneni kerületnek a budapesti egyetemi prot. theol. fakultás felállítására vonatkozó kérelmét a prot. közös bizottsághoz tették át, s kimondták, hogy kérni fogják a kormánytól az esperesi főiskolának csonka egyetemmé kifejlesztését. A pozsonyi és a soproni theol. akadémiákról szóló jelentéseket tudomásul vették. Helybenhagyták a bányai kerület új lelkészválasztási szabályrendeletét. Azt az indítványt azonban, hogy a lelkészek orsz. képviselősködésére nézve egyetemes szabályrendelet alkottassék, elutasították. A harmadik napon, a még hátralevő sok tárgyra, való tekintettel, délelőtt-délután tanácskozott a gyűlés. A délelőtti gyűlésen iskolai ügyeket tárgyaltak. Megalkották a népiskolai vallásoktatás és a tanítóképzők utasításait. A községi és a leányiskolák utasításainak elkészítésére bizottságot küldöttek ki. Elhatározták az egyetemes tanügyi előadói állás szervezését Elintézték az eperjesi, iglói és rimaszombati főgimnáziumok államsegélyszerződés ügyét. Megbízták a tanügyi bizottságot az iskolafenntartók és a tanári karok egymáshoz való jogviszonyait magában foglaló szabályzat kidolgozásával és az új tanítóképesítési szabályzat elkészítésével. Feliratot intéznek a közoktatásügyi miniszterhez a hitoktatók óradijainak méltányos fölemelése, a népiskolákban a heti vallástani óráknak 2-ről 3-ra emelése és az állami tanítóképzők evang. növendékeinek evang. egyházzal rendelkező városokba csoportosítása tárgyában. A délutáni ülésben a számvevőszék-, a közalap, a gyám- és a nyugdíjintézetek és az adócsökkentési bizottság jelentései és javaslatai intéztettek el. Adócsökkentési segélyül eddig 396,156 koronát állapítottak meg; rendkívüli segélyül pedig 4000 koronát utalványoztak ki. A nyugdíjintézet a mult évben 153,724 koronát fizetett ki. Nyugdíjban, illetve segélyben 77 lelkész, 128 özvegy és 108 árva részesül. A báni kormánynak arra vonatkozó kérelmét, hogy az egyet, egyház szüntesse meg azt a rendelkezését, a mely szerint a ki a magyarhoni ev. egyház kötelékéből kilép, elveszti jogait a nyugdíjintézettel szemben, — elutasították. A negyedik napon a zsinati nagybizottság tett jelentést az előkészítő munkálatokról. Miután ezek már jórészben rendben vannak, a gyűlés felhívta a kerületeket a zsinattartás költségeiről való gondoskodásra. . Gyurátz Ferencz püspök az énekügyi bizottság nevében számolt be és elfoglaltatására és gyengeségére való tekintetből le akart mondani az elnökségről. A gyűlés azonban ebbe nem nyugodott bele, hanem inkább alelnököt választott Gyurátz mellé Stettner Gyula személyében. A még elintézett ügyek közül kiemeljük, hogy elhatározták a reformáczió 400 éves fordulójának egy országos jellegű menház felállításával leendő megörökítését és a budapesti magyar egyház templomépítésének támogatását. Elrendelték, hogy a gyülekezetek a jubileumi évig minden reformácziói emléknapon rendezzenek gyűjtést, s felkérték a gyámintézetet is országos gyűjtés megindítására. KÜLFÖLD. Svdjcs. Fulliquet felolvasása. Fulliquet, a mult hetekben nálunk járt genfi egyetemi tanár a theológiai tudományok társaságának (Société des Sciences théologiques) legutóbbi ülésén nagyon érdekfeszítő előadást tartott. „A há rom szinoptikus evangélium egymáshoz való viszonyáról" czímű munkájából, melyen mostan dolgozik, az előszót és néhány részt olvasott föl. Kimutatta, hogy a kérdéssel foglalkozó német és angol tudósok következtetései nagyon ellenmondók egymással. A nagy zűrzavart Fulliquet az ő éleselméjű és egyszerű elméletével meg akarja szüntetni. Azt hirdeti, a három szinoptikus evangélium alapját két régebbi irat képezi: Máté Logia-ja, mely Jézus beszédeit tartalmazza s melyről Papias is említést tesz és Ós-Márk, a ki Jézus tetteit beszéli el. Fulliquet arra törekszik, hogy megállapítsa, vájjon a mostani három evangélium milyen részei lehettek benne Os-Márk könyvében, melyet az apostoli időkben bizonyára igen jól ismertek és szent iratnak fogadtak el. A tudós tanár előadta azt is, hogy milyen eredményekre vezetett az ő tárgyilagos módszere a hegyi beszéd előzményeit, az Űri-imát, az úrvacsora szereztetését és a keresztfán ejtett utolsó szavakat illetőleg. A. társaság Fulliquet munkáját már eleve örömmel köszönti és alapossága iránt teljes bizalommal viseltetik.