Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz.. a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Vezess engem ! Couve B.—K. I. — Vezérezikk : A kultura munkásainak megbecsülése. íT. I. — Tárcza: Kálvin és Bullinger. Dr. Pruzsinszky Pál. — Belföld : A Magyar Evangéliumi Nöegyesületek Szövetségének konferencziája. Tudósító. — A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetségének első nagygyűlése. Forgács Gyula. — Külföld: Olasz-, Németország. Dr. T. I. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. lázad oktalan gőgünk. Mennyi rossz úton, félrelépésen, tapogatódzáson, bukáson kell átmenniink, átesnünk, míg lemondunk arról a terhes kiváltságról, hogy önmagunk vezetői legyünk! Az élet szigorú keze vezet bennünket, rendszerint igen lassan, a felé, hogy újból „gyermekekké" legyünk, vagyis hogy okosabb és erősebb kezekbe adjuk magunkat. A keresztyén lélekre nézve „megérni" annyit jelent, mint visszatérni a kisgyermek engedelmességére, határtalan bizalmára és saját akaratának a Legfőbb Akarat előtt való háttérbe szorítására. Nemde, ez a Legfőbb Akarat nem látható mindig? Valóban így van s az élet túlságosan könnyű is lenne, ha mindig világosan látnók magunk előtt. Ezt az akaratot gyakran homály borítja, és bár kétségtelenül előttünk jár, elrejtőzik a felhők mögé. De ott van, s ha kell, szinte tűzzé válik. Lázadozhatunk ez ellen, — ez jogunkban áll és szerencsétlenségünkre élünk is vele —: lehetünk gyöngék, a mikor erőseknek kellene lennünk, avagy látszólag erősek, a mikor valósággal gyöngéknek érezzük magunkat, adhatjuk az urat, hogy ne látszassunk szolgáknak. De ez nem változtat .semmit a dolgok rendjén, sem kötelességeinken. Az igazság az, hogy ha Isten nem vezet bennünket, nem marad más számunkra, mint az üres felhő : olyan felhő, a melyben nem lakozik többé az Isten. Sötétségben járunk még inkább, mint eddigelé: nem lesz többé a miénk Az, a ki megvilágítaná. En lelkem, ott van-é, a kire szükséged van ? ! Vezess engem óh ! Bölcseség és legfőbb Szeretet akár a felhőn keresztül, akár a földön, akár a sivatag útjain, akár a Marán, hol keserűek a vizek, avagy a Réphídimen, hol nincs ivó-Az Élet Könyvéből. Vezess engem! „Vezette őket nappal felhőben és egész éjen át tííznek világosságában." Zsolt. LXXVIII.U

. A legtöbb ember nem tudja sem önmagát vezetni, sem mással vezettetni magát. A legtöbben képtelenek útjukra találni, vagy ha rátaláltak is: azt követni. Nem tudják magukat valamire eltökélni, vagy ha nagysokára rászánják is magukat valamire, nehezen megfogamzott szándékuk véghezvitelét halogatják, a míg csak lehet. Nagy baj ez az emberek világában. Ha jó dolog is férfias elhatározottsággal bírni és nem függni szolgailag másoktól, még szükségesebb, hogy engedelmeskedni tudjunk. A családban, a társadalomban, az egyházban nem olyan katonákra van szükség, a kik kényük-kedvük szerint harezolnak; nem portyázókra, kik a többiektől elszakadva lövöldöznek, hanem fegyelmezett katonákra, a kik követik a parancsokat. A fegyelem a boldogulásnak, sőt magának a létezésnek is a föltétele minden emberi szervezetben. Az engedelmességet a szolgaiassággal, a törvénytiszteletet a megvetendő formákhoz való ragaszkodással összetéveszteni annyi, mint rossz úton járni, a győzelemnek hátat fordítani. Epígy van lelki világunkban is. A keresztyén leieknél sem annyira önmagának a vezetéséről van szó, mint inkább arról, hogy engedje magát vezetni. Akaratunk inkább hajlik valamely irány elfogadására, mint egynek a kiválasztására. Lelkünk számára azok a legjobb útak, a melyeket nem önmaga jelölt ki. Kemény igazság ez, mely ellen gyakran föl-