Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

A közgyűlés különben az előadó határozati javaslatát elfogadta. Ezután következett a Borronieus-encziklika tárgyalása, mely hatalmas és egységes tiltakozás volt a pápaság tapintatlan fellépésével szemben. Dr. Székely József előadó ismertette röviden a kérdés lényegét. Rámutat a külföldi s hazai protestantizmus tiltakozásának egyetemes megnyilvánulására. Szükségesnek tartja, hogy a magyar református papság is emelje fel szavát a történelem meghamisítása, a reformátorok alaptalan meggyanusítása s megrágalmazása, de egyszersmind a jus placeti újabban folyton megújuló kijátszása ellen. Ily értelemben nyújt be határozati javaslatot. A kérdésben elsőnek Fulliquet György genfi theologiai tanár szólott, a ki Genfben is az egész encziklikaellenes mozgalomnak lelke és vezére, s hatalmas és magvas beszédében utasította vissza a pápaság összes vádjait és gyanúsításait. A beszédet különben egész terjedelmében közölni fogjuk, s így kivonatos ismertetésétől ez alkalommal elállhatunk. A kérdéshez hozzászólattak még Soltész Elemér, Kájel István és F. Varga Lajos, a ki indítványozta, hogy népies fiizetkék Íratásával és terjesztésével világosítsuk fel a népet a pápaság eme minősíthetetlen támadásának lényegéről. Az előadó Kájel indítványát, a mely szerint a lelkészegyesület figyelmeztesse az országgyűlést a jus placeti kijátszására, nem fogadja el, s a közgyűlés is ily értelemben határozott, a mikor az előadói javaslat mellett döntött. Népies fiizetkék Íratása helyett pedig Fulliquet professzor beszéde fog megjelenni a „Lelkészegyesület" hasábjain, mert a nép közt végzendő propaganda czéljaira ez is elegendő. E fontos kérdés tárgyalása után a mértékletességi mozgalom ismertetése következett Kájel Endre somogyendrédi lelkész előadásában. Beszéde elején nagy vonásokban ismertette a mozgalom történetét. Azután rámutatott az alkohol rettentő pusztításaira és statisztikával igazolta annak romboló hatását, a melyet kiváló fiziológusok és orvosok is megerősítenek. Ismertette az alkoholellenes küzdelem módszereit, hogy hogyan küzdenek ellene Angliában, Amerikában, Svájczban stb., az iskolákban, a társadalomban és a parlamentben. Rámutatott a mértékletességi mozgalom óriási vallási, erkölcsi és gazdasági jelentőségére s a genfi „Kék Kereszt"-egyesület nagyszerű eredményeire. Végül pedig határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint írjon fel az 0. R. L. E. az arra illetékes tényezőkhöz, hogy az iskolákban az alkoholellenes agitácziót kezdjenek, majálisoknál küszöböljenek ki minden alkoholt, helyette alkoholmentes italokat adjanak ; a theológiákon és tanítóképezdékben tiltsák el az alkohol élvezetét; november első vasárnapját az alkoholellenes agitáczió czéljaira használják fel stb. . . A kérdéshez elsőnek itt is Fulliquet professzor szólt hozzá s szavai rendkívül tanulságosak lehetnének számunkra. Azzal kezdte, hogy kényes ezt a kérdést bolygatni — úgy látszik — Magyarországon i*. Magyarország e tekintetben ott áll, a hol Genf 20 év előtt. Szóló bevallja, hogy theologus korában még ő maga is gúnyolódott e kérdés felett s csak pap korában látta be e propaganda rendkívüli fontosságát. Erre vonatkozólag csak néhány példát hoz fel a gyakorlati életből. Vegyük fel — mondja — liogy gyülekezetünkben van egy iszákos is. Mit csinálunk akkor? Úgy szólván semmit se lehet tenni. 0 is így volt lyoni lelkész korában. Mert annak az iszákosnak az egyszerű beszéd semmit sem használ. Még orvosi tanács sem. Csak egyetlen egy dolog segíthet: az evangélium és az imádkozás ereje, mely odaférkőzik annak a sülyedő embernek a lelkéhez. Ezt pedig csak az viheti hozzá, a ki maga is megtartóztatja magát, meghozza azt az áldozatot, hogy nem iszik. S hogy az ily irányú mozgalomnak mily üdvös eredményei vannak, arra nézve hatalmas példa a „Kék Kereszt" cz. mozgalom és annak sikerei. Emez eredményeket több csoportra oszthaljuk Fulliquet szerint. így pl. megszüntetjük azt a vádat, mely azt hányja a szemünkre, hogy az evangélium tehetetlen a társadalmi bajokkal szemben, mert mi ekkor mindig rámutathatunk azokra, a kiket az evangélium által mentettünk meg a pusztulástól. Nyerhetünk lelkeket a róm. kath.-ok táborából is, mert ott csak imák mormolását rendelik a bűnös számára, de az evangélium segítő, gyámolító erejét nem mutatják meg neki, nem éreztetik vele. Azután pedig minden megtértben hatalmas segítő társat nyerünk, a ki lankadatlan erővel küzd azon, hogy másokat is kiszabadítson abból a nyomorúságból, a melyből ő maga már kiszabadult. Az önmegtartóztatást illetőleg pedig számunkra két eshetőség van, mert: vagy amúgy is keveset iszunk, s akkor könynyű lemondanunk, vagy sokat iszunk: de akkor meg kötelességünk lemondani. Akár sokat, akár keveset iszunk tehát, mindenképen lemondhatunk. Végül pedig arra kért Fulliquet professzor, hogy ne hallgassunk a szabadgondolkodókra, a kik tisztán fiziológiai alapon és szempontokból harczolnak az alkohol ellen. Mert ez kevés. Mi nekünk az evangélium alapján kell állanunk. A „Kék Kereszt" is ezen áll, s minő hatalmas eredmény, hogy 100,000-nél több tagja van már s ebből 20,000 megtért iszákos! Tanulmányozzuk tehát ezt a fontos problémát s a németül vagy francziául értők sokféle munkát megkaphatnak ingyen, minden postadíj nélkül, ha czíniiiket dr. Kováts Istvánhoz megküldik. A kérdéshez még Keresztes Gyula, V. Balogh Lajos, Kájel István, Péntek Ferencz és Bereczky László szóltak hozzá. Bereczky amerikai tapasztalatai alapján szólt alaposan a kérdéshez. Főleg a gyermekeknek az alkoholtól való megóvását tartja fontosnak. Az előadó határozati javaslatát bővíteni kívánja azzal a nagyjelen -tőségű indítvánnyal, hogy az 0. B. L. E. írjon föl az országgyűléshez a vasárnapi italmérés egyetemes megszüntetése tárgyában, mert a vasárnapi alkalom legveszedelmesebb út az alkoholizmushoz. Az előadó Bereczky indítványát magáévá tette s az ily értelemben megváltoztatott határozati javaslatot,